Eadberht northumbriai király
| Eadberht | |
 | |
| Eadberht pénzérméje (ún. sceatja) | |
| Northumbria királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 737 – 758 | |
| Elődje | Ceolwulf |
| Utódja | Oswulf |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Leodwaldings |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 768. augusztus 20. Yorki katedrális |
| Nyughelye | Yorki katedrális |
| Édesapja | Eata |
| Édesanyja | nem ismert |
| Testvére(i) | Ecgbert |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eadberht témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eadberht, más írásmóddal Edbert (óangol nyelven: EADBRYHT EATING NORÞANHYMBRA CYNING), († Yorki katedrális, 768. augusztus 20.), Northumbria királya 737–758 között, erőskezű uralkodó;[1] kortársa, a tudós és pap Alcuin szerint az ő idejére tehető a királyság aranykora.[1]
Eata fia, Ida király 6. leszármazottja. Unokatestvére, Ceolwulf leköszönése után lépett a northumbriai trónra.[1] 750-ben elfoglalta a strachclyde-i britektől Kyle vidékét.[1] Erről írja a krónika:
„Az Úr megtestesülésének 756. évében, Eadberht uralkodásának tizennyolcadik évében [a király] Unust király piktjei ellen sereget vezetett Dumbarton városába [...]”
756-ban pikt segítséggel megadásra kényszerítette a főváros, Alcluith (ma Dumbarton) védőit,[1] ám a britek csakhamar fölébe kerekedtek.[1] Eadberht király 758-ban lemondott a trónról,[1] és világi pap lett a yorki székesegyházban[1] (bátyja volt az első yorki érsek[1]). Eadberht és bátyja idején - az utóbbi 732-től püspök, 735-től érsek volt - megerősödött a northumbriai egyház, és York kulturális központtá fejlődött.[1]
Gyermekei[szerkesztés]
- Oswulf király († 759. július 24., ur.: 758–759)
- Oswine
- Osgifu
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Campbell, James, The Anglo-Saxon State. London: Hambeldon, 2000. ISBN 1-85285-176-7
- Forsyth, Katherine. "Evidence of a lost Pictish source in the Historia Regum Anglorum" in Simon Taylor (ed.) Kings, clerics and chronicles in Scotland, 500–1297: essays in honour of Marjorie Ogilvie Anderson on the occasion of her ninetieth birthday. Dublin: Four Courts Press, 2000. ISBN 1-85182-516-9
- Higham, N.J., The Kingdom of Northumbria AD 350-1100. Stroud: Sutton, 1993. ISBN 0-86299-730-5
- Kirby, D.P., The Earliest English Kings. London: Unwin Hyman, 1991. ISBN 0-04-445691-3
- Marsden, J., Northanhymbre Saga: The History of the Anglo-Saxon Kings of Northumbria. London: Cathie, 1992. ISBN 1-85626-055-0
- (HB) Morris, John (ed. & tr.), Nennius: British History and The Welsh Annals. London: Phillimore, 1980. ISBN 0-85033-297-4
- Woolf, Alex, "Onuist son of Uurguist : tyrannus carnifex or a David for the Picts ?" in David Hill & Margaret Worthington (eds.) Aethelbald and Offa : two eighth-century kings of Mercia (British Archaeological Reports, British series, no. 383). Oxford: Archaeopress, 2005. ISBN 1-84171-687-1
- Yorke, Barbara, Kings and Kingdoms in Early Anglo-Saxon England. London: Seaby, 1990. ISBN 1-85264-027-8
- Yorke, Barbara. The Conversion of Britain: Religion, Politics and Society in Britain c. 600–800. London: Longman, 2006. ISBN 0-582-77292-3
| Előző uralkodó: Ceolwulf |
|
Következő uralkodó: Oswulf |
