I. Edmund wessexi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Edmund
Edmund I.jpg

Wessex királya
Uralkodási ideje
939946
Elődje Athelstan
Utódja Eadred
Életrajzi adatok
Uralkodóház Cerdic-ház
Született 921?
Wessex
Elhunyt 946. május 26. (25 évesen)
Pucklechurch,[1][2][3] Wessex
Nyughelye Glastonbury apátság,[1][2] Somerset
Házastársa
  • Ælfgifu of Shaftesbury
  • Æthelflæd of Damerham
Gyermekei
Édesapja I. Eduárd
Édesanyja Eadgifu[2]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Edmund témájú médiaállományokat.

I. Eadmund vagy Edmund (921[2][3]/922946. május 26.[1][2][3]), melléknevei: Idősebb, Nagyszerű. 939-től haláláig Anglia királya volt. Rövid, ám eseményekkel teli uralkodása alatt sikerrel harcolt a vikingek ellen Közép-Angliában és Northumbriában.[2]

Idősebb Edward fia és Athelstan féltestvére volt. Ott harcolt bátyja mellett Brunanburghi csatában 937-ben.[1] Athelstan halála után örökölte a trónt. Nemsokkal királlyá koronázását követően több katonai támadást kellett kezelnie. II. Olaf dublini király elfoglalta Northumbriát és bevonult Közép-Angliába[3] (Midlandsbe). Mikor 942-ben meghalt, Edmund visszafoglalta Midlands területét.[3] 943-ban ő lett Olaf yorki király keresztapja. 944-ben sikeresen visszafoglalta Northumbriát.[3] Ugyanebben az évben szövetségese, York királya elvesztette a trónját, s Dublinba menekült. Olaf lett Olaf Cuaran néven a dublini király, és ezután innen segítette keresztapját. 945-ben Edmund meghódította Strathclyde-ot, de átadta uralkodói jogait I. Malcolm skót királynak.[1][3] Cserébe megállapodtak, miszerint kölcsönösen támogatják egymást háború esetén.[3] Így Edmund létrehozott egy biztonságos határsávot és békés külpolitikát folytatott Skóciával.[3] Uralkodása idején kezdődött a X. századi kolostori újjáéledés is Angliában.[3] Legismertebb tette, hogy ő nevezte ki Glastonbury apátjává Dunstant.[1] 946-ban tárgyalásra küldte embereit Franciaországba Lajos királyhoz[1] aki Athelstan udvarában nevelkedett,[1] de a tárgyalás eredményeit már nem tudhatta meg.[1]

Leofa, egy száműzött tolvaj ölte meg Edmundot palotájában.[3] Ünnepségen volt Pucklechurchben, mikor észrevette a tömegben Leofát. Miután megpróbált a tolvaj elmenekülni, a király és a tanácsadói elfogták. Edmund és Leofa mindketten meghaltak. A trónon 946 és 955 között öccse, Edred követte.

Mártíromságának történetét Abbo de Fleury írta meg.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k http://www.anglo-saxons.net/hwaet/?do=get&type=person&id=Edmund
  2. ^ a b c d e f g h i j David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 25. oldal
  3. ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 146. oldal
  4. Egyes területeken már 957-től uralkodhatott.


Előző uralkodó:
Æthelstan
Wessex királya
939946
Coa King Edmund Ironside.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Essex királya
939946
Essex címere
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Kent királya
939946
Coat of arms of Kent.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Sussex királya
939946
Blason En Sussex.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Mercia királya
939946
Mercia címere
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Kelet-Anglia királya
939946
Coat of arms of East Anglia.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
II. Ragnall
Northumbria királya
944946
Northumbria zászlaja
Következő uralkodó:
Erik