Jancsi és Juliska (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jancsi és Juliska
(Hänsel und Gretel)
opera
Humperdinck Jancsival és Juliskával. Jutta Reiss szobra Boppardban
Humperdinck Jancsival és Juliskával.
Jutta Reiss szobra Boppardban
Eredeti nyelvnémet
AlapműJancsi és Juliska
ZeneEngelbert Humperdinck
LibrettóAdelheid Wette
Felvonások száma3
Főbb bemutatók1893. december 23., Weimar, Udvari Színház;
1895. február 2., Magyar Királyi Operaház
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsi és Juliska témájú médiaállományokat.
Kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodik, de valójában nem meseszerű.

Gustav Mahler[1]

A Jancsi és Juliska (németül: Hänsel und Gretel) Engelbert Humperdinck meseoperája három felvonásban. Szövegét Adelheid Wette (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti Grimm mese alapján. Játékideje 100–105 perc.

Ősbemutatójára – számtalan akadály után – Richard Strauss vezényletével 1893. december 23-án került sor a weimari Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, Pauline de Ahnával. Rossz fogadtatása ellenére a premier utáni évben világszerte több mint ötven helyen játszották. Magyarországi bemutatója 1895. február 2-án volt az Operaházban. 1897-ben Budapestre látogatott a zeneszerző az 50. hazai előadás megtekintésére.[2]

Szereplők[szerkesztés]

A Jancsi és Juliska komponálási helyét jelző tábla Frankfurt am Mainban
Szereplő Hangfekvés
Péter, (Apa) seprűkötő bariton
Gertrud (Anya) mezzoszoprán
Jancsi mezzoszoprán
Juliska szoprán
Boszorkány mezzoszoprán (tenor)
Altató manó[3] szoprán
Ébresztő manó szoprán

Visszhang, mézeskalácsgyerekek (fiúkórus)
Tizennégy angyal (balettkar)

Hangszerelés[szerkesztés]

3 fuvola (a 3. piccolóra vált), 2 oboa (a 2. angolkürtre vált), 2 klarinét, 1 basszusklarinét, 2 fagott, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, 1 basszustuba, üstdob, ütők, hárfa, vonósok.[4]

Cselekménye[szerkesztés]

1. kép[szerkesztés]

Péter (Adrian Eröd) és Gertrúd (Janina Baechle) (Bécsi Állami Opera, 2015)

Szegényes szoba. A háttérben alacsony ajtó, mellette kis ablak kilátással az erdőre. Balra tűzhely, felette kéménykürtő. A falon különböző nagyságú seprűk lógnak.

Jancsi és Juliska szegényes otthonukban boldogan készülnek a tejberizs vacsorára.

Anyjuk előzőleg házimunkát bízott rájuk, ezért bemegy a házba, hogy ellenőrizze őket. Tréfásan megfenyegeti a gyerekeket, akik inkább játszanak a hasznos munka helyett. Eközben valahogy kiborul a tej, és így oda van a vacsora. Az anya kiküldi a gyerekeket az erdőbe, hogy szedjenek epret.

Az apa hazaér, nagyon jókedvű, mert jól sikerült a vásár, sok seprűt eladott. A jó kedve azonban hamarosan elszáll, mert még órák múltán sem ér haza a két gyerek az erdőből.

2. kép[szerkesztés]

Az Ilsenstein

Az erdő mélyén. A háttérben az Ilsenstein áthatolhatatlan fenyőerdővel körülvéve.

Juliska virágkoszorút készít anyjának, Jancsi teleszedte eperrel a kosarat. Előre örülnek a dicséretnek, amit majd otthon kapnak. Vidáman felelgetnek egy kakukknak. Önfeledten enni kezdik az epret, míg a kosár kiürül. Újat kellene szedni a beköszöntött alkonyatban. Nem találják a kiutat az erdőből, segélykiáltásba kezdenek, de csak a visszhang felel nekik. Fényeket látnak felvillanni, amitől nagyon megijednek. Egy fa tövében húzzák meg magukat. A sűrűsödő ködben megjelenik az Altató manó, s álmot bocsát rájuk. Egymás kezét fogva mondják el esti imájukat. A felhőkből leereszkedő tizennégy angyal óvóan körbeveszi Jancsit és Juliskát.

3. kép[szerkesztés]

A szín mint a 2. kép végén. A hátteret beborító köd lassan feloszlik. Az angyalok eltűnnek. Hajnalodik.

Az ébresztő manó egy harangvirággal harmatot cseppent Jancsi és Juliska szemére. Vidáman ébrednek a gyerekek, csodálkozva állapítják meg, hogy mindketten tizennégy angyalt láttak álmukban. A nap első sugarainál észreveszik a boszorkány mézeskalács-kunyhóját az Ilsensteinen. A háztól balra kemence, jobbra egy ketrec van. Az éhes gyerekek megörülnek a csodába illő épületnek, rögtön neki is állnak lakmározni, letördelnek a mézeskalács falakból egy-egy darabot. Ekkor a boszorkány kiront a kunyhóból. Az ijedten menekülő gyerekeket varázsbotjával tartja vissza. Jancsit a ketrecbe zárja, mert még hizlalni szeretné, Juliskát viszont egyből a kemencébe szeretné dobni. A „zsákmány” feletti örömében seprűre pattan, villámlás és mennydörgés közepette körberepüli a házat.

Az opera fináléja a Bécsi Állami Opera 2015-ös előadásában

Juliska az ablakból kilesi a boszorkány varázsszavait, s ennek segítségével kiszabadítja testvérét, majd lépre csalja a gonosz boszorkányt is: azt tetteti, hogy nem tudja hogyan kell a kemencébe bújni. A boszorkány megmutatja a módját. Erre aztán a két gyerek együttes erővel belöki a tűzbe, majd a kemence ajtaját is bezárják.

Megszabadulásuk után Jancsi a kunyhóba szalad, a padlásnyíláson gyümölcsöket, aranydiót dobál ki húgának. A kemencéből hatalmas láng csap fel, majd nagy robajjal összeomlik. A két gyerek elámulva hallja a mézeskaláccsá változtatott társaik ekkor felhangzó különös dalát. Jancsi az ellesett varázsigék segítségével életre kelti őket, akikről lepattan a mézeskalács burok és visszaváltoznak élő gyerekekké.

A boszorkányból egy hatalmas mézeskalács lesz. Jancsi és Juliska ezután boldogan ölelik át szüleiket, akik rájuk találnak az erdő mélyén. A többi kisgyerek vidáman táncolja körbe őket.

Diszkográfia[szerkesztés]

Hallgatnivaló[szerkesztés]

Nem tudod lejátszani a fájlt?

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Walter, Bruno: Mahler. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat. 17. l. ISBN 9632809661
  2. Heussner, Horst, „Humperdinck, Engelbert“, in: Neue Deutsche Biographie 10 (1974), S. 58-59 [Onlinefassung]; URL: http://www.deutsche-biographie.de/pnd11855476X.html
  3. A német mitológiából ismert Sandmann 'homokember'.
  4. Kloiber, Rudolf: Handbuch der Oper. Erw. neubearb. v. Wulf Konold. 5. erw. neuarb. Aufl. München–Kassel, 1985. dtv–Bärenreiter. Bd. 1 S. 365. ISBN 3423032782

Források[szerkesztés]

  • Balassa ImreGál György Sándor: Operák könyve. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633300509
  • Krause, Ernst: Oper A–Z. Ein Opernführer von – –. 5. Aufl. Leipzig, 1985. Deutscher Verlag f. Musik.
  • Stompor, Stephan: Zum Werk = Engelbert Humperdinck: Hänsel und Gretel. Märchenspiel in drei Bildern. Leipzig, 1980. Edition Peters. S. 45–48

További információk[szerkesztés]

Az opera eredeti német librettója (németül)