Carl Millöcker
| Carl Millöcker | |
.jpg) | |
| Emléktáblája a lakóházán | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1842. április 29.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8][9] |
| Elhunyt | 1899. december 31. (57 évesen)[1][2][3][4][5] Baden bei Wien[10][7][8][9] |
| Sírhely | Wiener Zentralfriedhof |
| Házastársa | Karoline Millöcker |
| Szülei | Karl Franz Millöcker |
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | operett |
| Hangszer | |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Millöcker témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Carl Joseph Millöcker (néhol Karl) (Bécs, 1842. április 29. – Baden bei Wien, 1899. december 31.) osztrák zeneszerző, „az operettkomponisták atyja”.[forrás?]
Életrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apja ékszerész volt, és Millöckert is erre a pályára szánták, de kimondott zenei hajlamot mutatott, és gyermekként fuvolázni tanult. Tizenhat évesen egy színházi zenekarban fuvolázott, majd a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában képezték tovább. Franz von Suppé ajánlása alapján 1864-ben, Grazban színházi karmesteri posztot kapott. 1866-ban visszatért Bécsbe, és 1883-ig a Theatre an der Wien második karmestere volt. Zeneszerzőként természetes tehetsége volt a dallamos zene iránt, s bár népszerűsége soha nem volt olyan nagy, mint Johann Straussé vagy Lehár Ferencé, operettjei mégis megragadták a bécsiek lelkét.[11]
Komponistaként, 1865-ben a Der tote Gast (A holt vendég) című egyfelvonásos művével mutatkozott be, amelynek librettóját Ludwig Harisch írta Heinrich Zschokke regényéből.
1871. január 5-én ő vezényelte Három pár cipő című, háromfelvonásos operettje premierjét a Theater an der Wienben, majd ugyanott 1872. augusztus 10-én sikerrel mutatta be az Ein nagender Wurm oder Wechselbrief und Briefwechselt, 1881-ben A belleville-i szűzet, majd 1890-ben a Szegény Jonathánt.
1875-ben Pozsonyban belépett a „Zukunft“ (Jövő) szabadkőműves-páholyba.
A koldusdiák nemzetközi sikere, 1882. december 6. után lehetővé tette, hogy a dirigálástól visszavonuljon. Ezután azonban nem ért el a nagyobb sikereket. Az Egyesült Királyságban háromszor mutatkozott be: az Alhambra Színházban, Londonban 1884. április 12-én, majd november 20-án a Royal Lyceum Színházban, Edinburgh-ban William Beatty Kingstonnak a Carl Rosa Operaház számára készült fordításával, majd december 3-án a glasgow-i Royaltyban.
1894-ben stroke-ot szenvedett el, ami részlegesen megbénította. Baden bei Wienben halt meg, sírja a bécsi Zentralfriedhofban van.
Operettjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magyar operettcímek forrása A Pallas nagy lexikona.[12]
| Cím | Műfaj | Felvonás | Librettó | Bemutató | Helység, színház |
|---|---|---|---|---|---|
| Der tote Gast | operett | 1 | Ludwig Harisch librettója, Heinrich Zschokke regényéből | 1865. febr. 11. | Graz, Thalia-Theater |
| Die beiden Binder | operett | 1 | Gustav Stoltze | 1865. dec. 21. | Graz, Thalia-Theater |
| Diana | operett | 1 | Josef Braun | 1867. jan. 2. | Bécs, Harmonie-Theater |
| Der Dieb | operett | 1 | Alois Berla | 1868 | Pesti Városi Német Színház |
| Az asszonyok szigete | operett | 3 | Le royaume des femmes Théodore és Hippolyte Cogniard darabjából | 1868 | Pesti Városi Német Színház |
| Der Regimentstambour | operett | 2 | Heinrich Börnstein | 1869. okt. 23. | Bécs, Theater in der Josefstadt |
| Abenteuer in Wien | daljáték | 3 | Alois Berla | 1873. jan. 20. | Bécs, Theater an der Wien |
| Das verwunschene Schloss | operett | 5 | Alois Berla | 1878. márc. 30. | Bécs, Theater an der Wien |
| Gräfin Dubarry (a Die Dubarryre változtatták Berlinben, 1931-ben) | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell | 1879. okt. 31. | Bécs, Theater an der Wien |
| Apajune, a vízitündér | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell | 1880. dec. 18. | Bécs, Theater an der Wien |
| A belleville-i szűz | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell, a La pucelle de Belleville c. Paul de Kock-darabból | 1881. okt. 29. | Bécs, Theater an der Wien |
| A koldusdiák | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell, tratto da Fernande Victorien Sardoutól és a Le Guitarréro c. Jacques Fromental Halévy/Eugène Scribe-darabból | 1882. dec. 6. | Bécs, Theater an der Wien |
| Gasparone | operett | 3 | Richard Genée e Friedrich Zell | 1884. jan. 26. | Bécs, Theater an der Wien |
| A tábori lelkész | operett | 3 | Hugo Wittmann és Alois Wohlmuth, a Das seltsame Brautgemach Gustav Schilling-darabból | 1884. okt. 31. | Bécs, Theater an der Wien |
| A vice-admirális | operett | 1 prológ és 3 felvonás | Richard Genée és Friedrich Zell | 1886. okt. 9. | Bécs, Theater an der Wien |
| A hét sváb | népopera | 3 | Hugo Wittmann és Julius Bauer | 1887. okt. 29. | Bécs, Theater an der Wien |
| Szegény Jonathán | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell | 1890. jan. 4. | Bécs, Theater an der Wien |
| A szerencsegyermek | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell | 1892. jan. 16. | Bécs, Theater an der Wien |
| Der Probekuss | operett | 3 | Richard Genée és Friedrich Zell | 1894. dec. 22. | Bécs, Theater an der Wien |
| Das Nordlicht | operett | 3 | Hugo Wittmann | 1896. dec. 2. | Bécs, Theater an der Wien |
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 29..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 15..
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Миллёкер Карл, 2015. szeptember 28.
- 1 2 "Deutsche Biographie" (német nyelven). Bajor Állami Könyvtár. Hozzáférés: 2024. július 27..
- 1 2 "Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog" (német nyelven). 154–155. o. Hozzáférés: 2024. július 27..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ Az Encyclopedia.com-on
- ↑ Arcanum.hu
Bibliográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Andrew Bárány, Karl Millöcker be A Grove Dictionary of Opera Music, Musicians, ed. Stanley Sadie (London 1998) ISBN 0-333-73432-7
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Millöcker című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl Millöcker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Naxos.com-on (angolul) Archiválva 2007. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Operone.de-n (németül)
