Nagy Anna (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Anna
Nagy Anna (2011).jpg
Életrajzi adatok
Született 1940. június 6. (79 éves)
Budapest
Élettárs Huszárik Zoltán
Gyermekei Huszárik Kata
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1963
Híres szerepei Pacsirta
Pacsirta
Fruzsina
Szindbád
Kedvesanyám
Árvácska
Díjai
Jászai Mari-díj1987
Érdemes művész2013
További díjakJászai Mari-díj (1987)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Anna témájú médiaállományokat.

Nagy Anna (Budapest, 1940. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Élete[szerkesztés]

Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután boltszámfejtőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1959–1963 között. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor, Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatyánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.

Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amiben Páger Antal és Tolnay Klári mellett –csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított.[1] Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit.[2] Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás miatti fogsor és kitömött arc új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy László által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.[1] Több, mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult, mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.

Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” - mondta neki Géza bácsi.

Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.[3]

1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben.[4] 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató.[2] 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is.[2] 2013. óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel.[5] Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.[2]

Lánya, Huszárik Kata (1971). A 2010. óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket.[6] Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai - kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt.[7] Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre.[8]Unokanővére: Petress Zsuzsa, unokabátyja Petress István.[9]

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.[m 1][10]

  • Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)[m 2]
  • Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
  • Nyina (Csehov: Sirály)
  • Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
  • Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
  • Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
  • Anfissza (Csehov: Három nővér)
  • Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
  • Tamara (Vologyin: Öt este)
  • Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
  • Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
  • Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
  • Bodice (Bond: Lear)
  • Egérke (Örkény István: Macskajáték)
  • Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
  • Öregasszony (Euripidész: Helené)
  • Dajka (Euripidész: Andromakhé)
  • Tótné (Örkény: Tóték)
  • Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
  • Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
  • Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Pacsirta (1963)
  • Párbeszéd (1963)
  • Nyáron egyszerű (1964)
  • Négy lány egy udvarban (1964)
  • Apa (1966)
  • Aranysárkány (1966)
  • Tízezer nap (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Hazai pálya (1969)
  • Ismeri a szandi mandit? (1969)
  • Madárkák (1971)
  • Szindbád (1971)
  • A szerelem határai (1974)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • Bekötött szemmel (1975)
  • Autó (1975)
  • Ereszd el a szakállamat! (1975)
  • Árvácska (1976)
  • Tótágas (1976)
  • Fogjuk meg és vigyétek! (1978)
  • Boldogtalan kalap (1980)

  • Rohanj velem! (1982)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Lutra (1986)
  • Zuhanás közben (1987)
  • Küldetés Evianba (1988)
  • Hagyjátok Robinsont! (1989)
  • Könyörtelen idők (1991)
  • Félálom (1991)
  • Kék egér (1994)
  • Szamba (1996)
  • Az asszony (1996)
  • Küldetés Evianba (1998)
  • Franciska vasárnapjai (1997)
  • Vakvagányok (2001)
  • Huszárik Kata portré (2001)
  • Egy ház emlékei - Hetedíziglen (2002)
  • A baba (2003)
  • A ház emlékei (2002)
  • Telitalálat (2003)
  • Mansfeld (2006)
  • Harmadnapon (rövidfilm, 2013) - anya[11]

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Május (1963)[12]
  • Családi tűzhely (1968)
  • Halász doktor (1968)
  • Megtörtént bűnügyek sorozat Gyilkosság Budán című része (1974)
  • Bezzeg a Töhötöm! (1977)
  • Hungária kávéház sorozat A lecke című része (1977)
  • Zokogó majom 1-5. (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • A világ közepe (1979)
  • Használt koporsó (1979)
  • Az ezernevű lány (1979)
  • Névnap (1980)
  • Pityke (1981-rajzfilmsorozat) – Csusza hangja
  • Petőfi 1-6. (1981)
  • Családi kör (1981-1990)
  • Hínár (1981)

  • A 78-as körzet (1982)
  • Szellemidézés (1984)
  • II. József (1985)
  • Elveszett paradicsom (1986)
  • Hajnali párbeszéd (1986)
  • A komáromi fiú (1987)
  • Az ördög talizmánja (1987)
  • Barbárok (1989)
  • Oktogon (1989)
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Tiszazug (1991)
  • Családi album (2000-2001)
  • Valaki kopog (2000)
  • Családi tűzhely - Janika
  • "ezt mind neked adom..." (2006)
  • Pillangó (2012) - Maróti mama[13]

Hangjáték, hangoskönyv[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Színházi Adattár keresőjében a Nagy Anna keresőszóra 103 találatból 31 Nagy Annamária
  2. A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad - 1962. február 2.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Juhász Zsolt: Tél tündére Nagy Anna, Filmkultúra folyóirat - 2007. március 9.
  2. a b c d Varga Zsuzsa: A szárnyaló, örök Pacsirta, feol.hu - 2010. február 16.
  3. Szabó G. László: A patikus öröme Koltai Róbert tévésorozatot rendez; Vasárnap - családi magazin, 27. évfolyam, 25. szám - 1994. június 19.
  4. Folytatódnak a Csokonai-történetek - Nagy Anna és Huszárik Kata is vendég Archiválva 2016. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu - 2015. október 21.
  5. A Nemzeti Színház új társulata Archiválva 2016. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol - 2013. május 3.
  6. Szakács Zsuzsa: Fény-Játékok Lázár Ervinnel (24. oldal), Hírhozó, a XVII. kerület önkormányzatának lapja XX. évfolyam 7. szám - 2010. április 22.
  7. A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, filmhu - 2011. október 14.
  8. A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége[halott link] - (hozzáférés: 2016. június 5.)
  9. ArTea - művészeti portrémagazin 13. rész, vendég: Nagy Anna, D1 TV - 2009. április 5. (tv.animare.hu)
  10. Színházi Adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
  11. Harmadnapon / The Third Day, film.indavideo.hu - (hozzáférés: 2015. június 9.)
  12. http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=g7e8cf769b206944539c41387e824dc51a
  13. Pillangó, Magyar Média Mecenatúra 2012 (hozzáférés: 2015. június 10.)
  14. Various – Légy Jó Mindhalálig, discogs.com (hozzáférés: 2016. június 5.)
  15. Pegazus istállója Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bartók Rádió, nava.hu - 2007. március 9.
  16. HangJátékTér Franz Kafka három novellája Bartók Rádió, nava.hu - 2010. április 11.
  17. Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya, Kossuth Rádió, nava.hu - 2015. december 29.
  18. Díszpolgárok, zuglo.hu - 2015. március 12.
  19. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kormány.hu, MTI: Átadták a művészeti díjakat Archiválva 2016. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarteatrum.hu - 2013. március 22.
  20. Papageno: Átadták a Tolnay Klári-díjakat (magyar nyelven). Papageno, 2019. szeptember 14. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]