Nagy Anna (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Anna
Nagy Anna (2011).jpg
Életrajzi adatok
Született 1940. június 6. (78 éves)
Budapest
Élettárs Huszárik Zoltán
Gyermekei Huszárik Kata
Pályafutása
Aktív évek 1963
Híres szerepei Pacsirta
Pacsirta
Fruzsina
Szindbád
Kedvesanyám
Árvácska
Díjai
Jászai Mari-díj1987
Érdemes művész2013
További díjakJászai Mari-díj

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Anna témájú médiaállományokat.

Nagy Anna (Budapest, 1940. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kapcsolatából Huszárik Zoltán filmrendezővel született lánya, Huszárik Kata színésznő. Unokanővére: Petress Zsuzsa.[1]

Élete[szerkesztés]

Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután boltszámfejtőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1959–1963 között. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor, Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatyánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.

Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amiben Páger Antal és Tolnay Klári mellett –csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított.[2] Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit.[3] Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás miatti fogsor és kitömött arc új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy László által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.[2] Több, mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult, mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.

Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” - mondta neki Géza bácsi.

Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.[4]

1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben.[5] 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató.[3] 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is.[3] 2013. óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel.[6] Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.[3]

Lánya, Huszárik Kata (1971). A 2010. óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket.[7] Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai - kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt.[8] Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre.[9]

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.[m 1][10]

  • Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)[m 2]
  • Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
  • Nyina (Csehov: Sirály)
  • Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
  • Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
  • Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
  • Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
  • Anfissza (Csehov: Három nővér)
  • Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
  • Tamara (Vologyin: Öt este)
  • Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
  • Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
  • Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
  • Bodice (Bond: Lear)
  • Egérke (Örkény István: Macskajáték)
  • Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
  • Öregasszony (Euripidész: Helené)
  • Dajka (Euripidész: Andromakhé)
  • Tótné (Örkény: Tóték)
  • Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
  • Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
  • Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Pacsirta (1963)
  • Párbeszéd (1963)
  • Nyáron egyszerű (1964)
  • Négy lány egy udvarban (1964)
  • Apa (1966)
  • Aranysárkány (1966)
  • Tízezer nap (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Hazai pálya (1969)
  • Ismeri a szandi mandit? (1969)
  • Madárkák (1971)
  • Szindbád (1971)
  • A szerelem határai (1974)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • Bekötött szemmel (1975)
  • Autó (1975)
  • Ereszd el a szakállamat! (1975)
  • Árvácska (1976)
  • Tótágas (1976)
  • Fogjuk meg és vigyétek! (1978)
  • Boldogtalan kalap (1980)

  • Rohanj velem! (1982)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Lutra (1986)
  • Zuhanás közben (1987)
  • Küldetés Evianba (1988)
  • Hagyjátok Robinsont! (1989)
  • Könyörtelen idők (1991)
  • Félálom (1991)
  • Kék egér (1994)
  • Szamba (1996)
  • Az asszony (1996)
  • Küldetés Evianba (1998)
  • Franciska vasárnapjai (1997)
  • Vakvagányok (2001)
  • Huszárik Kata portré (2001)
  • Egy ház emlékei - Hetedíziglen (2002)
  • A baba (2003)
  • A ház emlékei (2002)
  • Telitalálat (2003)
  • Mansfeld (2006)
  • Harmadnapon (rövidfilm, 2013) - anya[11]

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Május (1963)[12]
  • Családi tűzhely (1968)
  • Halász doktor (1968)
  • Megtörtént bűnügyek sorozat Gyilkosság Budán című része (1974)
  • Bezzeg a Töhötöm! (1977)
  • Hungária kávéház sorozat A lecke című része (1977)
  • Zokogó majom 1-5. (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • A világ közepe (1979)
  • Használt koporsó (1979)
  • Az ezernevű lány (1979)
  • Névnap (1980)
  • Pityke (1981-rajzfilmsorozat) – Csusza hangja
  • Petőfi 1-6. (1981)
  • Családi kör (1981-1990)
  • Hínár (1981)

  • A 78-as körzet (1982)
  • Szellemidézés (1984)
  • II. József (1985)
  • Elveszett paradicsom (1986)
  • Hajnali párbeszéd (1986)
  • A komáromi fiú (1987)
  • Az ördög talizmánja (1987)
  • Barbárok (1989)
  • Oktogon (1989)
  • Hölgyek és urak (1991)
  • Tiszazug (1991)
  • Családi album (2000-2001)
  • Valaki kopog (2000)
  • Családi tűzhely - Janika
  • "ezt mind neked adom..." (2006)
  • Pillangó (2012) - Maróti mama[13]

Hangjáték, hangoskönyv[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Színházi Adattár keresőjében a Nagy Anna keresőszóra 103 találatból 31 Nagy Annamária
  2. A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad - 1962. február 2.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ArTea - művészeti portrémagazin 13. rész, vendég: Nagy Anna, D1 TV - 2009. április 5. (tv.animare.hu)
  2. a b Juhász Zsolt: Tél tündére Nagy Anna, Filmkultúra folyóirat - 2007. március 9.
  3. a b c d Varga Zsuzsa: A szárnyaló, örök Pacsirta, feol.hu - 2010. február 16.
  4. Szabó G. László: A patikus öröme Koltai Róbert tévésorozatot rendez; Vasárnap - családi magazin, 27. évfolyam, 25. szám - 1994. június 19.
  5. Folytatódnak a Csokonai-történetek - Nagy Anna és Huszárik Kata is vendég Archiválva 2016. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu - 2015. október 21.
  6. A Nemzeti Színház új társulata Archiválva 2016. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol - 2013. május 3.
  7. Szakács Zsuzsa: Fény-Játékok Lázár Ervinnel (24. oldal), Hírhozó, a XVII. kerület önkormányzatának lapja XX. évfolyam 7. szám - 2010. április 22.
  8. A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, filmhu - 2011. október 14.
  9. A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége[halott link] - (hozzáférés: 2016. június 5.)
  10. Színházi Adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
  11. Harmadnapon / The Third Day, film.indavideo.hu - (hozzáférés: 2015. június 9.)
  12. http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=g7e8cf769b206944539c41387e824dc51a
  13. Pillangó, Magyar Média Mecenatúra 2012 (hozzáférés: 2015. június 10.)
  14. Various – Légy Jó Mindhalálig, discogs.com (hozzáférés: 2016. június 5.)
  15. Pegazus istállója Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bartók Rádió, nava.hu - 2007. március 9.
  16. HangJátékTér Franz Kafka három novellája Bartók Rádió, nava.hu - 2010. április 11.
  17. Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya, Kossuth Rádió, nava.hu - 2015. december 29.
  18. Díszpolgárok, zuglo.hu - 2015. március 12.
  19. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kormány.hu, MTI: Átadták a művészeti díjakat Archiválva 2016. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarteatrum.hu - 2013. március 22.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]