Schütz Ila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schütz Ila
1969-ben
1969-ben
Életrajzi adatok
Születési név Schütz Ilona
Született 1944. január 5.
Budapest
Elhunyt 2002. december 11. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa 1. Halász Mihály
2. Dégi István
3. Dr. Török Tamás
Gyermekei Dégi Zsolt (1976– )
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 19652002
Híres szerepei Doris
Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt
Molnár Dezsőné Ilonka
A 78-as körzet
Bolti eladó
Vidám elefántkór
Erzsike, titkárnő
Megtörtént bűnügyek
Terka néni
Valami Amerika
Díjai
Jászai Mari-díj1974
Kiváló művész1999
Érdemes művész1981
További díjakDéryné-díj (1997)

Schütz Ila IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Schütz Ila témájú médiaállományokat.
Schütz Ila egykori sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-4-45. Közel tíz évvel halála után egykori kollégái méltó sírkövet állítottak neki[1]

Schütz Ila (Budapest, 1944. január 5. – Budapest, 2002. december 11.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1963-ig amatőr színjátszó társulatokban szerepelt. 1964-től az Egyetemi Színpad tagja volt, és mellette a Mafilm Filmszínészképző Stúdiójának hallgatója. 1969-ben kapott színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Főiskolásként mesélte:

„Négyszer futottam neki a felvételinek, míg sikerült. De sikerült. A főiskolán rendre görög tragikai, meg öregasszony- és mama- feladatokat kaptam. De csak annál jobb érzés — visszafiatalodni…[2]

Egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett. Vendégként fellépett a Reflektor Színpadon, az Arizona Színházban, a Radnóti Színpadon, a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben. 1994-től a József Attila Színház társulatához tartozott. Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként. Ezt a kétszereplős vígjátékot ők játszották először Magyarországon, a bemutató 1978. november 23-án volt a Madách Színház Kamaraszínházában.

2002-ben nyilatkozta:

„A vígjátékokban, bohózatokban aratott sikereim dacára bevallom: legjobban a mély drámákat szeretem. A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok. Szerencsére a Madách Színházban három-négy évente kaptam egy-egy jó Molière-, Shakespeare- vagy Miller-szerepet. Talán azért olyan széles a palettám, mert a stílusérzék a legerősebb képességem. Egyszerűen ezzel születtem.[3]

Magánélete

Első férje Halász Mihály operatőr volt, akitől elvált. 1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük, Zsolt 1976-ban született. Harmadik férjével is szakított, Török Tamás civil volt.[4][5]

Halála

2002. december 9-én este még fellépett a József Attila Színház Léni néni című vígjátékában, majd két nappal később lakásának fürdőkádjában holtan találták rá. Halálát véletlenszerű gyógyszertúladagolás és áramütés is okozhatta. Öngyilkosságát megerősítő bizonyíték a halála körülményeiből nem derült ki egyértelműen.[6][7][8]

Színházi szerepei

  • Übü mama (Alfred Jarry: Übü király, avagy a 'lengyelek')
  • Laure (Claude Magnier: Mona Marie mosolya)
  • Viola (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
  • Khadija (Szép Ernő: Azra)
  • Szőke (Dario Fo: Az angyalok nem játszanak flippert)
  • Julis (Szomory Dezső: Hermelin)
  • Dolly (George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni)
  • Liza (Alekszandr Szergejevics Gribojedov: Az ész bajjal jár)
  • Örzse (Németh László: Bodnárné)
  • Susanna (Hubay Miklós: Álomfejtés)
  • Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály)
  • Jill Tanner (Abby Gershe: A pillangók szabadok)
  • Hecker Erzsébet (Polgár András: A szembesítés eredménytelen)
  • Kornél; Anya (Szép Ernő: Vőlegény)
  • Dolores (Karinthy Ferenc: Hosszú weekend)
  • Kalérija írónő (Makszim Gorkij: Nyaralók)
  • Petronka (Bródy Sándor: Mátyás király házasít)
  • Mrs. Molloy (Billy Wilder: A házasságszerző)
  • Rosaline (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
  • Adriana (William Shakespeare: Tévedések vígjátéka)
  • Gizella (Szabó Magda: Régimódi történet)
  • Madeleine Béjart (Molière: A versailles-i rögtönzés)
  • Dorine (Molière: Tartuffe)
  • Doris (Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt)
  • Petronella (Marin Držić: Dundo Maroje)
  • Natasa (Csehov: Három nővér)
  • A művésznő (Ronald Harwood: Az öltöztető)
  • Fruzsina (Molière: A fösvény)
  • Malacka (Alan Alexander Milne: Micimackó)
  • Szonya (Csehov: Ványa bácsi)
  • Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt)
  • Claudia Faith Draper (Topor: A bolond)
  • Olga (Bächer Iván: Oszkár)
  • Mária (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
  • Phoebe (Bernard Slade: Romantikus komédia)
  • Maya (Arthur Miller: Az érseki palota mennyezete)
  • Antónia (Fo-Rame: Nyitott házasság)
  • Bernarda (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza)
  • Hercegnő (Manfredi–Marino: Könnyű erkölcsök)
  • Kamilla (Molnár Ferenc: Liliomfi)
  • Jacqueline (Marc Camoletti: Hatan pizsamában)
  • Az anya (Jean Anouilh: Romeo és Jeannette)
  • Helen Hobart (Kaufamn-Hart: Egyszer az életben)
  • Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia)
  • Orsósné (Göncz Árpád: Pesszimista komédia)
  • Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba)
  • Miss Furnival (Peter Shaffer: Black comedy)
  • Ápolónő (Ray Cooney: A miniszter félrelép)
  • Geraldin (Aszlányi Károly: Amerikai komédia)
  • A mama (Neil Simon: Luxuslakosztály)
  • Sifra (Efrájim Kishon: A házasságlevél)
  • Dotty Otley (Michael Frayn: Ugyanaz hátulról)
  • Latour asszony (Georges Feydeau: Az Úr „vadászni” jár)
  • Julia (Ken Ludwig: Botrány az Operában)
  • Juanita (Henri Keroul–Albert Barre: Léni néni)

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Hangjátékok

  • Hárs László: Harc az osztályért (1969)
  • Kisfaludy Károly: Kérők (1970)
  • Gleb Uszpenszkij: Az őrházikó (1971)
  • László Anna: Békés szombat éjszaka (1973)
  • Örkény István: Tóték (1974)
  • Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
  • Csurka István: Defenzív vezetés (1978)
  • Kocsonya Mihály házassága (1978)
  • Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Wallace, Edgar: Fecsegő felügyelő esetei (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
  • Vathy Zsuzsa: Szállodaház (1986)
  • Vészi Endre: A leselkedő (1986)
  • Móricz Zsigmond: Groteszk (1996)

Díjai

Róla

  • Sas György: Újra veled, ugyanitt – Schütz és Sztankay (Editorg Kiadó, Budapest, 1989) ISBN 963-02-6755-1

Jegyzetek

Források

További információk