Hont Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hont Ferenc
Ferenc Hont.jpg
Született 1907. április 4.
Szeged
Elhunyt 1979. március 11. (71 évesen)
Budapest
Foglalkozása rendező
Díjak Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hont Ferenc témájú médiaállományokat.
Hont Ferenc és Buday György emléktáblája Szegeden

Hont Ferenc (1946-ig Holtzer) (Szeged, 1907. április 4.Budapest, 1979. március 11.) Kossuth-díjas rendező, színházesztéta. A Szegedi Szabadtéri Játékok egyik elindítója az 1930-as évek elején; első felesége Hont Erzsébet operaénekes.

Életpályája[szerkesztés]

Gazdag szegedi ruhanagykereskedő fiaként látta meg a napvilágot. Csodagyereknek tartották, már ötéves korában verseket írt.[1] Iskoláit Szegeden végezte, de hamar abbahagyta a tanulást, bejárta Németországot és megismerte a német költészetet és a német színpadot. Költői ambicíói voltak, költeményei jelentek meg az 1922-es szegedi lírai antológiában. Hamarosan Budapesten Gál Gyula színész mellett tanult, majd Párizsban Gémier Firmin rendező magántanítványa lett.

Juhász Gyulával együtt már az 1920-as évek második felében kezdeményezték szabadtéri játékok rendezését Szegeden. A megvalósításra majd 1930-tól, a Dóm tér megépítése után kerülhetett sor. 1928–1937 közöt mind a szegedi, mind a budapesti színházakban rendezőként működött. Leghíresebb rendezése Szegeden Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának színre vitele (1933. augusztus 26.). Rendkívüli dinamikus ember volt, minden avantgárd jellegű irodalmi, színészi vagy lapszerkesztési csoportosulásban részt vett. Egyik legjobb barátja Buday György grafikus, kinek színpadi rajzai nagyban segítették az ő munkáját. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának mozgalmába, melyben előadásai révén sokat tett a színházi kultúra megismertetéséért.

A két világháború közti Magyarország kispolgári ízléssel megáldott színházi közönsége körében nagyobb sikereket nem aratott, de folyamatos apró munkával sokat tett a színházzal szembeni elvárások megváltoztatásáért. 1935–1938 között az Országos Színészegyesület keretein belül színésziskolát vezetett, színészeket, rendezőket képzett. Szerkesztette A Színpad című folyóiratot 1935-39-ben. 1937-1943 között a Független Színpad című lap szerkesztője, s ugyanekkor a lap köré csoportosuló fiatal színjátszók munkaközösségének vezetője.

1944-ben behívták munkaszolgálatba, 1945 júniusban tért haza. 1945–1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatói teendőit látta el. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1949–1950 között a Népművelési Minisztériumba nevezték ki osztályvezetőnek. 1950–1951 között az Ifjúsági Színház igazgatója volt.[2] Madách Színházba ment el rendezőnek (1951–1952). 1952–1957 között az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatói poszját töltötte be. Utolsó munkaállomása a Színháztudományi Intézet, melyet 1957–1969 között igazgatott. A színházesztétika, a rendezés, a színjátszás, a színháztörténet-írás területein elévülhetetlen érdemeket szerzett, számos segítője és tanítványa volt.

Rendezéseiből[szerkesztés]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • A színjáték : tanulmány Buday György színpadterveivel. Szeged : Délmagyarország, 1932. 54 p. 6 t. : ill. (Ser. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma ; 3.)
  • Színház és munkásosztály. Szeged : Városi Nyomda, 1935. 22 p. (Ser. A színpad könyvtára)
  • A színészi képzelet fejlesztése. Budapest : Színpad, 1936. 65 p. (Ser. A Színpad könyvtára 4.)
  • Az eltűnt magyar színjáték : hivatásos színjátszásunk a honfoglalástól a mohácsi vészig. Budapest : Officina, 1940. 181 p. 6 t.
  • Költészet a dobogón. Budapest : Popper, 1942. 44 p.
  • A rendező munkája : színjátszócsoportok számára. Budapest : Művelt Nép, 1952. 58 p.
  • Valóság a színpadon (angol) From a director's notebook. Ford. Halápi Jánosné. Budapest : Színháztudományi Intézet, 1962. 148 p.
  • Kis színházesztétika. Budapest : TIT, 1976. 95 p. (Ser. Művészeti füzetek : ISSN 0133-2090 1000) ISBN 963-411-112-2

Főbb szerkesztései[szerkesztés]

  • Magyar színháztörténet. Budapest : Gondolat, 1962. 331 p. 70 t. : ill.
  • Színházi kislexikon / főszerk. Hont Ferenc ; szerk. Staud Géza. Budapest : Gondolat, 1969. 535 p. 84 t. ill.
  • A színház világtörténete. Budapest : Gondolat, 1972. 2 db (1327 p., 166 t.)[5]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967. 36. p.
  2. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963056422X  
  3. Vladimir Vladimirovich Shcherbachov (1889-1952) orosz/szovjet zeneszerző, Dohányon vett kapitány c. operettjét 1943-ban írta.
  4. Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza : színmű / Gáspár Margit ; [rend. utószó Hont Ferenc] ; [díszletterv. Ambrózy Iván] Budapest : Gondolat, 1963. 84 p., 1 t. (Ser. Játékszín 51.)
  5. A kötet posztumusz 2. bővített kiadását 1986-ban jelentette meg a Gondolat Könyvkiadó Staud Géza és Székely György szerkesztői közreműködésével.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hont Ferenc témájú médiaállományokat.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. 2. köt. Hont Ferenc lásd 822. p. ISBN 963-05-6806-3

További információk[szerkesztés]