Podmaniczky Frigyes tér

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podmaniczky Frigyes tér (Podmaniczky tér)
Kő Pál műve 2010-ben
Kő Pál műve 2010-ben
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest V. kerülete
NévadóPodmaniczky Frigyes
Irányítószám1054
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Podmaniczky Frigyes tér (Budapest)
Podmaniczky Frigyes tér
Podmaniczky Frigyes tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 03′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 03′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Podmaniczky Frigyes tér témájú médiaállományokat.

A Podmaniczky Frigyes tér közterület Budapest V. kerületében.

Fekvése[szerkesztés]

A téglalap alakú tér a Bank és a Vadász utcák folytatása, az Arany János utca és a Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területen fekszik, az Arany János utcai metrómegálló fölött.

Története[szerkesztés]

A területen eredetileg a 19. században épített háztömb állt, ami nagyrészt Budapest ostroma során, 1944–45-ben semmisült meg. A visszabontott házat a lakók és az üzletek még éveken át nem hagyták el, sőt 1947-ben még teljes újjáépítését tervezték. 1952-ben a romtelkek helyén, a Bank utca, Bajcsy-Zsilinszky út és Arany János utca körzött az Esti Budapest című újság szerint egy nem sokkal június előtt létesített, „eléggé kihalt” park volt, amelyben „az elültetett fenyőfák ide-oda görbültek”, még egyetlen ülőalkalmatosság – bár ezt a hiányosságot a kerületi tanács még abban az évben 22 pad elhelyezésével pótolta –, vagy játszótér – később, még az 1950-es években ez is létesült – sem volt és – mivel a Bajcsy-Zsilinszky út felől nem volt bekerítve – a „fegyelmezetlen járókelők” belegázoltak a pázsitba, tönkretéve azt. 1961-ben szökőkúttal egészítették ki, melyet ünnepnapokon az esti órákban színes reflektorral világítottak meg. Ezt követően 1979–1981 folyamán létesült a metróállomás és azzal együtt megújult tere.[1][2][3][4][5][6]

A tér szélén, a Vadász utca felőli fronton 1981 végén alakították ki a M3-as metróvonal átadásával egy időben az ekkortól meghosszabbított útvonalon közlekedő 72-es és 73-as trolibuszok végállomását, amik addig a Marx térig és a Jókai utca torkolatáig közlekedtek.[7] A tér zöldfelületeit 50 -70 centiméter magasságú kiemelt ágyásokként alakították ki, amiket előregyártott műkő és helyszínen készített bazalt kockakőből épített támfalakkal raktak körül.[8]

1982-ben vetette fel Ságvári Ágnes, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, hogy az Arany János utcai metróállomás fölötti teret Podmaniczky Frigyesről nevezzék el. A már a térrendezéskor megtervezett, de csak 1983-ban felállított díszburkolaton kockakövekkel kirakott kis vízmedence épült, amelynek közepén díszkút működött, a Bank utca felőli oldalon. A csobogó Bányai József alkotása volt, ami egy 150 centiméter átmérőjű és 20 centiméter magas bimbószerű kőszobor 15 centiméteres csőalapon.[6][9][8]

Az addig névtelen V. kerületi közterületet a Végrehajtó Bizottság 1983-ban nevezte el Podmaniczky térnek, majd 1984-ben egy Madarassy Walter által készített báró podmanini és aszódi Podmaniczky Frigyes domborműves emléktáblát helyeztek el a téren (ettől nem messze van egy márványtábla is).

Krúdy Gyula Podmaniczky hátrahagyott irataiból írt regényét magában foglaló Egy krónikás könyvéből című munkájából értesülhetünk arról, hogy Frigyes báró özvegy édesanyja a Vadász utca 2. számú sarokházban bérelte az első emeletet, 17 utcára néző ablakkal – fia is gyakran megfordult ezen a helyen.[10]

Bár modellje már 1986-ban kész volt,[11][12] de csak 1991 óta áll a téren Kő Pál a névadót ábrázoló Podmaniczky Frigyes-emlék című alkotása. Boros Géza művészettörténész 1994-ben így írt a térről: „historizáló térfalaival, zöld felületei­vel, egyszerre forgalmas és félreeső belvárosias jellegével kedvező adottságú ugyan, a közvetlen környezet azonban (a metróépület és tartozékai, a trolivégállomás, a föld alatti WC, a gondozatlan növényzet és az árusbódék összevisszasága) meglehetősen lehangoló.” A tér nyilvános vécéjét a Fővárosi Csatornázási Művek illemhelyeket üzemeltető cége (a Fővárosi Közgyűlés 2009. májusi döntése nyomán, mivel profiltisztítás címen 1996 óta addig az Il-Net Kht-t – a FCSM Zrt. cégét – bízta meg a budapesti, akkor még 112 db közterületi nyilvános illemhely üzemeltetésével, amikből 13 év után 74 nagyon rossz állapotú maradt meg csupán, fele teljesen használhatatlan, romos állapotban került vissza) a 2010-es önkormányzati választás előtt egy nightclubnak adta ki, szerződése 2020. június 3-áig szólt és felmondással nem volt megszüntethető.[13]

Bányai József csobogója, 2019 telén

2019-ben az Arany János utcai metróállomás felszíni épületének környezetéül szolgáló közteret ligetesítették. 220 négyzetméter cserje- és 40 négyzetméter évelőfelület mellett 82 új fát ültettek ki, egy úgynevezett gyökércellarendszer segítségével, amit Magyarországon itt és a József nádor téren alkalmaztak először.[14][15][16] Megszüntették a trolibusz-végállomást, és a tervek szerint a 72-es és 73-as trolibuszok útvonalát összekötik a 74-es és 83-as járatokéval.[17] Megújult a közvilágítás, valamint természetes (gránit és porfir) kőburkolatokat alakítottak ki, a „belső városrészek és a Duna kapcsolat” részeként. A teret 2019. októberben adták át.[18][19]

Nevezetes épületek[szerkesztés]

A táblázat a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) portálja alapján készült 2015-ben[20]
hrsz. utcanév, házszám építés éve sarokház építtető tervező
Podmaniczky Frigyes tér belső oldala (a második világháborúban elpusztult épületek)
24775 Bajcsy-Zsilinszky út 26. 1811 Arany János utca 36.
[* 1]		 Reinold Jakab Zitterbarth Mátyás
24776 Bajcsy-Zsilinszky út 26-28. 1875 Vadász utca 3. Neuwelt Hermann (Ármin) Weber Antal
24777 Bajcsy-Zsilinszky út 30-32. 1875 Bank utca 9., Vadász utca 5–7. Tafler Kálmán Voita Donár
1912 Magyar Bank és Kereskedelmi Rt Ágoston Emil
Podmaniczky Frigyes tér külső oldala, a tér házszámozásának sorrendjében
24639 Arany János utca 35. 1870 Bajcsy-Zsilinszky út 24. Barbár és társa
24774 Vadász utca 2. 1836 Arany János utca 34. Appiano József, Lyka Anasztáz, Csernovics
24773 Vadász utca 4. 1838 Bayer Dávid, Tauszk Henrik, Armut-ház Hild József
1866 Tauszk Henrik Hild Károly
24772 Vadász utca 6. 1840 Leidenbörger, Luczenbacher-ház
24771 Vadász utca 8. Bank uca 7. Ipoly Gábor Mesinger Alajos
24791 Vadász utca 10. 1846 Bank utca 6. Goldberger Adolf Hild József
24793 Bajcsy-Zsilinszky út 34. 1888 Vadász utca 9., Bank utca 8. Bródy Zsigmond Quittner Zsigmond, Pucher József

A Podmaniczky Frigyes tér alaptérképén csupán három házszám szerepel: a 3. (24773), a 4. (24772) és a 8. (24793)[21]

A korábban a tér helyén állt házak[szerkesztés]

A Neuwelt-ház 1880–1890 között Klösz György fotóján
  • A Podmaniczky tér (Váczi krt. 26. szám) helyén 1875-ben Weber Antal tervei alapján épült háromemeletes eklektikus bérház építtetője Neuwelt Hermann (Ármin)[22] volt. Színesüvegezését Róth Zsigmond készítette, mozaikjait Depóid Luigi, szobordíszeit pedig a Szandház műhely.[23] Az Arany János utca felé eső ház nem csak lakóépület volt, irodák és raktárak is helyet találtak benne. Jellege 1912-ben változott meg, amikor az új tulajdonos, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. az egész tömböt érintő emeletráépítést végzett és lefedte az épület udvarát. 1945. január 16-án kapott találatokat, és jórészt kiégett, a Magyar Szemle című folyóirat első emeleti szerkesztőségével és kiadóhivatalával együtt. Visszabontását követően sem hagyták el a lakók és az üzletek még éveken át: az 1949-ben itt élt Katz Jakab festék-, illatszer és háztartási cikk-kereskedő otthona alatt működött például a Machovits (Mackovits) papíráruszaküzlet, Erős Ervin órásüzlete, Mészáros Vilmos söntése, illetve Kempf Jenő autószaküzlete is.
  • A tömb közepén volt a 28. szám, az 1875–1876-ban, neoreneszánsz stílusban felépült Schwarz-ház Petschacher Gusztáv munkája volt. Udvarát 1922-ben a Mai Manó Házat is tervező Nay Rezső és Strausz Ödön tervei szerint fedték be.
  • A tér Bank utca felőli oldalán két házhelyet is elfoglaló épület 1906-ban került teljesen a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság tulajdonába, ami még az első világháború előtt két emelet húzatott föl a házra.
    • A tömb közepe felé a 30. szám alatt volt a Hutter József-féle Szappangyár földszintes épülete a 19. század első felében,[24] amit Senger János tervezett.
    • A Podmaniczky tér (Váczi krt. 12., 32.) Voita Donát tervei alapján a Rill és Schomann céggel 1874-ben épült háromemeletes eklektikus kettős sarokház. A második világháború után bontották le. Építtetője Tafler Kálmán volt. A kőfaragó munkákat Seenger Béla, a színesüvegezést Róth Zsigmond végezte, a mozaikkészítő Depóid Luigi volt, szobordíszeit Ziegelwagner Mátyás készítette.[25]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Ez volna a Vadász utca 1. Nem tudni, hogy melyik utcára nyílott kapuja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Emigráns“ pénzarisztokralák élete Svájcban, Londonban és Newyorkban, Szabadság 3. évfolyam 156. szám – 1947. július 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  2. ↑ Viseljük gondját új parkjainknak, Esti Budapest 1. évfolyam 51. szám – 1952. június 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ Az V. kerületi tanácstagi be­számolókon kérték a dolgozók, Esti Budapest 1. évfolyam 64. szám – 1952. június 18. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ Egy év után most ismét kör­bejártuk Pestet. Ultizok a játszótéren, Esti Hírlap 4. évfolyam – 1959. augusztus 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ Szökőkúttal szépítették, Népszava 89. évfolyam 84. szám – 1961. április 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ a b Ilyen lesz a metró, Magyar Nemzet 35. évfolyam 266. szám – 1979. november 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL – XXXV.1.a.4.) 1981_VB 623/65 (Tájékoztató a Végrehajtó Bizottságnak a metró Észak-déli vonal II/B. szakaszának beindításával kapcsolatos feladatok állásáról) library.hungaricana.hu – 1981. november 18.
  8. ↑ a b Podmaniczky tér felújítása: Felújítás előtti állapot, BudapestDialog.hu – 2019. május 27.
  9. ↑ Rajna György: Budapest köztéri és udvari díszkútjai = Zierbrunnen in Höfen und auf öffentlichen Plätzen in Budapest (II. melléklet, 10.), Tanulmányok Budapest Múltjából 22., library.hungaricana.hu – 1988.
  10. ↑ Krúdy Gyula: Egy krónikás könyvéből (Portrésorozatok, emlékezések): Budapest vőlegénye (regény), 4. A főlövészmester fejezet (megjelent: Budapesti Hírlap 1930. április 20. – Krúdy Zsuzsa: Krúdy Gyula: Budapest vőlegénye című regényének keletkezéséről 673-683. old., Irodalomtörténet, 1970/3.), Krúdy Gyula örökösei (Krúdy Zsuzsa és ifj. Krúdy Gyuláné), arcanum.hu, krudy.hu – 1987.
  11. ↑ Ráday Mihály: Budapest vőlegénye (30. old.), 168óra 22. évfolyam 24. szám – 2010. június 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ Ráday Mihály Hazám-díjban részesült, varosvedo.hu – 2018. november 15.
  13. ↑ Tenczer Gábor: Tarlóst meglepte a főváros pincéjében lévő sztriptízbár, index.hu – 2018. június 8.
  14. ↑ Tervezett zöldfelületek, BudapestDialog.hu – 2019. május 24.
  15. ↑ Innovatív módszerrel ültetik a fákat a megújuló Podmaniczky téren. YouTube a Pesti Srácok YouTube-csatornán (A videót Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita készítette) – Közzététel: 2019. április 10.
  16. ↑ Almási Krisztina: Megújul a Belváros három központi tere a Penta közreműködő munkájával, magyarepitok.hu 2019. május 15.
  17. ↑ V. kerület Belváros-Lipótváros, Kerületi építési szabályzat: Véleményezési dokumentáció – alátámasztási javaslat, belvaros-lipotvaros.hu – 2019. április
  18. ↑ MTI: Átadták a megújult Podmaniczky Frigyes teret a fővárosban, hirado.hu – 2019. október 3.
  19. ↑ Átadták a felújított Podmaniczky Frigyes teret a Belvárosban, pestbuda.hu – 2019. október 4.
  20. ↑ A táblázat eredetije a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) portál Archiválva 2019. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben 2015-ös változata alapján készült
  21. ↑ K. András: Belváros–Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (pdf), 2011. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  22. ↑ Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben — Wéber Antal munkássága, Tanulmányok, Budapest neoreneszánsz építészete, library.hungaricana.hu – 2009
  23. ↑ Déry Attila Szobrászok: A Szandház műhely és köre: Szandház Károly és Szandház Ferenc (109. old.)
  24. ↑ Sz. G.: A 175 éves magyar nagyüzemű kozmetikai és háztartásvegyipar néhány „történelmi” épülete (299. old.), Magyar Kémikusok Lapja 62. évf. 8-9. szám, real-j.mtak.hu – 2007.
  25. ↑ Déry Attila Szobrászok: Ziegelwagner Mátyás (150. old.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Podmaniczky_Frigyes_tér&oldid=26401809”