Szökőkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szökőkút
Swann Fountain-27527.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szökőkút témájú médiaállományokat.
A Bellagio Hotel és Kaszinó előtti szökőkút Las Vegasban

A szökőkút olyan közterületi építmény, amely a vizet egy vagy több sugárban lövelli ki. Elsősorban hűsölésre vagy esztétikai élményre, a víz díszítő, felüdítő jellegére alapítva az ember pihenésére szolgál. Kezdetben a gravitáció erejét használva, magasabbról érkező víz felhasználásával, manapság mesterségesen akár a föld alatti vízvezeték-hálózatból, vagy a kút vizét visszaforgatva is működnek szökőkutak.[1]

Története[szerkesztés]

Az első szökőkutakról már az ókorból tudunk: az i.e. 2000-es évekből ismeretes szökőkút ábrázolás, illetve erről szóló feljegyzés. Ebben az időben a szökőkutakat még elsősorban ivóvíz biztosítására használták, funkciójukat tekintve közkútként működtek.[2] Ezek a kutak még a közlekedőedények elvén működtek: a víztartó magasabban volt elhelyezve, mint a kifolyónyílás, így a víz a gravitáció erejével lövellt ki.[3] A középkorban az arab fürdőkultúra révén elsősorban az iszlám világban terjedt a szökőkutak használata. Európában XIV. Lajos francia király udvarában lett ismét divat, elsősorban főúri kertek, parkok díszítői voltak a szökőkutak. A 19. századtól kiépülő vízvezetékek hatására a szökőkutak közkút funkciója lassan megszűnt.[2] Szivattyúkat ugyan a 17. század óta használnak, szökőkutakba épített vízforgatóra azonban csak a vezetékes víz általános elterjedése - és a vízdíj bevezetése - után lett szükség.

Mai szerepe[szerkesztés]

Szökőkutakat manapság parkok, kertek díszítésére, pihenésre, szórakoztatásra, a környezet díszítésére építenek. Népszerűek az úgynevezett splash pad (kb. tocsogó) és a spray pool (kb. spriccmedence) típusú szökőkutak, melyeket kifejezetten azért építenek, hogy a városok lakói lehűtsék magukat, vagy játsszanak benne. Méltóságteljesebbek a zenélő kutak, melyek a vizet a hallható muzsika ütemére spriccelik, esetleg fényekkel teszik lenyűgözőbbé az előadást - ilyen többek között a Margitszigeti zenélő kút is.

A legmagasabbra kilövellő szökőkút az 1985-ben átadott, a Szaúd-Arábiai, Dzsiddában található Fahd király szökőkút, amely 260 méter magasra képes felszöktetni a vizet.[4]

A vízforgatóval felszerelt szökőkutak többsége - mivel ugyanazt a vizet forgatják hosszú időn keresztül - alkalmatlanok mind ivásra, mind fürdésre.[5], csupán díszítőfunkciójuk van.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Budapest: Athenaeum. 1862–1874. 1443. o.  
  2. a b Megyeri Szabolcs: Szökőkutakról... Megyeri Szabolcs kertész blogja (2013. ápr. 5.) (Hozzáférés: 2018. nov. 6.)
  3. Gerõ Lajos (kiad.): A Pallas nagy lexikona: Magyar Hírlap. (hely nélkül): Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.. 1893–97.  
  4. Mughai Gee: Jeddah Fountain – King Fahd’s fountain Jeddah – Saudi Arabia (angol nyelven). Jeddah Point, 2012. június 20. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  5. A szökőkút nem fürdővíz! Infostart (2016. júl. 25.) (Hozzáférés: 2018. nov. 6.)