Gerbeaud-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerbeaud-ház[1]
Voeresmartyter-gerbeaud-budapest.jpg
Település Budapest
Hely 1051 Budapest,
Vörösmarty tér 7-8.
Építési adatok
Építés éve 1858 – 1862
Tervező Hild József
Hasznosítása
Gerbeaud-ház[1] weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerbeaud-ház[1] témájú médiaállományokat.
A Cafe Gerbeaud belső tere 2009-ben

A Gerbeaud-ház Budapesten, az V. kerületi Vörösmarty tér 7-9. alatti épület. Négyemeletes, több belsőudvaros, szecessziós-későeklektikus épület-pár, amely 1858-ban épült. Az építtető Eisele Antal szabómester és Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője volt, a tervező és építő pedig Gottgeb Antal építőmester és Pest város építőmestere, Hild József.[2][3] A századforduló hangulatát őrző mai Gerbeaud Ház több egységre oszlik, a cukrászdán kívül étterem, sörház, és több rendezvényterem alkotja.[4] 2004 óta házat a Gerbeaud Gasztronómia Kft. vezeti.[5]

Történet[szerkesztés]

A mai épület helyén az 1830-ban épült Harmincadhivatal épülete állt.[6] Miután az adóhivatal épületét lebontották, egy ingatlanügylet következtében a telek Eisele Antal német szabó mester, Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor, Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő és Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének birtokába került.[7] 1859-ben a tulajdonosok külön-külön Gottgeb Antalt és Hild Józsefet kérték fel az épületeik tervezésére. A tervek szerint a telek bal oldalán a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, a jobb oldalán Eisele Antal szabómester számára bérház épült.[8] A tulajdonosok és a két építész még az építés előtt megegyezett abban, hogy az eredeti terv helyett Hild József tervei alapján, a mindkét épületet egybefoglaló homlokzattal, mintegy a tér egységes északi térfalaként kerül kivitelezésre. Az épületpáros 1862 körül készült el.[9] A mai ház névadója, Gerbeaud Emil svájci származású cukrász 1884-ben költözött Magyarországra, ahová Kugler Henrik csábította, mivel nem volt utóda. Budapesten betársult Kugler önálló cukrászdájába, aki 1870-ben helyezte át üzletét a Gizella téri épület földszintjére. Ő szerettette meg a pestiekkel a francia mignont, amelyet "kuglerként" emlegetett a vevőközönség. 1884 őszén aztán Gerbeaud Emil át is vette Kuglertől a cukrászdát és „Gerbeaud - Kugler utóda” néven nevezte el üzletét.[10][11] 1892-ben megvásárolta az épületet az akkori két tulajdonostól Eisele Antaltól és a Magyar Kereskedelmi Banktól. 1912-ben Fellner Sándor tervei alapján a három emeletre még egy negyediket is építtetett.[12] A cukrászdában készített konyakos meggy és macskanyelv világhírűvé tette a Gerbeaud márkát. Miután harminchét évig üzemeltette cukrászdáját, 1919-ben a Tanácsköztársaságot követően meghalt.[13] A Gerbeaud Cukrászda (pestiesen »A Zserbó«[14])nagyon sikeres lett Budapesten, amelynek legkedveltebb terméke a konyakos meggy lett, és a később nagyon híressé vált „zserbó” szelet,[15] ami azonban Gerbeaud Emil cukrászdájának az idejében még nem létezett, mert az az 1948-1984 között ugyanezen a helyen működött Vörösmarty Cukrászda terméke volt. A Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították, és csak 1984-ben kapta vissza a Gerbeaud nevet. A Vörösmarty is ápolta a hagyományokat és a cukrászmesterek generációról generációra adták át a szakmai tudást, így a „zserbó” megtartotta a világhírnevét. 1995-ben a Hungar Hotels kezelésében lévő cukrászdát, a teljes ingatlant és a védjegyet is Erwin Müller német üzletember vásárolta meg, aki 1997-ben egy éven át tartó rekonstrukció során a legújabb technikai igényeknek megfelelően modernizálta és az egész épületet felújíttatta.[16][17][18] Napjainkban a Gerbeaud Cukrászda és Irodaház a Gerbaud cukrászdának és kávéháznak és 3 emeleten exkluzív irodaterületnek ad helyet, amely az Immo-Müller Kft. tulajdonában van.[19] A belső udvarban kialakított, üvegtetővel fedett Átrium rendezvényteremként működik.[20]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]