Quittner Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Quittner Zsigmond
Quittner Zsigmond.jpg

Született 1859. február 13.
Pest
Elhunyt 1918. október 25. (59 évesen)
Bécs
Nemzetisége magyarországi zsidó
Iskolái Müncheni Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületei Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), Gresham-palota
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat.

Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1859. február 13.Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

Pályafutása[szerkesztés]

A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.

Főbb épületei Budapesten[szerkesztés]

  • Budapest V., Alkotmány utca 16. (1888-90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
  • Budapest V., Alkotmány utca 26. (1894-96) Bródy palota
Nemes arányok a Bródy-palota homlokzatán
  • Budapest V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
  • Budapest V., Károlyi Mihály utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
  • Budapest V., Markó utca 22-24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza
  • Budapest V., Széchenyi István tér 3-4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium
  • Budapest V., Széchenyi István tér 5-6. (1905–7) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
  • Budapest VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
  • Budapest VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
  • Budapest VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa
  • Budapest VI., Teréz körút 1-3. (1894) historizáló bérházak
  • Budapest VII., Erzsébet körút 44-46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
  • a volt Phönix Biztosító Bécsi utcai háza
  • a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház, Gorkij, majd Városligeti fasor 9–11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.