Quittner Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Quittner Zsigmond
Quittner Zsigmond.jpg
Született
1859. február 13.
Pest
Elhunyt
1918. október 25. (59 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat.

Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1859. február 13.Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

Pályafutása[szerkesztés]

A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.

Főbb épületei Budapesten[szerkesztés]

  • Budapest V., Alkotmány utca 16. (1888-90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
  • Budapest V., Alkotmány utca 26. (1894-96) Bródy palota
Nemes arányok a Bródy-palota homlokzatán
  • Budapest V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
  • Budapest V., Károlyi Mihály utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
  • Budapest V., Markó utca 22-24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza
  • Budapest V., Széchenyi István tér 3-4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium
  • Budapest V., Széchenyi István tér 5-6. (1905–7) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
  • Budapest VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
  • Budapest VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
  • Budapest VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa
  • Budapest VI., Teréz körút 1-3. (1894) historizáló bérházak
  • Budapest VII., Erzsébet körút 44-46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
  • a volt Phönix Biztosító Bécsi utcai háza
  • a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház, Gorkij, majd Városligeti fasor 9–11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.