Quittner Zsigmond

Quittner Zsigmond
Született	1859. február 13. Pest
Elhunyt	1918. október 25. (59 évesen) Bécs
Nemzetisége	magyarországi zsidó
Iskolái	Müncheni Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületei	Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), Gresham-palota
A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat.

Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1859. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

Pályafutása

A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.

Főbb épületei Budapesten

• Budapest V., Alkotmány utca 16. (1888–90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
• Budapest V., Alkotmány utca 26. (1894–96) Bródy-palota

Nemes arányok a Bródy-palota homlokzatán

• Budapest V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
• Budapest V., Károlyi utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
• Budapest V., Markó utca 22–24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza
• Budapest V., Széchenyi István tér 3–4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium
• Budapest V., Széchenyi István tér 5–6. (1905–1907) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
• Budapest VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
• Budapest VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
• Budapest VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa
• Budapest VI., Teréz körút 1–3. (1894) historizáló bérházak
• Budapest VII., Városligeti fasor 9–11. (1887) a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház)
• Budapest VII., Erzsébet körút 44–46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
• Budapest V., Bécsi utca 1–3. (1910–12) a volt Phönix Biztosító

Források

• Quittner Zsigmond. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
• A szecesszió gyöngyszemének tervezője. mazsike.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939, Budai-Bernwaliner József ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub