Quittner Zsigmond
| Quittner Zsigmond | |
 | |
| Született |
1857. február 13. Pest |
| Elhunyt |
1918. október 25. (61 évesen) Bécs |
| Sírhely | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Nemzetisége | magyarországi zsidó |
| Iskolái | Müncheni Műszaki Egyetem |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), Gresham-palota |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1857. február 13.[1] – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.
Pályafutása[szerkesztés]
Quittner Jakab (1814–1887)[2] posztógyáros és Fuchs Sarolta (1821–1901)[3] fia. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. 1904. november 13-án vágfalvi előnévvel nemességet kapott.[4]
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Weisz Minka (1866–1938) volt, Weisz Mór nagykereskedő és Blum Ernesztina lánya, akit 1887. január 6-án Budapesten vett nőül.[5]
Gyermekei
- Quittner Ervin (1891–1945) építész.
- Quittner Lóránd (1893–1945) gépészmérnök.
- Quittner Marianne (1894–?)
Főbb épületei Budapesten[szerkesztés]
- VII., Erzsébet körút. 7. (1886) Deutsch-ház
- VIII., József körút. 71-73. (1889) Krail-ház
- V., Alkotmány utca 16. (1888–90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
- V., Alkotmány utca 18. (1894–96) Bródy-palota
- XIV., Millenniumi kiállítás, Cukoripari pavilon,Hősök tere, 1896
- V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
- V., Károlyi utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
- V., Markó utca 22–24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg az Országos Mentőszolgálat budapesti mentőszervezetének a székháza
- V., Széchenyi István tér 3–4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg a Belügyminisztérium használja
- V., Széchenyi István tér 5–6. (1905–1907) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
- VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
- VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
- VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa, Fellner Sándorral
- VI., Teréz körút 1–3. (1894) historizáló bérházak
- VII., Városligeti fasor 9–11. (1887) a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház)
- VII., Erzsébet körút 44–46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
- V., Bécsi utca 1–3. (1910–12) a volt Phönix Biztosító[6]
- XIII., Szabolcs utca (1910), Weiss Manfréd felesége emlékére tett alapítványa által építtetett Weiss Alice Gyermekágyas Otthon[7]
Galéria[szerkesztés]
A Krausz-bérpalota,1884
A Deutsch-ház
A Krail-ház
Krail-ház, zárt balkon
A Bródy-palota
A Lendvay utcai villa
Millenniumi kiállítás, Cukoripari pavilon, Hősök tere, 1896
A Gresham-palota
Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, ma Belügyminisztérium épülete
A Phönix-irodaház
._-_Budapest,_Erzs%C3%A9bet_k%C3%B6r%C3%BAt,_7.JPG)
,_Lendvay_street,_2018_Ter%C3%A9zv%C3%A1ros.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 112/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Quittner Jakab gyászjelentése (1887). (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Fuchs Sarolta gyászjelentése (1901). (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932., 8. kötet
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 6/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ A Főnix-székház
- ↑ pesti Zsidó Kórház
Források[szerkesztés]
- Quittner Zsigmond. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 728. o. Online elérés
- A szecesszió gyöngyszemének tervezője. mazsike.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)
További információk[szerkesztés]
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916–1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, 1916.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939, Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
|
