Quittner Zsigmond
Quittner Zsigmond | |
![]() |
|
|
|
Született | 1859. február 13. Pest |
Elhunyt | 1918. október 25. (59 évesen) Bécs |
Nemzetisége | magyarországi zsidó |
Iskolái | Müncheni Műszaki Egyetem |
Munkái | |
Jelentős épületei | Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), Gresham-palota |
A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat.
|
Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1859. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.
Tartalomjegyzék
Pályafutása[szerkesztés]
A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.
Főbb épületei Budapesten[szerkesztés]
- Budapest V., Alkotmány utca 16. (1888–90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
- Budapest V., Alkotmány utca 26. (1894–96) Bródy-palota
- Budapest V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
- Budapest V., Károlyi utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
- Budapest V., Markó utca 22–24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza
- Budapest V., Széchenyi István tér 3–4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium
- Budapest V., Széchenyi István tér 5–6. (1905–1907) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
- Budapest VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
- Budapest VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
- Budapest VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa
- Budapest VI., Teréz körút 1–3. (1894) historizáló bérházak
- Budapest VII., Városligeti fasor 9–11. (1887) a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház)
- Budapest VII., Erzsébet körút 44–46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
- Budapest V., Bécsi utca 1–3. (1910–12) a volt Phönix Biztosító[1]
Források[szerkesztés]
- Quittner Zsigmond. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
- A szecesszió gyöngyszemének tervezője. mazsike.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.)
További információk[szerkesztés]
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939, Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Jegyzetek[szerkesztés]
|