Haggenmacher Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haggenmacher Károly
Haggenmacher Károly malomgépész, feltaláló
Haggenmacher Károly malomgépész, feltaláló
Született 1835. március 13.
 Svájc, Winterthur
Elhunyt 1921. augusztus 8. (86 évesen)
 Magyarország, Budapest
Nemzetisége Svájc svájci
Házastársa Szalay Gizella Julianna
Foglalkozása malomgépész, feltaláló

Haggenmacher Károly, (Winterthur, 1835. március 13.Budapest, 1921. augusztus 8.) svájci származású magyar malomgépész, feltaláló.

Családja[szerkesztés]

Svájcban született, nagyapja, apja szintén molnár szakmát tanultak. Református vallásúak voltak. Nevük (lefordítva: "szakállaspuska-készítő") mutatja, hogy régi, céhes hagyományokkal rendelkező kézműves família voltak. David Emmanuel Haggenmacher (1795-1862), az apa, sikertelen malombérleti és vendéglátóipari próbálkozás után a malom működési elvére épülő kartonpapír-gyártással alapozta meg vagyonát. Édesanyja: Anna Barbara Wiedmann (1800-1882) volt. Elsőként a legidősebb fiú, Kaspar Emmanuel (1822-1886) jött Magyarországra (1843/44-ben Debrecenben, 1851-ben Nagyváradon dolgozott, mint molnár), de 1854-ben végleg hazatelepült.

Bátyja, Heinrich Jacob, a későbbi Haggenmacher Henrik (1827-1917), az 1850-es évek elején jött Magyarországra. Előbb a malomiparban, majd a söriparban is vállalatot alapított. Az ő fia volt ifj. Haggenmacher Henrik (1855-1917).

Tanulmányai[szerkesztés]

Az elemi iskola elvégzése után polgári iskolában, majd szakiskolában tanult, mindvégig kitűnő eredménnyel. A finommechanikai műszerészi tanonckodástól nagymérvű rövidlátása miatt hamar búcsút kellett vennie, molnár-gyakornokként a leideni malomban helyezkedett el.

Pályafutása[szerkesztés]

A szakma elsajátítása után mint molnár, először Csehországban vállalt munkát, majd bátyját követve 1856-ban került Magyarországra. A Pesten élő testvérek (Károly és Henrik), a svájci szülők anyagi támogatásának köszönhetően, elhanyagolt malmok feljavításával és eladásával alapozták meg tőkéjüket. Előbb a Henrik által bérelt Teréz-külvárosi Ördögmalomban dolgozott, majd 1863-tól az Első Buda-Pesti Gőzmalmi Társaság szolgálatába lépett főmolnárként. 1869-ben házasságot kötött Szalay Gizella Juliannával (1845-1929), s ugyanekkor műszaki és kereskedelmi igazgatóvá nevezték ki. Ezt a tisztséget csaknem 50 éven keresztül, haláláig betöltötte. (Helyettese 1870-ig Julius Maggi, a híres nyugat-európai Maggi cég alapítója volt).

Találmányai[szerkesztés]

Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Első találmányát 1873-ban, az utolsót 1907-ben szabadalmaztatta. A találmányok közül hetet síkszitára, hetet daratisztító gépre, egyet a gabona felületének tisztítására adott be. Találmányai közül a síkszita hozta meg számára a világhírt, amelyre Haggenmacher 1883-ban, illetve továbbfejlesztett változatára 1887-ben kapott szabadalmat. 1887 óta a malomiparnak nélkülözhetetlen gépévé vált a síkszita. A budapesti Wörner-gyár készítette és forgalmazója Fischer Adolf mérnök volt. A Wörner-gyár alig egy év alatt 200 db síkszitát készített, ami a múlt században kiváló gyártóteljesítménynek számított. A Haggenmacher malmaiban alkalmazott kiterjedt osztályozás eredményeként a termékek széles skáláját: több mint húszféle lisztet és korpát állítottak elő. Ilyen gazdag termékválasztékot manapság sehol sem érnek el.

Alapításai, adományai[szerkesztés]

Haggenmacher Károly emberi nagysága más területen is kiemelkedett, számos jótékonysági akcióban vett részt, jelentős támogatást nyújtva ezekhez. Ő alapította a "Bethánia" református árvaházat, mely a második világháborúban megsemmisült. Műgyűjteményének jó részét a budapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. Az első világháborút követő bizonytalan hazai üzleti és pénzügyi viszonyok miatt vagyonának négyötödét svájci jótékonysági intézményekre hagyta és a "Karl Haggenmacher"-alapok jótékony céllal (öregek, rászorultak megsegítése, gyermekek és árvák gondozása, fiatal tehetségek és művészek ösztöndíjjal való támogatása) máig léteznek.

A Magyar Fővárosi Malomegyesület tiszteleti tagja volt.

Halála[szerkesztés]

Hosszú, eredményes életútja tragikusan ért véget: 1921. augusztus 8-án budai villájában önkezével vetett véget életének. A Farkasréti temetőben nyugszik a 46-47-48-49. parcellacsoportot övező díszsor 19. sírboltjában.

Érdekességek[szerkesztés]

Festői környezetben áll Budán, a Tündérhegynek nevezett XII. kerületi részen a Szilasy út 3. szám alatt az egykori sörgyáros Haggenmacher család villája, egy óriási park közepén. A 19. század közepén Haggenmacher Károly szerezte meg a zugligeti uradalom tulajdonát, ahol 1864-ben még vendégfogadó üzemelt.

Az egykori Haggenmacher-villa 2011-ben

Károlynak szívügye volt a majorság sorsa. Hatalmas parkjában tó is volt, de erről már csak a leírásokból értesülhetünk (Králich András helytörténész). Gyönyörű kertté varázsolta a tóra néző épület környékét, felismerve, micsoda természeti kincs ez a tengerszemre hasonlító tavacska a karsztos hegyoldalban. Partjára szelídgesztenyefákat ültettetett: csak itt találhatók ilyenek a budai hegyekben. Ezért, és mert a tó különleges elhelyezkedése miatt különleges a mikroklímája is, élvez ma a kert kiemelt védettséget a budai park természetvédelmi övezetén belül. A klasszicista stílusú épület timpanonjában óriási szem volt látható, valamikor Istenszem vendéglő néven csábította a gyönyörű vidékre a budai polgárokat. A Haggermacher család utolsó, még Magyarországon élő rokona, Pekár Zsuzsa így emlékszik vissza a Károly korabeli villára a Turul című folyóirat hasábjain: "… Az a ház színes, berakott üvegablakaival, régi svájci kályháival olyan volt, mint egy ékszer az erdő mélyén…" (A házat Dreher-villának is titulálják, mivel a tulajdonosnak, Károlynak a fivére Dreher lányt vett feleségül, így egyesítvén a sörgyártó dinasztiákat.) Haggenmacher Károly 1921-ben itt lett öngyilkos, talán megvakulása miatt. Gyermektelenül hunyt el. Örököse és unokahúga, Haggenmacher Bertha Luisa - Dreher Jenő sörgyáros felesége - nem sokkal később a fővárosra bízta a nyaralót egy feltétellel: területén gyermekintézetet hozzanak létre.[1]

Budapest székesfőváros birtokolta azontúl az épületet. Külön nevezetessége még a villának, hogy Budapest első Kossuth-szobrát a kertjében állították föl 1913-ban, azon szomorú esemény emlékéül, hogy Kossuth Lajost e ház közelében fogták el az 1837-ben a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt.

A háború után Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola néven működött: pszichoorganikusan sérült gyerekek laktak és tanultak benne.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sipos Zoltán: Istenszeme a Svábhegyen, Népszabadság, 2004. július 16. [1].
  2. Magyar Nemzet 2000, július 7. [2]

Források[szerkesztés]

  • Réz Gyula: Haggenmacher Károly In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H. Online: Magyar Mezőgazdasági Pantheon [3]
  • Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók) [4]
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 358–359. o. ISBN 9638543353
  • Halmos Károly: Haggenmacher Henrik és Károly. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk.: Sebők Marcell, Kiad. HVG Kiadó Rt., Bp., 2004. 74-83. old.

Irodalom[szerkesztés]

  • Haggenmacher Károly életrajza
  • Haggenmacher Károly. Molnárok Lapja, 1921. 33. sz.
  • Theibsz József: Malomipar. (Malomgépek.) Bp., 1942.
  • Vajda Pál: Hungarian pioneers of technics and industry, (Hungarian Foreign Trade), 1956.
  • Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Bp., 1958.
  • Szőke Béla: Műszaki nagyjaink. Bp., 1983. II.
  • Évfordulóink a műszaki- és természettudományokban. Bp., 1985.
  • Ganz és társa Vasöntő- és Gépgyár RT Budapesten. Bp., 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon [5]
  • Pénzes István: Haggenmacher Károly In: Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1985. 61-62.
  • Pekár Zsuzsa: Megemlékezés Haggenmacher Károlyról születésének 150. évfordulóján In: Gabonaipar 32. 1985. 2. 41-45.
  • Pénzes István: Haggenmacher Károly malomgépészetéről - születésének 150. évfordulóján In: Gabonaipar 32. 1985. 3. 111-119.
  • Pekár Zsuzsa: A Magyarországra bevándorolt Haggenmacher család. A Haggenmacher nemzetség svájci eredete In: Turul 66. 1993. 3. 1-25.
  • Pekár Zsuzsa: Haggenmacherek Magyarországon In: Turul 67. 1994. 1-2. 35-41.; 3. 83-94.
  • Haggenmacher Károly budapesti lakos őrlő anyagok osztályozására nyert szabadalmának meghosszabbítása kegyelmi úton. Magyar Országos Levéltár, Kereskedelmi Minisztérium, Ipar és Belkereskedelmi Osztály K 231 - 1898 - 13 - 2969 [6]