Karády Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karády Viktor
Életrajzi adatok
Született1936december 16. (81 éves)
Budapest
Ismeretes mint Victor Karady
Nemzetiség magyar
Állampolgárság Franciaország
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Sorbonne (1959–65)
Pályafutása
Szakterület szociológia
Kutatási terület oktatásszociológia, társadalomtörténet
Munkahelyek
Nemzeti Tudományos Kutatóközpont, Párizs asszisztens (1965–68)
tud. kutató (1968–2003)
Akadémiai tagság MTA (külső, 1993)

Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 19–20. századi franciaországi és közép-európai oktatási intézmények szociálantropológiája, a magyarországi zsidóság társadalomtörténete és identitásmodelljeinek feltárása, valamint a 20. századi francia szociológiai iskola tudománytörténeti elemzése. Görög-Karády Veronika néprajzkutató, folklorista férje.

Életútja[szerkesztés]

Az óbudai Árpád Gimnázium elvégzése után felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol–magyar nyelv és irodalom szakán kezdte meg 1955-ben. 1956-ban elhagyta az országot, s előbb 1957–1958-ban a Bécsi Egyetemen hallgatott anglisztikát, germanisztikát és színháztörténetet, majd 1959 és 1965 között a párizsi Sorbonne-on végezte el a szociológia, anglisztika és demográfia szakokat.

1965-től három évig Raymond Aron asszisztenseként dolgozott a párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpontban (Centre national de la recherche scientifique, CNRS), 1968-tól nyugdíjazásáig megszakítás nélkül az intézet tudományos kutatója volt. Ezzel párhuzamosan 1972-től a párizsi Sorbonne-on tanított szociológiát. 1978-tól a Pierre Bourdieu irányította Európai Szociológiai Központ (Centre de sociologie europenne) főmunkatársaként is tevékenykedett. 1979 és 1986 között a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS), 1980–1982-ben az Oxfordi Egyetem Wolfson College-ének oktatója volt. 1983-ban a CNRS kutatási igazgatójává nevezték ki, ezt a tisztséget 2003-as nyugdíjazásáig töltötte be.

1992-től a budapesti Közép-európai Egyetem történeti tanszékének meghívott professzora, 2004-től a Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos tanácsadója.

Munkássága[szerkesztés]

Pályája első korszakában a francia szociológiai és kulturális antropológiai iskola múltjára és intézményesülésére vonatkozó tudománytörténeti kutatásokkal foglalkozott. Részletesen feltárta a tudományág nagy alakjainak életművét, és sajtó alá rendezte szociálantropológiai írásaik gyűjteményes kiadásait (Marcel Mauss, 1968–1974; Émile Durkheim, 1970, 1975; Maurice Halbwachs, 1972; Henri Hubert, 1985).

Később fő kutatási területe a történeti iskolaszociológia, azaz az oktatási intézmények koronként változó társadalmi szerepének vizsgálata lett. Tanulmányozta a francia felsőoktatási rendszer napóleoni reformját, a 19–20. századi francia elitképzés történeti szociológiáját, az 1948 előtti közép-európai és magyarországi közép- és felsőoktatás társadalmi funkciójában bekövetkező változásokat.

Az 1970-es évektől behatóan foglalkozik az európai és magyarországi zsidóság 18–20. századi történetével, oktatásszociológiai, demográfiai és asszimilációs folyamataival, identitásmodelljeivel (a magyar nyelv átvétele, vegyes házasság, névmagyarosítás stb.). Ezzel párhuzamosan a magyar középosztály 20. századi történetét és társadalmi szerepét is vizsgálja. 1994-ben elhangzott akadémiai székfoglalóját is e tárgykörben tartotta meg (Felekezet, rétegződés és mobilitás – Az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar társadalomtörténetben).

Számos kötet és tanulmány szerzője vagy társszerzője, 1971 és 1985 között a Revue française de sociologie szerkesztőbizottsági tagja volt.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.

2007-ben elnyerte a Magyar Szociológiai Társaság Polányi Károly-díját. A hetvenötödik születésnapja alkalmából tartott háromnapos Zsidóság – tradicionalitás és modernitás című konferencia anyagából Biró Zsuzsanna Hanna és Nagy Péter Tibor szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg.[1]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Titres, diplômes et carrières scientifiques universitaires dans la France du 19e siècle. Paris, Centre de sociologie de l’éducation et de la culture, 1977, 48 p.
  • Enquête socio-historique sur l’élite universitaire littéraire (1810–1914). Paris, Centre de sociologie de l’éducation et de la culture, 1982, 103 p.
  • Szociológiai kísérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére. in: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. Párizs, Magyar Füzetek, 1984, 37–180.
  • Les universités françaises de Napoléon à la Deuxième Guerre Mondiale. in: Histoire des universités françaises. Réd. Jacques Verger. Toulouse, Privat, 1986, 261–365.
  • Bildungswesen und Sozialstruktur in Mitteleuropa im 19. und 20. Jahrhundert. Köln, Böhlau, 1990, 290 p. (Wolfgang Mitterrel)
  • Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a Polgári Iskolai Tanárképző diplomásai, 1928-1950. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990, 128 p. (Valter Csillával)
  • A social and economic history of Central European Jewry; szerk. Yehuda Don, Victor Karady; Transaction, New Brunswick–London, 1990
  • Beyond assimilation: dilemmas of Jewish identity in contemporary Hungary; Collegium Budapest Institute for Advanced Study, Bp., 1995 (Discussion papers Collegium Budapest Institute for Advanced Study)
  • Felekezet, rétegződés és mobilitás: az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar társadalomtörténetben. Akadémiai székfoglaló. 1994. december 7; Akadémiai, Bp., 1997 (Értekezések, emlékezések)
  • Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon, 1867–1945: Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, Replika Kör, 1997, 272 p.
  • Zsidóság, polgárosodás, asszimiláció: Tanulmányok. Budapest, Cserépfalvi, 1997, 324 p. = Kontextus Könyvek.
  • Felekezet, rétegződés és mobilitás: az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar társadalomtörténetben. Akadémiai székfoglaló. 1994. december 7.; Akadémiai, Bp., 1997 (Értekezések, emlékezések)
  • Juden in Ungarn: Historische Identitätsmuster und Identitätsstrategien. Leipzig, Simon-Dubnow-Institut, 1998, 40 p.
  • Gewalterfahrung und Utopie: Juden in der europäischen Moderne. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuch, 1999, 303 p. = Europäische Geschichte.
  • L'enseignement des élites en Europe Centrale, 19-20e siècles; szerk. Victor Karady, Mariusz Kulczykowski; Księgarnia Akademicka, Cracovie, 1999
  • Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek, 1876–1945: Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, Replika Kör, 2000, 309 p. = Replika Könyvek.
  • Zsidóság Európában a modern korban: Társadalomtörténeti vázlat. Budapest, Új Mandátum, 2000, 503 p. = Nagyítás.
    Angolul: The Jews of Europe in the modern era: A socio-historical outline. Budapest–New York, CEU Press, 2004, 474 p.
  • Önazonosítás, sorsválasztás: A zsidó csoportazonosság történelmi alakváltozásai Magyarországon. Budapest, Új Mandátum, 2001, 304 p. = Nagyítás.
  • Túlélők és újrakezdők: Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és Jövő, 2002, 281 p.
  • Név és nemzet: Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Budapest, Osiris, 2002, 378 p. (Kozma Istvánnal)
  • Victor Karady–Nagy Péter Tibor: Educational inequalities and denominations – database for Transdanubia, 1910, 1-2.; OI, Bp., 2003
  • The Jews of Europe in the modern era. A socio-historical outline; angolra ford. Tim Wilkinson; CEU Press, Bp.–New York, 2004
  • Victor KaradyLucian Nastasă: The University of Kolozsvár/Cluj and the students of the Medical Faculty, 1872-1918; Central European University–Ethnocultural Diversity Resource Center, Bp.–Cluj, 2004
  • Karády ViktorNagy Péter Tibor: Educational inequalities and denominations, 1910; John Wesley Publisher, Bp., 2004-
  • A Francia Egyetem Napóleontól Vichyig; Felsőoktatási Kutatóintézet–Új Mandátum, Bp., 2005 (Társadalom és oktatás)
  • Cultural dimensions of elite formation in Transylvania, 1770-1950; szerk. Karády Viktor, Török Borbála Zsuzsanna; EDRC Foundation, Cluj-Napoca, 2008 (Diversitate etnoculturală în România)
  • Allogén elitek a modern magyar nemzetállamban. Történelmi-szociológiai tanulmányok; WJLF–Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont Bp., 2012 (Szociológiai dolgozatok)
  • Ethnic and denominational inequalities and conflicts in elites and elite training in modern Central-Europe; WJLF–Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, Bp., 2012 (Szociológiai dolgozatok)
  • Karády Viktor–Nagy Péter Tibor: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon; WJLF–Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, Bp., 2012 (Szociológiai dolgozatok)
  • The numerus clausus in Hungary. Studies on the first anti-Jewish law and academic anti-semitism in modern Central Europe; szerk. Karády Viktor, Nagy Péter Tibor; Pasts Inc., Centre for Historical Research–History Department of the CEU, Bp., 2012 (Research reports on Central European history)

Felhasznált forrás[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 550. o. ISBN 963-9257-04-4  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 629–630. o.
  • MTI Ki Kicsoda 2009: Budapest, Magyar Távirati Iroda, 2008, 541.

További irodalom[szerkesztés]