Afázia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés következtében jönnek létre. A szó görög eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség.

Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:

  1. szenzomotoros
  2. motoros
  3. szemantikus
  4. szintaktikai

Tünetei[szerkesztés]

Az afáziával küzdő személyek, körülírt agysérülés következtében a következő tüneteket tapasztalhatják, ugyanakkor a tünetek közül néhány kapcsolódó problémaként vagy kísérő jelenségként is megjelenhet, olyan kórképek esetén, mint a dysarthria (hangképzés organikus zavara) vagy apraxia (mozgásszervi zavar) és nem elsősorban az afázia következtében. Az afáziai tünetei a sérülés helyétől függően változóak lehetnek. A jelek és tünetek nem feltétlenül jelennek meg minden afáziás betegnél, valamint az erősségük és a kommunikációs készségre gyakorolt zavaró hatása is eltérő lehet. Az afáziás személyek gyakran úgy próbálják leplezni betegségüket, hogy a szavak pontos megnevezése helyett (ami egyébként nehezükre esik) a "dolog" vagy "valami" szót használják. Például, ha arra kérjük őket, hogy nevezzék meg az előttük lévő tollat, akkor azt mondják, hogy az egy olyan dolog, amit íráshoz használnak.

  • A nyelv megértésének képtelensége
  • A kiejtés képtelenség, amely nem szervi elégtelenség vagy gyengeség következtében alakul ki
  • A spontán beszédprodukció képtelensége
  • A szavak formálásának képtelensége
  • A tárgyak megnevezésének képtelensége (anomia)
  • Gyenge kiejtési képesség
  • A személyes neologizmák gyakori produkciója és használata
  • A mondatok megismétlésének képtelensége
  • Egy szótag, szó vagy mondat perzisztens ismételgetése (sztereotípiák)
  • Parafrázisok (betűk, szótagok vagy szavak behelyettesítése)
  • Agrammatizmus (nyelvtanilag helyes beszéd képtelensége)
  • Diszprozódia (hangsúly, ritmus és ragok alterációja)
  • Befejezetlen mondatok
  • Olvasás képtelensége
  • Írás képtelensége
  • A verbális output limitációi
  • Megnevezési nehézségek
  • Beszéd rendellenesség
  • Beszéd érthetelensége
  • Egyszerű utasítások megértésének, követésének képtelensége

Típusai[szerkesztés]

A szenzomotoros afázia fő tünete ép hallás mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések, neologizmusok jellemzik.

A motoros afáziában a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezet.

A szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének felfogása sérül.

A szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő (agrammatizmus).

A felsoroltakon kívül az afáziának másféle és kombinált változatai is lehetségesek, itt megemlíthető például az akalkulia és az alexia.

A vezetési afázia a Broca- és a Wernicke-központ közötti kapcsolat megszakadása, amiben a beteg nem tudja megismételni a mondottakat.

A transzkortikális afáziában az érintett nem tud magától beszélni, de tud hangosan olvasni.

Amnesztikus afáziában folyamatosan képes beszélni, de szómegtalálási nehézségei vannak.

Minden típusban az írott nyelv használata ugyanúgy zavart lehet, mint a beszéd. Globális afáziában a nyelv minden formája érintett, és a beteget akár teljesen megfoszthatja a nyelv minden formájától.

Beszélhetünk továbbá poszterior és anterior afáziáról is, melyek nevüket az agysérülés helyéről kapták. Michael Ullman kétutas modellje taglalja a két agyterület különböző funkcióját. A modell értelmében a nyelvtan idegrendszeri hátterét az anterior területek (Broca-terület, bazális ganglionok), a lexikonét pedig a poszterior területek (bizonyos temporális régiók) adják.

A poszterior afázia legjellemzőbb tünete főleg az igékre és a főnevekre kiterjedő szótalálási zavar. A poszterior afáziában érintett személyek a szabályos múlt idejű alakok képzésében jobban teljesítenek, mint a rendhagyó formák előállításánál. Ennek oka, hogy az agysérülésük során a memóriafüggő lexikon károsodott, míg a szabályos alakok képzéséért felelős területek sértetlenek maradtak. Kialakulása neuropszichológiai kutatások alapján a bal halántéklebeny és a temporo-parietális területek sérüléséhez köthető.

Az anterior afázia egyik legkifejezettebb tünete az agrammatizmus. Az érintettek ugyanis hajlamosak a nyelvtani elemek hibás használatára, elhagyására. A poszterior afáziás betegekkel ellentétben az anterior afáziában érintettek a rendhagyó alakok képzésében mutattak jobb teljesítményt, míg nehézségeik voltak kitalált igék múlt idejű formáinak létrehozásánál. Az anterior afázia kialakulása főként az elülső területek (Broca-terület és szomszédos területei, bazális ganglionok) sérüléséből adódik.

A szenzoros és a motoros afázia klasszikus leírói Carl Wernicke és Paul Broca. A beszéd szenzoros (érző) és motoros (mozgató) központjait a kéreg különböző pontjaira lokalizálták és az afáziát ezen központok sérülésével magyarázták. Az afázia megismerésére való törekvések közös vonása, hogy a beszédfunkciókat, illetve azok zavarát nem egységes elszigetelt központok működésére, hanem többféle idegrendszeri folyamat egyidejű integratív összekapcsolódására, illetve ezek zavarára vezetik vissza. Az afáziás gyermekek rendszeres logopédiai foglalkoztatást igényelnek.

Kialakulásának okai[szerkesztés]

Az afázia kialakulásának leggyakoribb oka a stroke, de az agy azon részeinek egyéb betegségei, sérülései, melyek a nyelvi kontroll funkciókkal állnak kapcsolatban szintén okozhatnak afáziát. Az egyéb betegségek közé sorolhatjuk az agy tumorokat, a traumatikus agysérüléseket és a progresszív neurológiai betegségeket is. Ritkán előfordul, hogy herpeszes agyhártyagyulladás következménye az afázia. A herpesz vírus a frontális és temporális lebenyeket, valamint a kéreg alatti struktúrákat és a hippocampális régiót fertőzi meg, amely kiváltó oka lehet az afáziának. Akut betegségek esetén, mint a fejsérülések vagy a stroke az afázia gyorsan terjed. Amikor viszont agytumor, fertőzés vagy demencia okozza lassabban fejlődik ki.

Az afázia oka ezen felül lehet a szubkortikális strúktúrák bal féltékében észlelhető mélyszöveti sérülése, melyben a thalamusz, az internális és externális kapszulák, valamint a bazális ganglionok Nucleus Caudutusai is érintettek. Az egysérülés helye, atrófiája és kiterjedése határozza meg az afázia típusát és annak tüneteit. A jobb agyfélteke sérülését követően nagyon kevés ember tapasztal meg afáziát. Ezeknek a személyeknek feltételezhetően különbözik az agy felépítésük, mivel az átlagos populációtól eltérően a jobb féltekéjükben találhatóak bizonyos nyelvi képességhez köthető struktúrák.

Az Elsődleges Progresszív Afázia/Primary progressive aphasia (PPA), elnevezése egy kissé félrevezető, mivel ezt a demencia egy olyan típusa okozza, melynek tünetei az afázia tüneteivel egyezőek lehetnek. Jelentős veszteséggel jár a nyelvi funkcionálás területén, míg más kognitív képességek épek maradhatnak, megtartottak (memória, személyiség). A PPA általában hirtelen szótalálási nehézséggel jár, mely később egy csökkentett nyelvtani képességgel (szintaxis) jár, majd a felfogóképesség zavarához vezet. A PPA etiológiája szerint, nem a stroke, traumatikus agysérülés vagy fertőzés következménye, még mindig bizonytalan, hogy mi a közvetlen oka.

Az Epilepszia szintén időszakos afáziával járhat együtt, mintegy epizódikus tünet. Az afázia egy ritka mellékhatásként is felfogható, melyet a fentanyl tapasz okoz, amit krónikus fájdalom enyhítésére használnak.

Terápia[szerkesztés]

A logopédiai terápia mellett a lovas terápia kulcsfontosságú szerepet tölthet be a nyelvi és beszédfunkciók sérülésének helyreállításában. A lépésben járó ló ugyanazokat a mozgásmintákat közvetíti a rajta ülő páciens számára, mint amit az ember medencéje, törzse, ideg- és izomrendszere egészséges járás közben is megkap. Ez esetben a ló mozgását visszük át a lovon ülőre, aki szinte észrevétlenül, ellazultan fogadja be a különféle ingereket. A gyógylovardákban képzett szakemberek dolgoznak, s nem utolsósorban erre a célra kiképzett lovak várják a gyógyulni, ellazulni vágyókat.[1]

Az afáziából való felépülés gyakori. Sok afáziás beteg felépülésében a jobb oldali kompenzációnak van nagy szerepe. A felépülésnek azonban vannak strukturális korlátjai, így a kompenzációra csak bizonyos területek esetén van lehetőség (szomszédos kéregterület, ellenoldali megegyező kéreg vagy ezekhez hierarchikusan kapcsolódó szubkortikális területek). A felépülést továbbá befolyásolják az olyan tényezők, mint a nem, a kor, a nyelvi lateralitás, a kezesség és nem utolsósorban a sérülés kiterjedtsége és elhelyezkedése.

A 21. század elejének Magyarországán az állam által az afázia rehabilitációjára adott segítség elégtelen. Csak heti néhány óra ingyenes, a felépüléshez a többit a betegnek, illetve a családnak kell fizetnie. Nem veszik komolyan, mivel beszédképtelenségként gondolnak rá, holott az afázia nem egyszerűen beszédképtelenség, hanem képes a nyelv összes formájában súlyos zavarokat okozni, a nyelvtudást tönkre tenni. Pedig léteznek nyelvkönyvek, amelyekből a betegek újra megtanulhatnak magyarul.[2]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pedagógiai lexikon, szerk. Nagy Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984–1988
  • http://demoszthenesz.hu/cikkek/baharevafazia afáziáról szakszerűen
  • Blanken, Gerhard (Hg.): Einführung in die linguistische Aphasiologie. Theorie und Praxis. Freiburg: HochschulVerlag, 1991 (ISBN 3-8107-5055-7) (németül)
  • Csépe, Győri, Ragó: Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest: Osiris Kiadó Kft., 2008
  • Leischner, Anton: Aphasien und Sprachentwicklungsstörungen: Klinik und Behandlung. Stuttgart: Thieme, 1987 (2. Aufl.) (ISBN 3-13-573902-3) (németül)
  • Lutz, Luise: Das Schweigen verstehen: Über Aphasie. Berlin: Springer, 2004 (3. Aufl.) (ISBN 3-540-20470-9) (németül)
  • Pohlmann, Mareike: Die Aphasie-Selbsthilfegruppe: Theorie und Praxis - Von der Gründungsidee bis zur Umsetzung, Saarbrücken: VDM Verlag Dr Müller, 2007, ISBN 978-3-8364-1377-0 (németül)
  • Schöler, Meike & Holger Grötzbach: Aphasie: Wege aus dem Sprachdschungel. Berlin: Springer, 2004 (2. Aufl.) (ISBN 3-540-20469-5) (németül)
  • Tesak, Jürgen: Einführung in die Aphasiologie. 2., aktualisierte Auflage. Stuttgart/New York: Thieme, 2006 (ISBN 3-13-111112-7) (németül)

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Horányi Béla, Neurológia, Budapest, 1961.