Carl Wernicke
| Carl Wernicke | |
 | |
| 1905 előtti arcképe | |
| Született | 1848. május 15. Tarnowitz, Porosz Királyság |
| Elhunyt | 1905. június 15. (57 évesen) Dörrberg, Németország |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Wrocławi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Wernicke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Carl Wernicke (Tarnowitz, Porosz Királyság, 1848. május 15. – Dörrberg, 1905. június 15.) német fiziológus, anatómus, pszichiáter és neuropatológus, a neuropszichológia atyja.
Tanulmányai, pályafutása[szerkesztés]
Az oppelni gimnázium elvégzése után a Breslaui Egyetemen kezdte el orvosi tanulmányait. 1870-ben megszerezte diplomáját, majd Heinrich Neumann asszisztenseként az allerheiligen-i kórház pszichiátriai osztályán dolgozott. Fél évet a Bécsi Egyetemen töltött, ahol Theodor Meynert tanítványaként neuroanatómiával foglalkozott.
1875-ben pszichiáter szakképesítést kapott, majd Berlinbe utazott, ahol három évet töltött el Karl Westphal (1833-1890) első asszisztenseként a Charité Kórházban. 1878-tól önállóan praktizált Berlinben, 1885-ben pedig kinevezték a Breslaui Egyetem neurológiai és pszichiátriai tanszék docensének, 1890-ben pedig a tanszékvezetőnek. 1904-től a hallei egyetemen oktatott.
1905-ben a türingiai erdőben kerékpáros baleset érte, sérüléseibe belehalt.
Wernicke azon kevesek közé tartozott a 19. században, akik azt állították, hogy a különböző mentális betegségek az agy abnormális működésével magyarázhatók; vagyis az agyi működést úgy magyarázták, hogy az agykérgen funkció szerint területeket lehet elkülöníteni, amik az adott feladatért felelősek.
Kutatásai[szerkesztés]
Wernicke enkefalopátia[szerkesztés]
Enkefalopátiának nevezzük az agy különböző eredetű működészavarait. A Wernicke-enkefalopátiát alapvetően a B1-vitamin hiánya okozza, ami miatt speciális enzimek nem működnek. Tünete: delirium (nyugtalanság, zavartság), nystagmus (szemtekerezgés) és ataxia (egyensúly- és járászavar). Néhány esetben a VI. agyideg is működésképtelenné válik. A foramen interventriculare körüli szürkeállományi sejtcsoport bevérzik, így az itt található funkciók károsodnak. Gyógyítása a B1 vitamin pótlásával lehetséges. Kezelés nélkül a betegek kómába kerülhetnek, de a betegségnek halálos kimenete is lehetséges.
Gyakran a Wernicke-enkefalopátiával együtt jelentkezik a Korsakoff-szindróma, ami a rövid távú memória súlyos zavarával jár.
Wernicke-afázia[szerkesztés]
1873-ban, bécsi tanulmányútja alatt egy agyvérzést átélt páciens kereste fel: tudott beszélni, hallása tökéletes volt, ennek ellenére mégsem értette meg sem a verbális sem pedig az írott szavakat. Később a férfi boncolását Wernicke végezte; a bal agyfélteke parietális-temporális lebeny határánál sérülést fedezett fel. Ezek után levonhatta azt a következtetést, hogy ez a terület, amely közel van az auditoros területhez, valószínűleg a beszédértésért felelős. Ezt a betegséget szenzoros afáziának nevezte el, ma Wernicke-afáziaként és receptív afáziaként is ismert. Ebben az afáziában szenvedőkre jellemző, hogy beszédük nyelvtanilag helyes, de összefüggéstelen, tartalmatlan. Sokszor kitalált szavakat is használnak, ebből következtethetünk arra, hogy a sérülés a fogalmak használatában okoz problémát. Azt a területet, amelynek sérülése a ilyen tünetekkel jár, első lejegyzője után, Wernicke-területnek nevezzük. Példa egy Wernicke-afáziás beteg beszédére:
„Jaj, rettenetesen izzadok. Hosszú ideges vagyok, tudja, időnként fellobnak, feldobom magam. Nem tudom a narkozit megmondani, egy hónapja egy kicsit, egy nagyon jó volt, sokat javítok még, másrészt, tudja, mit akarok mondani, állandóan rohangálnom kell mindenfélét nézegetni, serregetni meg efféle.”[1]
Egy másik kutató, Paul Broca szintén egy beszéddel kapcsolatos afáziát írt le; ez a motoros afázia, más nevén Broca-afázia. A Broca-afáziában szenvedőknek az agy bal oldali homloklebeny oldalsó része sérült. A beteg nem képes a szavak helyes kiejtésére, lassan és nehézkesen beszél.
Wernicke–Geschwind-modell[szerkesztés]
Wernicke a kutatásai alapján felállította a nyelvi produkció és a beszédértés modelljét, amely a mai napig tartalmaz érvényes állításokat. Geschwind Wernicke kutatásai alapján dolgozta ki saját modelljét, így együtt, Wernicke–Geschwind-modellként emlegetjük.
A modell szerint a Broca-területben tárolódnak azok az artikulációs kódok, amely alapján a külső izomtevékenységek létrejönnek; vagyis a kódok a motoros kéregben aktiválják a beszédprodukcióhoz szükséges szerveket (ajkak, nyelv, gége).
A Wernicke-területben azonban az auditoros kódok és a szavak jelentései raktározódnak. Így az általunk kimondott szavak esetében először a Wernicke-terület aktiválódik, majd a Broca-területben felelevenedik a szó kimondásához szükséges motoros kód, amely a motoros kéregbe kerül. Egy hallott szó esetén tehát a hallókéregből a Wernicke-területre jut az információ, ahol az agy összehasonlítja a hallott szót az elraktározott auditoros kódokkal, így kialakítva a szó fogalmát.
Wernicke kutatásai rendkívüli mértékben előre vitték a német pszichiátriát, munkái százéves távból is érvényes adatokat tartalmaznak.
Munkái magyar közgyűjteményekben[szerkesztés]
- Der aphasische Symptomencomplex : eine psychologische Studie auf anatomischer Basis / C. Wernicke. Breslau : Max Cohn und Weigert, 1874. 72 p. ill.
- Physiologie der Bewegungen : nach electrischen Versuchen und klinischen Beobachtungen mit Anwendungen auf das Studium der Lähmungen und Entstellungen / von G. B. Duchenne ; aus dem Französischen übersetzt von C. Wernicke. Cassel ; Berlin : Fischer, 1885. XXVII, 663 p. ill.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (Gardner, 1975, 68. nyomán). – Atkinson 345. oldal.
Források[szerkesztés]
- Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó
- Pléh Csaba (1992). Pszichológiatörténet. Gondolat Kiadó, Budapest. Carl Wernicke lásd 64. p.
- Thorne, B. Michael. & Henley, Tracy B.(2000). A pszichológia története. Glória Kiadó Kft.
További információk[szerkesztés]
- Carl Wernicke életrajza (angolul)
- Carl Wernicke, from the Encyclopædia Britannica (angolul)