Ugrás a tartalomhoz

Bátorság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bátorság olyan érzelmi erőforrás, amely képessé teszi az embert, hogy az akaratereje gyakorlásával belső vagy külső akadályokkal szemben is elérje kitűzött céljait.[1] Ilyen akadály lehet például a szenvedés, fájdalom, veszély, bizonytalanság, vagy megaláztatás.

  • A fizikai bátorság a fizikai fájdalom, nehézség, haláleset, halálos fenyegetés esetén fellépő döntést jelenti.
  • Az erkölcsi bátorság olyan képességet mutat, ami a helyes cselekedet megtételét eredményezi, és a nép részéről érkező ellentéttel erősen szemben áll. Ez a szégyennel, pletykával, lebeszéléssel, vagy személyes veszteséggel való ellenkezést jelenti.

Az antik erények közé tartozik a bátorság is (andreia, fortitudo) de ehhez több érték járul, mint például mértékletesség és a türelem.[2]

A nyugati hagyományban olyan filozófusok vizsgálták a bátorságot, mint például Szókratész, Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, és Kierkegaard; a keleti hagyományban a Tao Te King magyarázza. Nemrég a pszichológia tudománya is felfedezte a fogalmat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Courage című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Dahlsgaard, Katherine & Peterson, Christopher & Seligman, Martin (2005). "Shared Virtue: The Convergence of Valued Human Strengths Across Culture and History". Review of General Psychology. 9 (3): 203–213. doi:10.1037/1089-2680.9.3.203. Hozzáférés: 2020. szeptember 5. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. Rickaby, John (1909). "Fortitude". The Catholic Encyclopedia. Vol. 6. New York: Robert Appleton Company.