Remény (érzelem)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A remény egy optimisztikus elmeállapot, amely pozitív eredmények elvárásával kapcsolatos valaki életének eseményeire vonatkozóan, illetve általánosságban.[1] A reménykedik ige definiciója többek közt magába foglalja: a "magabiztos elvárást" és "a vágy eredményének várakozását."[2]

Ellentéte a reménytelenség és a depresszió.[3]

Pszichológiában[szerkesztés]

Remény, ami a doboz mélyén marad. Allegorikus festmény, festője George Frederic Watts, 1886

Barbara Fredrickson pszichológia professzor azzal érvel, hogy a remény akkor érkezik meg, amikor krízis jelentkezik, hogy ezáltal új kreatív lehetőségek táruljanak fel.[4] Frederickson úgy érvel, hogy a nagy szükséggel szokatlanul nagy spektruma jelenik meg az elképzeléseknek, mint például a boldogság és az öröm, bártorság négy különböző területéről az önvalónak: kognitív, pszichológiai, szociális, vagy fizikai nézőpontból.[5] A reményteli emberek olyanok mint egy kis motor, mivel az mondják maguknak "Képes vagyok rá, képes vagyok rá".[6] Az ilyen optimizmus akkor gyümölcsözik, amikor az realisztikus, nem pedig naiv "hamis remény".[7]

Charles R. Snyder pszichológus a reményt egy cél létezéséhez köti, amelyet céltudatos terv követ a cél elérésére.[8] Alfred Adler hasonlóan érvelt acélkeresés központi szerepéről az emberi pszichológiában, [9] ahogyan hasonlóan tette olyan pszichológiai antropológus is, mint Ernst Bloch.[10] Snyder nyomatékosította a kapcsolatot a remény és mentális akaraterő között, mint a célok realisztikus kitűzése előtt is, [11] azzal érvelve, hogy a különbség a remény és az optimizmus között, hogy az előbbi gyakorlati utakat foglal magába, hogy egy fejlettebb jövőt érjünk el.[12] D. W. Winnicott egy gyermek antiszociális viselkedése kapcsán azt látta, hogy tudattalan reményt táplál a szélesebb társadalom felé, amikor a családból származó elégedettsége elmúlt.[13] Az objektumteória hasonlóan látja az analitikus átmenetet amit a tudattalan remény táplál.[14]

Reményelmélet[szerkesztés]

Mint a pozitív pszichológia szakembere, Snyder tanulmányozta, hogy a remény és a megbocsátás hogyan hat ki az élet számos területére mint az egészség, munkavállalás, oktatás és személyes jelentéstartalom. Úgy gondolkodott, hogy három fő tényezője van a reményteli gondolkodásnak:[15]

  • Célok – Az élet célorientált megközelítése.
  • Útvonalak – Módok megtalálása a célok elérésére.
  • Hit – A változás és a célok elérésének hite.
Egy rózsa, amelyik a reményt fejezi ki az auschwitzi koncentrációs táborban

Más szavakkal a remény egy olyan megfigyelt képesség amely az útvonalakat a vágyott célokra deriválja és motiválja magát a hiten keresztül, hogy fel tudja használni ezeket az útvonalakat.

Snyder úgy érvel, hogy azok az egyének, akik képesek megvalósítani ezt a három komponenst és hitet fejlesztenek a képességükben, reményteli emberek akik tiszta célokat képesek kitűzni, többféle elérésmódot tudnak találni a céljaik elérésére és kitartóak akkor is, ha akadályokba ütköznek.

Snyder egy "Remény skálát" alkotott, amely azt mutatja, hogy a személy céltudata a cél elérésére az ő lemért reménye. Snyder különbséget tesz felnőtt mért remény és gyermek mért remény között. A felnőtt remény skála 12 kérdést tartalmaz; 4 méri az 'útvonal gondolkodást', 4 méri a hitet, és 4 helykitöltő. Minden aleny minden kérdésre válaszol a nyolcpontos skálán.[16] Fibel és Hale a reményt a Synder reményskálája és a saját általánosított sikerelvárás skálája alapján méri (GESS), hogy emprikusan mérjék a reményt.[17] Snyder úgy tekintette, hogy a pszichoterápia segít az egyénnek a céljaira fókuszálni és tudást generálni azok eléréséhez.[18] Hasonlóan van egy 'kinézete és egy valóságmegragadás dimenziója a reménynek, ami megkülönbözteti a Nincs remény, Elveszett remény, Hamis remény és Valós remény, terminusokat, amelyek nézőpontjaikban és valóságtartalmukban különböznek.[19]

Reményteli Kinézet Kívánt Elközelezett
Reményteli kinézet
Torz valóság
Hamis remény
Reményteli kinézet
Pontos valóság
Valós remény
Szkeptikus Nincs remény
Reménytelen kinézet
Torz valóság
- Reménytelen Elveszett Megadott
Valóság felfogása
Informálatlan
Torz
Tagadott
Informált
Pontos
Alkalmazott

A kortárs filozófus, Richard Rorty a reményt többre tartja a célkitűzésnél, mint egy metanarrarívát, egy történetet amelyik egy jobb jövő elvárásával él. Rorty, mint posztmodernista, hisz a metanarratívákban, beleértve a keresztény történet, az utilitariánizmus, és marsizmus által bizonyított hamis reményekben; abban, hogy az elmélet nem tud társadalmi reményt adni; és hog a liberális ember a társadalmi remény egy közmegegyezett elmélete nélkül kénytelen boldogulni.[20] Rorty azt mondja, hogy az ígéret egy új dokumentuma szükséges ahhoz, hogy társadalmi remény újra létezzen.[21]

Egészségügyben[szerkesztés]

Főbb elméletek[szerkesztés]

A számtalan model között, amelyik az egyén reményét vizsgálja, két főbb elmélet van, amelyik jelentős elismerést vívott ki magának a pszichológia területén. Az egyik ilyen elméletet Charles R. Snyder dolgozta ki, aki azzal érvel, hogy a reményt egy kognitív képességként kell értelmezni amelyik az egyén képességét mutatja egy bizonyos cél elérése érdekében.[22] Ez a modell azzal érvel, hogy az egyén képessége, hogy reményteli legyen kétfajta gondolkodásmódtól függ: hitgondolkodás és útvonal gondolkodás. A hitgondolkodás azt mutatja mennyire eltökélt az egyén a célja elérésében a lehetséges akadályok ellenére, míg az útvonal gondolkodás olyan módokra utal, amelyeken a személy hiszi, hogy el tudja érni a bizonyos célokat.

Snyder elméletében a remény egy olyan mechanuzmus, amelyet a pszichoterápia során gyakran meg lehet figyelni. Ezen alkalmak sorána a terapeuta segít a kliensnek túljutni az akadályokon amelyek a céljuk elérésében gátoljk őket. A terapeuta ekkor segít a kliensnek realisztikusa és releváns célokat kitűzni, és segít nekik, hogy reményteliej maradjanak a céljaik elérése érdekében, javaslatokat tesz a helyes útvonalakra is.

Míg Snyder elmélete segít az egyénnek túljutnia az akadályokon és motivációt merítanie, a másik főbb elméletet Kaye A. Herth hozta létre, ami különösképpen az egyén jövendőbeli céljaival foglalkozik, ahogyan azok a betegségekkel való megküzdésekre irányulnak.[23] Herth úgy tekint a reményre, mint egy "motivációs és kognitív tényezőre, amely elméletileg szükséges a cselekvéshez a célok elérésének érdekében".[24] Realisztikus és elérhető célok kitűzése ebben a helyzetben nehezebb, mivel az egyén valószínűleg nem akar közvetlen irnyítást nyerni az egészsége jövőjét illetően. Ehelyett Herth azt javasolja, hogy a céloknak közvetlenül azzal kell foglalkoznia, hogy személy hogyan birkózik meg a betegséggel.[24]

Míg a célok természete Snyder modelljében különbözik Herth modelljétől, mindketten a személyes motiváció fenntartójaként tekintenek a reményre, amely végül az optimizmus nagyobb érzékeléséhez vezet.

Főbb empirikus következtetések[szerkesztés]

A remény fontos tényezője a betegségből való felépülésnek; erős pszichológiai hasznot hoz a pácienseknek, segíti őket, hogy hatékonyabban birkózzanak meg a betegséggel.[25] Például a remény motiválja az embereket az egészséges visaelkedés megteremtésében, mint például gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, a dohányzásról való leszokás és a rendszeres testedzés. Ez nem csuoán megnövel az ember esélyét, hogy felépüljön a betegségből, hanem segít abban, hogy különféle betegségek ki sem tudjanak fejlődni.[26] Azok a páciensek akiknek magas szintű a reménykedésük, jobb perspektívával bírnak az életveszélyes betegségek tekintetében, és az életminőségük is megnő.[27] A hit és az elvárás amelyek a remény kulcstényezői, blokkoljáj a fájdalmat a páciensekben akik krónikus betegségben szenvednek endorfinok felszabadításával és morfin teremtésével. Ennek megfelelően a folyamat során a hit és az elvárás láncreakciót tud létrehozni a testben amelyik valószínűbben tud felépülni a krónikus betegségből. Ez a láncreakció különösen evidens a placebo hatás leírása során, olyan helyzetekben amikor a remény az egyetlen változó tényező, amely segíti a páciensek felépülését.[26]

Végső soron a tanulmányok megmutatták, hogy a remény fenntartása egy betegségből való felépülés kapcsán hasznos. A felépülés során érzett reménytelenség sok esteben visszás egészségügyi következményeket teremtett a páciens számára.Sablon:Cn Ehhez hozzájárul, hogy egy nagyobb mennyiségű remény a kognitív terápia előtt és alatt csökkentett PTSD-hez kapcsolódó depressziótünethez vezetett háborús veteránoknál.[28] A remény társul a szubjektív egészség pozitívabb felfogásaihoz is. Viszont a kutatási irodalom megjegyezte, hogy a kapcsolat a remény és a komolyabb tünetegyüttesek között nem ilyen tiszta, olyan egyénekkel kapcsolatban akik schizophrenia diagnózisával élnek.[29]

Alkalmazások[szerkesztés]

A remény bevonása a kezeléssel kapcsolatos programokban a fizikai és mentális egészségre is hatással van. A remény egy mechanizmus arra, hogy fejlettebb kezelést kapjon PTSD, krónikus fizikai betegség, és végzetes betegség kapcsán.[28][29] A mentális egészség gyakorlatán belül a klinikusok azt javasolták, hogy a remény közbeavatkozásként támogassa a tradicionális kognitív viselkedésterápiát.[29] A fizikai betegség támogatásával kapcsolatában a kutatások azt feltételezik, hogy a remény endorfinokat és enkefelint képes felszabadítani, amely segít a fájdalom elmúlasztásában.[26]

Haszon[szerkesztés]

A remény hatása az egyén felépülési folyamataira az empirikus és elméleti kutatások alatt erősen alá van támasztva.[29]

Kultúrában[szerkesztés]

Szíriai menekültlány reményteli arckifejezéssel

A globalizáció tekintetében, a remény a gazdasági és társadalmi támogatottságra fókuszál.

Ázsia részeiben a remény egy szekuláris és materialista formát vesz fel a gazdasági növekedés elérése érdekében. Az elsődleges példák a kínai és indiai gazdaságról szólnak, a kindia fogalmával kapcsolatban állva. Egy másodlagosan releváns példa a kortárs építészet használata a növekvő gazdaságokban, mint például a Shanghai World Financial Center, Burj Khalifa és Taipei 101, amelyek reményt sugallnak a származási helyeik számára.[30] A kaotikus környezetekben a reményt kulturális határokon túl érik el, a szíriai menekültgyerkeeket az UNESCO oktatási projekt támogatja a kreatív oktatásban és a pszichoszociális segítségnyújtásban.[31] Egy másik interkulturális támogatás a remény megteremtésére az étkezés kultúrájára hagyatkozik amely a menekültek kulturális traumájától való eltávolodása során jelentkezik.[32]

Irodalomban[szerkesztés]

Pandora megpróbálja a dobozt visszazárni, amelyet kiváncsiságának kapcsán nyitott ki. Balról a világ gonoszságai akadályozzák a menekvésben. A karcolat F. S. Church festményén alapul.

Egy klasszikus idézet a reményről ami a modern nyelvbe jutott az a fogalom, hogy a "remény örökkévaló forrás"Alexander Pope Emberi esszé művéből, a mondat úgy szól, "A remény az emberi mellből származik örökké, az ember soha sincs, de mindig meg lesz áldva."[33] Másik népszerű idézet, a "remény a dolog tollakkal" Emily Dickinson költeményéből.[34]

A remény művészeti cselekményhajtóerő lehet, ami a dinamikus karakterek változását segíti. Egy általánosan megértett referencia a nyugati popkultúrából a "Egy új remény" az első eredeti filmekből, a sci-fi űropera kapcsán.[35] Az alcím arra utal, hogy az egyik főszereplő, Luke Skywalker, aki a jövőben jót tud tenni, végül legyőzi a gonoszt.

A fecske a remény szimbóluma Ezópusz meséiben és számos más történelmi irodalomban.[36]Reményt szimbolizál részben azért mert az első madarak között van, akik tél végén megjelennek és elkezdik a tavaszt.[37]

Mitológiában[szerkesztés]

Elpis (Remény) a görög mitológiában Zeusz és Prométeusz történetében jelenik meg. Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól, ami feldühítette a legfelsőbb istenséget. Cserében Zeusz megteremtett egy dobozt, ami mindeféle gonoszságot tartalmazott, amiről a doboz megszerzője nem tudott. Pandora kinyitotta a dobozt, bár figylemeztették, hogy ne tegye, és sok káros szellemet, járványt és betegséget hozott az emberekre. A kapzsiság, irigység, bizalmatalanság, szenvedés, düh, bosszú, kéjvágy és kétségbeesés szelleme szabadult rá az emberekre. A dobozban maradt viszont egy gyógyító szellem, amelyet reménynek hívnak. Az ókori időktől tudták az emberek, hogy a remény szelleme képes meggyógyítani a szenvedéseket, és segít elviselni a betegséget, katasztrófát, veszteséget és fájdalmat amit a rossz szellemek okoznak.[38] Hésziodosz munkájában a remény megtestesítője Elpisz.

A nordikus mitológiában (Vön) egy nyálcsepp ami a Fenris Farkas szájából csepeg:[39] a bátorságukat a reménytelenségükben tudják legjobban értékelni.[40]

Vallásban[szerkesztés]

A remény egy kulcsfogalom a legfőbb világvallásokban, amelyik kapcsán gyakran hiszik, hogy az egyén vagy a közösség eléri a mennyeket. A vallástól függően a remény előfeltétele vagy mellékes járuléka lehet a spirituális eléréseknek.

Kereszténység[szerkesztés]

Az emberek a lourdes-i szent vizet gyűjtik össze, Franciaországban.

A remény az egyike a három teológiai erénynek a keresztény valláson belül[41] a hittel együtt és az adományozással karöltve.[42] A "Remény" a bibliában erős és magabiztos elvárást jelent a jövendőbeli eredménnyel kapcsolatban (lásd Titusz 1:2). A modern időkben a remény megfelel a bizalomnak és a magabiztos elvárásnak.[43] Pál apostol úgy érvelt, hogy a remény a megváltás forrása a keresztények számára."[43] (lásd Rómaiak 8:25).

Hinduizmus[szerkesztés]

A hinduizmus történeti irodalmában a remény neve Pratidhi,[44] vagy Apeksh.[45][46] A vágy és a kívánság fogalmával együtt tárgyalják. A védákban a karma kapcsolatban áll a rituális áldozatokkal (yajna), a remény és a siker a rituálék helyes végrehajtásától függ.[47][48] Visnu smriti a remény képe, moreál ás munkáé, amely az erényes emberben csúcsosodik ki, aki kocsit hajt amit a reményteli vágyai hajtanak, az öt érzékén keresztül, aki az erény útján tartja a kocsit, és így nem vonják el figyelmét olyan rossz dolgok, mint düh, kapzsiság, és más hasonló dolgok.[49]

Az elkövezkezendő évszázardokban a karma fogalma a szent áldozatoktól az emberi cselekedetekre módosult, amely a társadalmat és az emberi létezést szolgálja.[47][48]– egy filozófia, amit a Bhagavad Gita említ. A remény a hitek és motivációk struktúrájában egy hosszútávú karmikus fogalom. A hindu hitben a cselekedeteknek következményei vannak, míg az egyén erőfeszítése vagy munkája gyümölcsözik avagy sem, a jót szolgálja (karma) és azt, hogy az egyén hogyan járja az útját.[50][47][51][52]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Hope | Define Hope at Dictionary.com. Dictionary.reference.com, 1992. november 27. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  2. Hope – Definition and More from the Free Merriam-Webster Dictionary. Merriam-webster.com. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  3. B. Kirkpatrick ed., Roget's Thesaurus (1995) pp. 852–3
  4. Fredrickson, Barbara L.. Why Choose Hope? (2009. március 23.). Hozzáférés ideje: 2012. október 2. 
  5. Fredrickson, Barbara L., et al. (2008): Open Hearts Build Lives: Positive Emotions, Induced Through Loving-Kindness Meditation, Build Consequential Personal Resources. Journal of Personality and Social Psychology, 95, pp. 1045–1062. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  6. Mental Health, Depression, Anxiety, Wellness, Family & Relationship Issues, Sexual Disorders & ADHD Medications. Mentalhelp.net. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  7. D. Goleman, Emotional Intelligence (1996) p. 88
  8. Breaking down Barack Obama's Psychology of Hope and how it may help you in trying times… – Wellness, Disease Prevention, And Stress Reduction Information. Mentalhelp.net, 2008. november 5. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  9. Eric Berne, What Do You Say After You Say Hello? (1974) p. 57-8
  10. Peter Berger, A Rumour of Angels (1973) p. 79
  11. Snyder, Charles D. The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, pp. 7–8
  12. Snyder, Charles D. The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, pg. 19
  13. D. W. Winnicott, The Child, the Family, and the Outside World (1973) pp. 228–9
  14. P. Casement, Further Learning from the Patient (1990) p. 7
  15. Hope Theory. Teachingpsychology.files.wordpress.com . (Hozzáférés: 2017. június 13.)
  16. Snyder, C. R., Rand, K. L., & Sigmon, D. R. (2002). Hope Theory: A Member of the Positive Psychology Family. In C. R. Snyder & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology (pp. 257–276). New York: Oxford University Press.
  17. Self-concept, Hope and Achievement: A look at the relationship between the individual self-concept, level of hope, and academic achievement. Missouriwestern.edu, 1997. május 1. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  18. Snyder, Charles D., The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, p. 10
  19. Emotional Competency - Hope. www.emotionalcompetency.com . (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  20. D. L. Hall, Richard Rorty (1994) p. 150 and p. 232
  21. Rorty, Richard. Philosophy and Social Hope. London: Penguin Books, 1999
  22. The Psychology of Hope. New York, NY: Free Press (1994. március 24.) 
  23. (2011. március 24.) „A Meta-Analysis of Hope Enhancement Strategies in Clinical and Community Setting”. Psychology of Well-Being: Theory, Research and Practice 1, 5. o. DOI:10.1186/2211-1522-1-5.  
  24. a b (2000. március 24.) „Enhancing hope in people with a first recurrence of cancer”. Journal of Advanced Nursing 32 (6), 1431–1441. o. DOI:10.1046/j.1365-2648.2000.01619.x. PMID 11136411.  
  25. (2008. március 24.) „Hope, expectations, and recovery from illness: A narrative synthesis of qualitative research”. Journal of Advanced Nursing 64 (6), 564–573. o. DOI:10.1111/j.1365-2648.2008.04815.x. PMID 19120569.  
  26. a b c How hope can help you heal” (Hozzáférés ideje: 2015. április 20.) 
  27. Reflections on hope and recovery. National Eating Disorder Information Centre. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  28. a b Does Hope Really Make a Difference? Scientific Findings. PsychCentral , 2012. augusztus 1. [2015. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  29. a b c d (2008) „Hope in psychiatry: a review of the literature”. Acta Psychiatrica Scandinavica 118 (6), 421–33. o. DOI:10.1111/j.1600-0447.2008.01271.x. PMID 18851720.  
  30. Moisi, Dominique. "The Culture of Hope." The Geopolitics of Emotion: How Cultures of Fear, Humiliation, and Hope Are Reshaping the World. New York: Doubleday, 2009. 30–55. Print.
  31. Five stories of hope from Zaatari refugee camp - United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  32. Refugees, United Nations High Commissioner for: Berlin refugee guides show off cultural riches from home. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  33. An essay on man – Alexander Pope – Google Boeken (1811). Hozzáférés ideje: 2012. október 2. 
  34. Dickinson, Emily: Hope is the thing with feathers. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  35. "A New Hope" – Star Wars. IMDb.com. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  36. Christos A. Zafiropoulos (2001), Ethics in Aesop's Fables: The Augustana Collection, ISBN 978-9004118676, Brill Academic, page 61
  37. Hope B. Werness (2006), The Continuum Encyclopedia of Animal Symbolism in Art, ISBN 978-0826419132, page 395
  38. Magaletta, Philip R., & Oliver, J.M (1999. április 1.). „The Hope Construct, Will, and Ways: Their Relations with Self-Efficacy, Optimism, and General Well-Being”. Journal of Clinical Psychology 55 (5), 539–551. o. DOI:<539::AID-JCLP2>3.0.CO;2-G 10.1002/(SICI)1097-4679(199905)55:5<539::AID-JCLP2>3.0.CO;2-G. PMID 10392785.  
  39. Tom Shippey, J. R. R. Tolkien (2001) p. 153
  40. Tom Shippey, The Road to Middle-Earth (1992) p. 140-3
  41. "hope" A Dictionary of Phrase and Fable. Edited by Elizabeth Knowles. Oxford University Press, 2006. Oxford University Press.
  42. Meaning of : Hope; Bible Definition. Bible-library.com. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  43. a b Hope | Bible.org – Worlds Largest Bible Study Site. Bible.org. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  44. prati-dhi Sanskrit Lexicon, University of Koeln, Germany (2009), see page 666
  45. Apeksh Sanskrit Lexicon, University of Koeln, Germany (2009), see page 56
  46. apekSA Archiválva 2017. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Spoken Sanskrit-English dictionary Version 4.2, Germany (2008)
  47. a b c De John Romus (1995), Karma and Bhakti ways of Salvation: A Christological Perspective, Indian Journal of Theology, Volume 37, Issue 1, pages 1–14
  48. a b De Smet, R. (1977), A Copernican Reversal: The Gitakara's Reformulation of Karma, Philosophy East and West, 27(1), pages 53–63
  49. Maurice Bloomfield, The Mind as Wish-Car in the Veda, Journal of the American Oriental Society, Volume 39, pages 280–282
  50. David Krieger (1989), Salvation in the World – A Hindu-Christian Dialogue on Hope and Liberation, in Jerald Gort (Editor, Dialogue and Syncretism: An Interdisciplinary Approach), ISBN 0-8028-0501-9, see Chapter 14
  51. Jeffrey Wattles, The Concept of Karma in the Bhagawad Gita, Department of Philosophy, Wabash Center, Kent State University (2002)
  52. Oliver Bennett (2011), The manufacture of hope: religion, eschatology and the culture of optimism, International Journal of Cultural Policy, 17(2), pages 115–130

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hope című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom[szerkesztés]

  • Averill, James R. Rules of hope. Springer-Verlag, 1990.
  • Miceli, Maria and Cristiano Castelfranchi. "Hope: The Power of Wish and Possibility" in Theory Psychology. April 2010 vol. 20 no. 2 251–276.
  • Kierkegaard, Soren A. The Sickness Unto Death. Princeton University Press, 1995.
  • Snyder, C. R. Handbook of hope: theory, measures, & applications. Academic [Press], 2000.
  • Stout, Larry. Ideal Leadership: Time for a Change. Destiny Image, 2006