Hála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A hála Baruch Spinoza definíciója szerint: "a szeretetnek az a vágya vagy törekvése, melynél fogva, aki a szeretet hasonló indulatából velünk jót tett, azzal mi is jót tenni iparkodunk." A hálában az e definícióban is foglalt érzelmi és akarati mozzanat foglaltatik. Az érzelmi az, hogy viszonozzuk azt a jóindulatot, amelyet tapasztaltunk. De minthogy ez a jóindulat tettekben nyilvánult, az a kívánságunk is támad, a jótéteményt is, amennyire lehet, viszonozni. A hála tehát a szeretetnek és jótéteménynek hasonlóval való viszonzása. Minthogy azonban jótétemények gyakorlása bizonyos önmegtagadással jár, amely nem mindenkinek a dolga; minthogy továbbá jótéteményeket elfogadni saját magunk előtt is, de még inkább mások előtt megalázhat: nyilvánvaló, hogy a háladatosság érzelmének más ellentétes érzelmek fogják útját állani. Már Spinoza is megjegyzi, hogy az emberek sokkal inkább készebbek a bosszúállásra, mint a jótétemények viszonzására.

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hála témájú médiaállományokat.