Ernst Bloch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Simon Bloch
Keresztény kommunizmus
20. század
Bundesarchiv Bild 183-27348-0008, Berlin, Ernst Bloch auf Begegnung der Geistesschaffenden.jpg
Született 1885. július 8.
Meghalt 1977. augusztus 4. (92 évesen)
Iskola/Irányzat Marxizmus

Ernst Simon Bloch (Ludwigshafen, 1885. július 8.Tübingen, 1977. augusztus 4.) német marxista filozófus.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az uralkodó tudományos marxizmussal szemben az utópikus metafizikai marxizmus képviselője. Elmélete a jövő körül forog. Az anticipáció, a megelőlegzés a tudat jövőre vonatkoztatott képessége, amelyben a szükség megszüntetésének lehetőségei sejlenek fel. A még nincs, a még nem az, amelyre a várakozás és a remény irányul. A világ dialektikus folyamatát a még nem függvényében három kategória határozza meg. A front az időnek az a legközelebbi szakasza, amely a jövőt közvetlenül meghatározza. A novum a jövő tartalma, amely folyamatosan újul meg a reális lehetőségekből. A matéria a reális lehetőségek szubsztrátuma, anyaga, amely nem statikus adott anyaghalmaz, hanem dinamikus változásban lévő teremtő anyag. Az így előremutatóan (sőt utópisztikusan) felfogott történelem végcéljaként, Marxhoz hasonlóan, az emberi természet gazdagságának kibontakoztatását jelöli meg.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az utópia szelleme (1918) (magyarul: Gond, 2007)
  • Thomas Müntzer mint a forradalom teológusa (1921)
  • Nyomok (1930)
  • Korunk öröksége (1935) (magyarul: Gondolat, 1989)
  • Szubjektum–objektum (1949)
  • A remény-elv (1954–1959)
  • Ateizmus a kereszténységben (1968)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Bloch témájú médiaállományokat.
  • Mesterházi Miklós: Ernst Bloch, avagy az örökség művészete (Akadémiai, 1991)
  • Életrajz (németül)