Aldoszteron
| Aldoszteron | |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 52-39-1 |
| PubChem | 5839 |
| ChemSpider | 5633 |
| EINECS-szám | 200-139-9 |
| DrugBank | DB04630 |
| KEGG | C01780 |
| MeSH | Aldosterone |
| ChEBI | 27584 |
| ATC kód | H02AA01 |
| Gyógyszer szabadnév | aldosterone |
| SMILES | OCC(=O)[C@H]4CC[C@@H]2[C@@]4 (C[C@H](O)[C@@H]1C3[C@H](C)CC (=O)/C=C3/CC[C@H]12)C=O |
| InChIKey | PQSUYGKTWSAVDQ-ZVIOFETBSA-N |
| Beilstein | 3224996 |
| UNII | 4964P6T9RB |
| ChEMBL | CHEMBL273453 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C21H28O5 |
| Moláris tömeg | 360,44 g/mol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | S22, S24/25[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az aldoszteron a mineralokortikoidok családjába tartozó szteroid hormon, mely a mellékvesekéreg külső részében (zona glomerulosa) termelődik és a vér nátrium-kálium egyensúlyát hivatott szabályozni.
Elsőként Sylvia Simpson(en) és James Francis Tait(en) izolálta 1953-ban.[2] Nevét az aldehid és szterol szóból kapta.[3]
Kémiai szerkezete
[szerkesztés]Mint általánosan a szteroidok, az aldoszteron is egy szteránvázból (gonán alapváz: jellemzően három hat szénatomos és egy öt szénatomos gyűrű) és a hozzá kapcsolódó oldalláncokból épül fel. Ez az szteroid a többi kortikoszteroidtól eltérően a 18-as szénatomon nem metil- (CH3), hanem aldehid- (CHO) csoportot tartalmaz, innen a neve. Apoláris tulajdonságú.
Élettani szerepe
[szerkesztés]
Fokozza a Na+-ionok visszaszívását, a K+-ionok kiválasztását (ennek egyetlen közvetlen szabályozója) és az aktív Cl− visszaszívást (Henle-kacs).
Aldoszteron felelős a volumenregulációért.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Sigma-Aldrich)
- ↑ Williams JS, Williams GH (2003. június). „50th anniversary of aldosterone”. J Clin Endocrinol Metab 88 (6), 2364–2372. o. [2006. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 12788829. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 12. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. Digitális Tankönyvtár. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2011) (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
