Prolaktin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A prolaktin szerkezete

A prolaktin vagy luteotrop hormon vagy luteotropin egy fehérjehormon, amelynek elsődleges feladata, hogy szülés után megindítsa a tejelválasztást. Ezenkívül számos más hatással is rendelkezik, különböző gerinces fajokban több mint 300 folyamatra gyakorol kisebb-nagyobb befolyást.[1] Halakban például az elektrolitegyensúlyt ellenőrzi. Ezenkívül citokinszerű hatással is rendelkezik és az immunrendszer egyik regulátora lehet.[1] Főleg az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli, de kisebb mértékben más szövetekben is keletkezik.

Termelését a hipotalamusz neuroendokrin sejtjei szabályozzák. A dopamin gátolja, míg a tireotropin-felszabadító hormon serkenti a prolaktin szintézisét. Féléletideje a vérben 15-20 perc.[2]

A prolaktint 1930-ban fedezte fel az amerikai Oscar Riddle.[3]

Funkciói[szerkesztés]

A prolaktinnak több, egymástól távol álló hatása is van. Stimulálja a tejelválasztást. A terhesség alatt megnövekszik a koncentrációja a vérben, amitől az emlőmirigyek megnövekednek és felkészülnek a tej kiválasztásra; erre akkor kerül sor, amikor a terhesség végén a progeszteronszint leesik és a mellbimbón szopási inger jelentkezik. Néha az újszülöttek (fiúk és lányok is) mellbimbójából is szivárog tejszerű folyadék (ún. boszorkánytej), ami az anyai prolaktin és egyéb hormonok hatására történik. A prolaktin az egyik okozója az anyai viselkedésnek is.[4]

A prolaktin a felelős a nemi közösülés utáni szexuális kielégülésérzetért. Ebben ellentétes a hatása a nemi izgalmat kiváltó dopaminéval. A túl magas prolaktinszint viszont libidóvesztést, férfiakban pedig impotenciát válthat ki. A sok prolaktin csökkenti a vér szexhormonszintjét: nőkben az ösztrogént, férfiakban a tesztoszteront. [5] A mérsékelten magas hormonszint hatása azonban változó lehet, pl. nőkben csökkentheti, de akár növelheti is az ösztrogénmennyiséget.

A prolaktint néha a gonadotropinokhoz sorolják,[6] bár az emberben csak gyenge luteotrop hatást fejt ki: a klasszikus gonadotrop hormonokat elnyomó hatása erőteljesebb; normál koncentrációban szupresszálja a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) kiválasztását. Ennek mechanizmus nem ismert, a GnRH-termelő sejteken nincs prolaktin-receptor (bár a hipotalamuszban van).[7] A prolaktin férfiakban megnöveli a herék Leydig-sejtjein a luteinizáló hormon-receptorok számát, ezáltal növeli a tesztoszteron elválasztását.[8]

Kimutatták, hogy elősegíti az idegrendszer oligodendrocitáinak fejlődését, amelyek az idegsejtek axonjainak mielinburkolatát biztosítják.[9]

Ezenkívül segíti a terhesség végén az embrió tüdejének felületaktív anyagokkal való ellátását és szerepe van abban, hogy az anya immunrendszere tolerálja a magzatot. Elősegíti az idegsejtfejlődést mind a magzat, mind az anya agyában.[10][11] Egérben növeli az elvesztett szőr visszanövéséhez szükséges időt.[12]

Szabályozása[szerkesztés]

Az emberben a prolaktin az agyalapi mirigy elülső lebenyében, a méh különböző rétegeiben (decidua, miometrium), a mellben, a prosztatában és a fehérvérsejtekben biztosan termelődik (esetleg másutt is).[13][14]

Az agyalapi mirigyben keletkezését a Pit-1 transzkripciós faktor szabályozza, amely több helyen is képes a prolaktingénhez kötni. Kísérletes körülmények között a tireotropin-felszabadító hormon és a vazoaktív intesztinális peptid elősegíti a prolaktin szekrécióját, de nem bizonyított, hogy a szervezetben is van hasonló hatásuk. Bizonyított, hogy az elsődleges stimulus a mellbimbókat érő szopó inger; ezt a hatást az idegek közvetítik a hormontermelő sejtek felé.[15] Jelentős befolyással van a prolaktin termelésére az ösztrogén, amelynek hatására a hormontermelő sejtek megnagyobbodnak és közvetlenül is elősegíti a prolaktin produkcióját; egyúttal a gátló hatású dopamin szekrécióját is visszafogja.

A méh belső rétegében, az endometriumban a progeszteron növeli a prolaktintermelést, míg a középső, simaizmokból álló miometriumban és az emlő mirigyes szövetében csökkenti.[16]

Feltételezik, hogy a prolaktin agyalapi mirigyen kívüli termelése a főemlősökre (és az emberre) jellemző tulajdonság és az itt elválasztott hormon csak közvetlenül a termelő sejtekre (autokrin szabályozás)vagy közvetlen környezetükre (parakrin szabályozás) hat. Más gerincesekben (pl. egér) a hasonló szövetspecifikus hatásokat legalább 26 prolaktin-hatású fehérjével érhetik el.[14] Ezek génjei a főemlősökből hiányoznak.

A prolaktinszint napi szinten és a menstruációs ciklust követve ingadozik. Legmagasabb az alvás REM-fázisa alatt és kora reggel. Sok emlősben évszakonként is változik.

A terhesség alatt a megnövekedett ösztrogén- és progeszterontermelés a prolaktinszintet is akár 10- vagy 20-szorosára emelheti. Az ösztrogén és a progeszteron gátolja a prolaktin tejelválasztást serkentő hatását; a szülés után az első kettő szintje meredeken lecsökken és az ideiglenesen magasan maradó prolaktinmennyiség megindítja a tejtermelést. A női hormonok stimuláló hatását a mellbimbókat érő mechanikus szopási inger váltja fel, ami idegrendszeri közvetítéssel az agyalapi mirigy elülső lebenyében megindítja a prolaktinképződést. Egyúttal a hátulsó lebenyben megkezdődik az oxitocin kiválasztása, amely az emlő simaizmaira hatva elősegíti a tej kilövellését. A szopási inger hosszú távú megszűnése után a tejtermelés egy-két hét alatt áll le.

Kimutatták, hogy apákban és terhes nők párjaiban magasabb a prolaktinszint, mint az egyedülálló férfiakban.[17]

A hormon szintje megnövekedhet testi erőfeszítés, magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása,[18] közösülés, mammográfia,[18] kisebb sebészeti beavatkozás,[19] epilepsziás roham[20] után, fizikai/érzelmi stressz hatására.[18][21] vagy Ecstasy kábítószer fogyasztásakor.[22]

A prolaktin receptorai az emlőmirigyekben, petefészekben, agyalapi mirigyben, szívben, tüdőben, csecsemőmirigyben, lépben, májban, hasnyálmirigyben, vesében, mellékvesében, méhben, harántcsíkolt izmokban, a bőrben és az agy egyes területein találhatók meg.[23]

Szerkezete[szerkesztés]

A prolaktinszint jellemző értékei
Csoport Koncentráció (µg/L)
nők, ciklus follikuláris szakasza

12,1

nők, luteális szakasz

13,9

nők, menstruáció alatt

17

nők, terhesség 1. trimesztere

16

nők, terhesség 2. trimesztere

49

nők, terhesség 3. trimesztere

113

férfiak, 21-30 év

9,2

férfiak, 31-50 év

7,0

férfiak, 51-60 év

6,2

A prolaktin egy utólagosan módosított, másodlagos szerkezettel rendelkező fehérje (hasonlóan a növekedési hormonhoz). Szerkezetét három diszulfidhíd tartja össze. Többszörösen foszforilált és glikozilált, de ezek mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes molekulák között. Az agyalapi mirigy elsősorban nem-glikozilált formában bocsátja ki.

A prolaktinnak három formája létezik:

  • kis prolaktin — ez a leggyakoribb.[24] 198 aminosavból álló egyszálú polipeptid, mmlekulatömege kb. 22 kilodalton.[24]
  • nagy prolaktin — kb 48 kDa tömegű[24] és feltehetően több kis prolaktin kölcsönhatásából származik. biológiai aktivitása nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs.[25]
  • nagyon nagy prolaktin — kb. 150 kDa.[24] Biológiai aktivitása igen alacsony.[26]

Közvetlenül szülés után a nagyobb molekulák valamivel nagyobb mennyiségben vannak jelen.[27]

Mennyisége[szerkesztés]

Férfiak esetében 20, nőknél 25 µg/L fölötti prolaktinkoncentráció a vérszérumban már kórosnak minősül (hiperprolaktinémia);[23] míg prolaktinhiány (hipoprolaktinémia) 5 (férfiak) illetve 3 µg/L (nők) alatt lép fel.[28]

Kóroki szerepe[szerkesztés]

A magas prolaktinszint elnyomhatja a nemi hormonok (follikulus-stimuláló hormon, gonadotropin-felszabadító hormon) termelését, ami a herék vagy a petefészek csökkent működéséhez: nőkben a menstruációs ciklus zavarához, férfiakban impotenciához vezethet. Mivel epilepsziás roham alatt a prolaktin mennyisége megnő, ezzel elkülöníthető a nem-epilepsziás rohamoktól.[29]

A túl magas hormonszint gyakrabban fordul elő, mint a túl alacsony. Az extrém magas szint az agyalapi mirigy elülső lebenyének tumorjára (prolaktinóma) is utalhat.[30] A magas prolaktinszint egyik jellemző tünete a tejelválasztás megindulása akár nem szoptató vagy terhes nőkben, sőt férfiakban is; emellett mind férfiakban, mind nőkben csökken a libidó.

A túl kevés prolaktin tünetei lehet nőknél a petefészek működési zavara,[28] metabolikus szindróma,[31] szorongás,[31] férfiakban impotencia,[32] korai magömlés, oligozoospermia (alacsony spermiumszám), asztenospermia (a spermiumok csökkent mozgékonysága), ondóhólyag-alulműködés vagy hipoandrogenizmus. Szülés után a kis tejmennyiség egyik oka lehet a túl kevés prolaktin.[33][34]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b (1998. június 1.) „Prolactin (PRL) and its receptor: actions, signal transduction pathways and phenotypes observed in PRL receptor knockout mice”. Endocrine Reviews 19 (3), 225–68. o. DOI:10.1210/er.19.3.225. PMID 9626554.  
  2. D.F. Horrobin. Prolactin: Physiology and Clinical Significance. Springer Science & Business Media, 13–. o (2012. december 6.). ISBN 978-94-010-9695-9 
  3. (1935. november 1.) „The preparation of prolactin”. Journal of Pharmacolgy and Experimental Therapeutics 55 (3), 365–371. o.  
  4. (1998. október 1.) „Null mutation of the prolactin receptor gene produces a defect in maternal behavior”. Endocrinology 139 (10), 4102–7. o. DOI:10.1210/endo.139.10.6243. PMID 9751488.  
  5. Prolactinoma—Mayo Clinic
  6. Human Anatomy & Physiology. San Francisco: Pearson Benjamin Cummings, 605. o (2007). ISBN 0-8053-5909-5 
  7. (2007. szeptember 1.) „Prolactin regulation of gonadotropin-releasing hormone neurons to suppress luteinizing hormone secretion in mice”. Endocrinology 148 (9), 4344–51. o. DOI:10.1210/en.2007-0403. PMID 17569755.  
  8. (2002. július 1.) „Prolactin receptor expression in human testis and accessory tissues: localization and function”. Molecular Human Reproduction 8 (7), 606–11. o. DOI:10.1093/molehr/8.7.606. PMID 12087074.  
  9. (2007. február 1.) „White matter plasticity and enhanced remyelination in the maternal CNS”. The Journal of Neuroscience 27 (8), 1812–23. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.4441-06.2007. PMID 17314279.  
  10. (2003. január 1.) „Pregnancy-stimulated neurogenesis in the adult female forebrain mediated by prolactin”. Science 299 (5603), 117–20. o. DOI:10.1126/science.1076647. PMID 12511652.  
  11. (2012. február 1.) „Prolactin, neurogenesis, and maternal behaviors”. Brain, Behavior, and Immunity 26 (2), 201–9. o. DOI:10.1016/j.bbi.2011.07.233. PMID 21820505.  
  12. (2006. november 1.) „Prolactin delays hair regrowth in mice”. The Journal of Endocrinology 191 (2), 415–25. o. DOI:10.1677/joe.1.06685. PMID 17088411.  
  13. (1996. december 1.) „Extrapituitary prolactin: distribution, regulation, functions, and clinical aspects”. Endocrine Reviews 17 (6), 639–69. o. DOI:10.1210/edrv-17-6-639. PMID 8969972.  
  14. ^ a b (2006. október 1.) „Prolactin in man: a tale of two promoters”. BioEssays 28 (10), 1051–5. o. DOI:10.1002/bies.20468. PMID 16998840.  
  15. III. Structure, Synthesis, Secretion, and Target Cells of the Hypothalamic Releasing Hormones: E. Hypothalamic Control of Prolactin Secretion, Hormones. Academic Press, 66. o (2014). ISBN 9780080919065 
  16. (2003. február 1.) „Prolactin expression and secretion by human breast glandular and adipose tissue explants”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 88 (2), 689–96. o. DOI:10.1210/jc.2002-021255. PMID 12574200.  
  17. Nelson, Randy F.. An Introduction to Behavioral Endocrinology, Fourth, Sunderland, Mass: Sinauer Associates Inc, 438. o (2011). ISBN 0-87893-620-3 
  18. ^ a b c Prolactin”, MedLine plus (Hozzáférés ideje: 2014. október 24.) 
  19. 333 Disorders of the Anterior Pituitary and Hypothalamus, Harrison's principles of internal medicine, 16th, New York: McGraw-Hill Medical Publishing Division (2005). ISBN 0-07-140235-7 
  20. (2005. augusztus 1.) „The approach to patients with "non-epileptic seizures"”. Postgraduate Medical Journal 81 (958), 498–504. o. DOI:10.1136/pgmj.2004.029785. PMID 16085740.  
  21. (2003) „Prolactin, psychological stress and environment in humans: adaptation and maladaptation”. Pituitary 6 (1), 35–9. o. DOI:10.1023/A:1026229810876. PMID 14674722.  
  22. Ecstasy (MDMA) mimics the post-orgasmic state: impairment of sexual drive and function during acute MDMA-effects may be due to increased prolactin secretion.. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  23. ^ a b (2008. március 1.) „Hyperprolactinemia and prolactinomas”. Endocrinology and Metabolism Clinics of North America 37 (1), 67–99, viii. o. DOI:10.1016/j.ecl.2007.10.013. PMID 18226731.  
  24. ^ a b c d (1992. augusztus 1.) „Prolactin synthesized and secreted by human peripheral blood mononuclear cells: an autocrine growth factor for lymphoproliferation”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 89 (16), 7713–6. o. DOI:10.1073/pnas.89.16.7713. PMID 1502189.  , in turn citing: (1978. január 1.) „Size heterogeneity of human prolactin in CSF and serum: experimental conditions that alter gel filtration patterns”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 46 (1), 119–24. o. DOI:10.1210/jcem-46-1-119. PMID 752015.  
  25. (1978. december 1.) „Heterogeneity of pituitary and plasma prolactin in man: decreased affinity of "Big" prolactin in a radioreceptor assay and evidence for its secretion”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 47 (6), 1273–81. o. DOI:10.1210/jcem-47-6-1273. PMID 263349.  
  26. (1992. október 1.) „Characterization of big, big prolactin in patients with hyperprolactinaemia”. Clinical Endocrinology 37 (4), 365–72. o. DOI:10.1111/j.1365-2265.1992.tb02340.x. PMID 1483294.  
  27. (1993. szeptember 1.) „Heterogeneity of human prolactin levels in serum during the early postpartum period”. Gynecological Endocrinology 7 (3), 173–7. o. DOI:10.3109/09513599309152499. PMID 8291454.  
  28. ^ a b (1988. március 1.) „Hypoprolactinemia and ovarian function”. Fertility and Sterility 49 (3), 437–41. o. PMID 3342895.  
  29. (2004. augusztus 1.) „Serum prolactin in seizure disorders”. Indian Pediatrics 41 (8), 827–31. o. PMID 15347871.  
  30. Etiology, diagnosis, and treatment of secondary amenorrhea. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  31. ^ a b (2009) „Hypoprolactinemia: A New Clinical Syndrome in Patients with Sexual Dysfunction”. Journal of Sexual Medicine 6 (5), 1457–1466. o. DOI:10.1111/j.1743-6109.2008.01206.x. ISSN 1743-6095. PMID 19210705.  
  32. Pituitary Hormones—Advances in Research and Application: 2013 Edition. ScholarlyEditions, 62–. o (2013. június 21.). ISBN 978-1-4816-7922-0 
  33. (2006) „Aetiology, diagnosis, and management of hypopituitarism in adult life”. Postgrad Med J 82 (966), 259–66. o. DOI:10.1136/pgmj.2005.039768. PMID 16597813.  
  34. Endocrine and Metabolic Disorders: Clinical Lab Testing Manual, Fourth Edition. CRC Press, 103–. o (2009. június 17.). ISBN 978-1-4200-7936-4 

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prolactin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.