Parathormon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A parathormon másodlagos szerkezete

A parathormon vagy paratiroid hormon (rövidítve PTH) a mellékpajzsmirigy fősejtjeiben termelődő peptidhormon, amelynek elsődleges feladata, hogy a vérben megemelje a kalciumionok szintjét. Hatása ellentétes a kalciumcsökkentő kalcitoninéval. A parathormon 84 aminosavból áll, bár ahhoz, hogy kapcsolódjon receptorához elegendő az N-terminus felőli 34 aminosav is. Két receptora van: a parathormon 1 receptor a csontban és a vesében található meg, míg a parathormon 2 receptor elsősorban a központi idegrendszerben, hasnyálmirigyben, herékben és a méhlepényben fejeződik ki. A PTH féléletideje a vérben kb. 4 perc.[1] Molekulatömege 9,5 kDa.[2]

Funkciói[szerkesztés]

A szérum kalciumszintjének szabályozása[szerkesztés]

A kalciumanyagcsere szabályozása

A parathormon a csontok, a vesék és a bél sejtjeire hatva képes megnövelni a vérben található kalcium mennyiségét.[3]

A csontban közvetetten megnöveli a csontlebontó sejtek, az oszteoklasztok számát. Közvetlenül a csontépítő, kalciumlekötő oszteoblasztokhoz köt, amelyekben megnöveli egy közvetítő molekula (kappa-b nukleáris faktor receptoraktivátor-ligand, angol rövidítéssel RANKL) termelését, amely meggyorsítja az oszteoklasztok érését és végül csontlebomláshoz és kalciummobilizációhoz vezet.[4]

A vesében az elsődleges filtrátumba kb. 250 mmólnyi kalcium kerül bele naponta. Ennek többségét, 245 mmólt a vese visszaabszorbeálja és csak 5 mmól kerül ki a vizeletbe. A reabszorbció 60-70%-a a vesetubulusok proximális részén történik. A parathormon csak a maradék 30-40%-ra hat, ami a tubulusok disztális részén történik.[5] A parathormon ennél jelentősebb hatása, hogy meggátolja a foszfátionok reabszoprcióját, amitől a vérplazma foszfáttartalma csökken. Mivel a foszfát a kalciummal nehezen oldódó sót képez, a foszfátcsökkenés a szabad kalciumionok mennyiségének növekedésével jár.[6][7]

A parathormon harmadik vesére gyakorolt hatása, hogy az 1-α-hydroxyláz enzim stimulálásával elősegíti a kalcifediol (ami a D3 vitamin hidroxilálásával képződik a májban) átalakulását kalcitriol hormonná, amely aztán stimulálja a kalciumfelszívást a bélben.[8]

A szérum foszfátszintjének szabályozása[szerkesztés]

Az előzőekben említettek szerint a parathormon hatására csökken a vese proximális tubulusaiban a foszfátionok felszívódása,[9] vagyis több foszfát ürül ki a vizelettel. Másrészt viszont a PTH a kalciummal együtt a foszfátok felszívódását is fokozza a bélben és az általa aktivált csontlebontás során is kerülnek foszfátionok a vérbe. Végeredményül a PTH hatására a vérszérum foszfáttartalma kissé csökken.

Szabályozása[szerkesztés]

A parathormon termelődésének mértéke elsősorban a vér kalciumszintjéről függ, amelyet a mellékpajzsmirigy érzékelősejtjei detektálnak. A következő faktorok stimulálják a parathormon szekrécióját:

  • alacsony [Ca2+]-szint a vérben
  • a vér [Mg2+]-szintjének enyhe csökkenése
  • a vér foszfátszintjének növekedése

Az alábbi tényezők gátolják a parathormon termelését:

  • a vér magas [Ca2+]-tartalma.
  • a vér [Mg2+]-szintjének erős csökkenése.[10]
  • kalcitriol

Kóroki szerepe[szerkesztés]

A parathormon túlságosan magas szintje általában két okból lép fel. Az elsődleges hiperparatiroidizmus a mellékpajzsmirigy kóros túlműködésére vezethető vissza, míg a másodlagos hiperparatiroidizmus a szervezet válasza lehet a hipokalcémiára, a túlzottan alacsony kalciumszintre. A túlságosan alacsony PTH-szint (hipoparatiroidizmus) többnyire a pajzsmirigyműtét során eltávolított vagy megsérült mellékpajzsmirigy miatt következik be.

A parathormon normális szintje a vérben 8–51 pikogramm/milliliter.[11]

Egyes ritka genetikai betegségek is hatással lehetnek a parathormon metabolizmusára (pseudohipoparatiroidizmus, öröklődő hipokalciuriás hiperkalcémia). Menopauza utáni csontritkulásos esetekben a parathormon-analóg teriparatid adásával a csontok erősödését és törésekkel szembeni megnövekedett ellenállását tapasztalták.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2002. október 1.) „Kinetic analyses of parathyroid hormone clearance as measured by three rapid immunoassays during parathyroidectomy”. Clinical Chemistry 48 (10), 1731–8. o. [2011. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 12324490. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)  
  2. (1972) „Human parathyroid hormone: amino-acid sequence of the amino-terminal residues 1-34”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 69 (12), 3585–8. o. DOI:10.1073/pnas.69.12.3585. PMID 4509319.  
  3. (2004. május 1.) „Osteoprotegerin-receptor activator of nuclear factor-kappaB ligand ratio: a new approach to osteoporosis treatment?”. Southern Medical Journal 97 (5), 506–11. o. DOI:10.1097/00007611-200405000-00018. PMID 15180028.  
  4. (2005. december 1.) „Parathyroid hormone - a bone anabolic and catabolic agent”. Current Opinion in Pharmacology 5 (6), 612–7. o. DOI:10.1016/j.coph.2005.07.004. PMID 16181808.  
  5. (2015) „Renal control of calcium, phosphate, and magnesium homeostasis”. Clinical Journal of the American Society of Nephrology 10 (7), 1257–72. o. DOI:10.2215/CJN.09750913. PMID 25287933.  
  6. (1983) „Hyperphosphatemia and tetany following phosphate enema” (french nyelven). Schweizerische Medizinische Wochenschrift 113 (35), 1231–3. o. PMID 6623048.  
  7. (1996) „Severe hyperphosphatemia and hypocalcemia: a dilemma in patient management”. Journal of the American Society of Nephrology : JASN 7 (10), 2056–61. o. PMID 8915965.  
  8. Biochemistry, Fourth, New York: W.H. Freeman and Company, 707. o. (1995). ISBN 978-0-7167-2009-6 
  9. Greenspan's Basic & Clinical Endocrinology, 9th, McGraw Hill, 232. o. (2011). ISBN 978-0-07-162243-1 
  10. Costanzo, Linda S.. BRS Physiology. Lippincott, Williams, & Wilkins, 260. o. (2007). ISBN 978-0-7817-7311-9 
  11. Harrison's Principles of Internal Medicine, 18th, New York: McGraw-Hill, 3594. o. (2012. április 12.). ISBN 978-0-07-174889-6 
  12. (2001. május 1.) „Effect of parathyroid hormone (1-34) on fractures and bone mineral density in postmenopausal women with osteoporosis”. The New England Journal of Medicine 344 (19), 1434–41. o. DOI:10.1056/NEJM200105103441904. PMID 11346808.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Parathyroid hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.