Szomatosztatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A 14 aminosavból álló szomatosztatin szerkezete

A szomatosztatin vagy növekedésihormon-gátló hormon egy peptidhormon, amelynek fő funkciója, hogy gátolja az agyalapi mirigy és az emésztőrendszer által kibocsátott hormonok (mint pl. az inzulin és a glukagon) termelődését.[1]

A szervezeten belül két aktív formája létezik: egy 14 és egy 28 aminosavas verzió, amelyek alternatív hasítással jönnek létre egy prekurzor fehérjéből.[2]

Az embernek egy szomatosztatingénje van a 3. kromoszómán (SST), de a gerincesek között a gén hat változata létezik és például a zebradánió mind a hat verzióval rendelkezik,[3] amelyeknek mind külön receptora is van. A feltételezések szerint ez a hat gén a törzsfejlődés során három különálló teljes genomduplikációval jött létre.

Szintézise[szerkesztés]

A szomatosztatin az emésztőszervekben és az agyban termelődik. Az emésztőrendszerben a gyomorkapu, a patkóbél és a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek delta-sejtjei (vagy D-sejtjei) szintetizálják.[4] A gyomorban termelt szomatosztatin a vénás vérbe kerül, ahol a szíven keresztülhaladva a vérkeringéssel jut azokhoz a szervekhez, ahol kifejtheti hatását. Ezenkívül parakrin módon a delta-sejteket körülvevő szövetekre is hatással van: a gyomorban például közvetlenül csökkenti a parietális sejtek gyomorsavtermelését.[4] A szomatosztatin a savtermelést közvetetten, a gasztrin-, szekretin- és hisztamintermelés gátlásával is képes visszafogni.

Az agyban a hipotalamusz ventromediális magjának neuroendokrin idegsejtei is szintetizálnak szomatosztatint. Innen az agyalapi mirigy elülső lebenyébe kerül, ahol meggátolja a növekedési hormon szekrécióját. A szomatosztatint termelő sejtek képesek érzékelni a vér növekedési hormon-koncentrációját és ha az túl magasra nő, negatív visszacsatolás révén megemelik a szomatosztatin-kibocsátásokat.

A hormon kisebb mértékben az agy egyéb sejtjeiben is szintetizálódik és a receptora is több egyéb területen megtalálható.

Hatásai[szerkesztés]

A gyomorsavtermelés szabályozása

A szomatosztatin a szervezet több részén is hat, jellemzően más hormonok termelését gátolja.

Az agyalapi mirigy elülső lebenyében[szerkesztés]

Az emésztőrendszerben[szerkesztés]

Általánosságban visszafogja az emésztőrendszer működését.

Szomatosztatin-hatású gyógyszerek[szerkesztés]

Az octreotid (Szandosztatin) egy nyolc aminosavból álló peptid, amelynek hatása nagyon hasonlít a szomatosztatinéhoz, de intenzívebben képes gátolni a növekedési hormon, a glukagon és az inzulin kibocsátását és jelentősen stabilabb is (féléletideje a vérben 90 perc szemben a természetes szomatosztatin 2-3 percével). Mivel a bélből rosszul szívódik fel, többnyire injekcióval adják be. Többek között a karcinoid szindróma és az akromegália tüneti kezelésére alkalmazzák.

Hasonló hatóanyag a szintén oligopeptid szerkezetű szomatosztatin-analóg, a lanreotid (Szomatulin); indikációja is hasonló.

Források[szerkesztés]

  1. "somatostatin". Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Online. Encyclopædia Britannica Inc., 2016. Web. 04 mag. 2016 <http://www.britannica.com/science/somatostatin>.
  2. Costoff A: Sect. 5, Ch. 4: Structure, Synthesis, and Secretion of Somatostatin. Endocrinology: The Endocrine Pancreas pp. 16. Medical College of Georgia. [2008. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  3. (2010) „The evolution of somatostatin in vertebrates”. Gene 463 (1–2), 21–28. o. DOI:10.1016/j.gene.2010.04.016. PMID 20472043.  
  4. ^ a b Medical Physiology, 2e Updated Edition, 2nd Edition, 2nd, Philadelphia, PA: Elsevier (2012). ISBN 9781437717532 
  5. ^ a b Bowen R: Somatostatin. Biomedical Hypertextbooks. Colorado State University, 2002. december 14. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  6. First Aid for the USMLE Step 1, 2010. Page 286.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Somatostatin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.