Policisztás ovárium szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Policisztás ovárium szindróma
PCOS.jpg
Policisztás ovárium megjelenése ultrahangképen. Az eltérés gyakran kimutatható Policisztás ovárium szindrómában, azonban nem feltétele a diagnózisnak, a betegek kb. 30 százalékában nem látható.

Angolul Polycystic ovary syndrome
Osztályozás
BNO-10 E28.2
BNO-9 256.4
Adatbázisok
OMIM 184700
MedlinePlus 000369
eMedicine med/2173 
MeSH D011085

A policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein–Leventhal-szindróma) egy női endokrin, vagyis hormonrendszert érintő betegség.[1] Elnevezésből csak a petefészek megbetegedésére következtethetünk, de a PCOS ennél jóval összetettebb, rövid- és hosszútávú szövődményekkel járó anyagcserezavar. Kialakulásában szerepe van a genetikai hajlamnak és az életmódnak, mint például helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, túlsúly, stressz. Gyakori kórkép, a reproduktív korú nők kb. 5 százalékát érinti.[1]

Kialakulásának okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A petefészek elváltozásának oka a férfi nemi hormonok (androgén) túlsúlya. A petefészek felületén egy vastag bevonat képződik, mely megakadályozza a tüszőrepedést. A meg nem repedt tüszők maradványaiból egy ciszta[2] alakul ki, ezek adják a policisztás ultrahangképet. A betegek nagy számára jellemző az inzulinrezisztencia is, vagyis a vérben az inzulin szint emelkedett mértékű.

Leírása és tünetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PCOS tünetei négy csoportba sorolhatók:

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PCOS napjainkban még gyógyíthatatlan betegség, így a kezelés a tünetek enyhítéséből és a további állapotromlás megelőzéséből áll. A gyógyszeres kezelés célja az inzulinrezisztencia kezelése, a férfihormonok hatásának kompenzálása és a peteérés, tüszőrepedés és terhesség elősegítése. A kezelés során a cukorbetegek terápiájában is használt metformin hatóanyagú készítményeket használják. Fontos szerepe van az életmódváltásnak is a kezelésben, a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás is enyhítheti a tüneteket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rácz Károly – Winkler Gábor – Szendei M. György – Sólyom János – György István – Szilágyi András: A PCOS metforminkezelését áttekintő II. interdiszciplináris konszenzuskonferencia (Budapest, 2009. május 13.), Diabetologia Hungarica, 2009. (17. évf.) 2. sz. 169–176. oldal
  • Jermendy György – Winkler Gábor: A polycystás ovarium szindróma (PCOS) kezelésével kapcsolatos konszenzus-értekezlet ajánlásai, Diabetologia Hungarica, 2008. (16. évf.) 2. Suppl. 51–52. oldal
  • Szilágyi András: Polycystás ovarium szindróma (PCOS) és a 2-es típusú diabetes mellitus, Diabetologia Hungarica, 2008. (16. évf.) 2. Suppl. 31–37. oldal
  • Godó György – Nagy Károly: Policisztás ovárium szindróma (PCOS), Háziorvos továbbképző szemle, 2002. (7. évf.) 6. sz. 388–392. oldal
  • Kosztolányi György: A policisztás ovárium szindróma genetikája, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 48–50. oldal
  • Körner Anna: Policisztás ovárium szindróma és 2-es típusú diabétesz gyermekkorban, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 51–54. oldal
  • György István: Androgén túlsúly a serdülőkori policisztás ovárium szindrómában, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 39–47. oldal
  • Szilágyi András: Policisztás ovárium szindróma - múlt, jelen, jövő, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 31–38. oldal
  • Petrányi Gyula: Policisztás ovárium szindróma - 2008-ban, LAM Lege Artis Medicinae, 2008. (18. évf.) 6-7. sz. 490–492. oldal
  • Valkusz Zsuzsanna – Korbonits Márta: Újabb eredmények a PCOS patofiziológiájában - az AMP-kináz szerepe a metabolizmus szabályozásában, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 3. sz. 133–140. oldal
  • Bajnok László: A polycystás ovarium szindróma gyógyszeres kezelésének bizonyos kérdései, LAM (Lege Artis Medicinæ), 2010; 20(03-04) 189–193. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Nandi A, Chen Z, Patel R, Poretsky L. (2014. March). „Polycystic ovary syndrome.” (angol nyelven). Endocrinol Metab Clin North Am. 43 (1), 123-47. o. DOI:10.1016/j.ecl.2013.10.003. PMID 24582095.  
  2. A felszaporodó tüszőfolyadék egy 1-5 cm-es jóindulatú cisztát hoz létre. Az így kialakult ciszta sima felszínű, folyadéktartalmú, elmozdítható képlet, amely hormont termel. A hormon hatására késhet a menstruáció, illetve rendszertelenné válhat.