Ugrás a tartalomhoz

Fekély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekély
BNO-10
BNO-9707.00
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekély témájú médiaállományokat.

A fekély (latinul: ulcus) egy szövethiány, mely az elhalt szövetek lelökődése után keletkezik. A fekély létrejöhet a testfelszínt borító bőrön, illetve az üreges szerveket bélelő nyálkahártya elhalása következtében is. Az elhalást a külvilágból származó behatás (fagyás, égés, maró anyag, sugárhatás) okozhatja, de bekövetkezhet a véráram romlásának (lábszár-, gyomorfekély) következményeként. A fedőhámot tönkreteheti még a felszínre törő (gennyesedés, tbc vagy daganat) következtében kialakuló folyamat. A hám elpusztulása a hám alatti szövetek (kötő-, és zsírszövetek, izomzat) károsodásával jár együtt.

Végbélfekély endoszkópos képe

A fekélyek következménye nagyságuktól, kialakulásuktól és szervi előfordulásuktól függ.

A fekélyek gyógyulása egyrészt a kórt okozó tényezőktől, másrészt attól függ, hogy a hámhiány alatti területek milyen mélységig károsodtak. A sérüléses és gyulladásos eredetű fekélyek általában gyorsan, míg a sugár- vagy kémiai hatásra, vérkeringési zavarra visszavezethető fekélyek nehezen gyógyulnak. A felszínre törő és kifekélyesedő daganatok esetében csak akkor lehetséges a gyógyulás, ha a daganatot a környező, még ép területtel együtt kimetszik.

A fekély mélyre terjedése érkimaródást, vérzést, vagy az üreges belső szervek (gyomor, belek) esetében átfúródást okozhat. Idült esetekben rákos átalakulás is előfordul, ezért gyógyításuk elsőrendűen fontos.

Akut és krónikus fekély

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekélyek lefolyásuk alapján akut és krónikus formákra is oszthatók. Akut fekély esetén a szövethiány kiváltó oka rendszerint jól azonosítható, például sérülés, égés, maró anyag, fertőzés vagy átmeneti keringési zavar. Krónikus fekélyről akkor beszélnek, ha a seb a megfelelő ellátás ellenére sem halad előre a várható sebgyógyulási folyamatban, illetve több héten át sem mutat kielégítő gyógyulási hajlamot.[1]

A krónikus fekély nem pusztán helyi bőr- vagy nyálkahártyasérülés, hanem gyakran valamely alapbetegség vagy tartós károsító tényező következménye. Kialakulásában szerepet játszhat a vénás vagy artériás keringés zavara, a cukorbetegséghez társuló ideg- és érkárosodás, a tartós nyomásterhelés, a fertőzés, az alultápláltság, az immunrendszer gyengülése vagy ezek kombinációja.[2]

A fekély gyógyulását a kiváltó ok megszüntetése vagy kezelése alapvetően befolyásolja. Vénás lábszárfekélynél például a vénás keringési zavar kezelése, diabéteszes lábfekélynél a nyomásmentesítés és az anyagcsere-állapot rendezése, nyomási fekélynél pedig a tartós nyomás csökkentése a sebellátás lényeges része.[3][4]

Típusai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekélyeket anatómiai elhelyezkedésük és kialakulásuk mechanizmusa alapján több csoportra osztják.

  • Peptikus fekély: A gyomor vagy nyombél nyálkahártyáján kialakuló elváltozás, amelynek legfontosabb kockázati tényezői a Helicobacter pylori fertőzés és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése. A fekély a savas-peptikus hatás és a nyálkahártya-védelem egyensúlyának megbomlásával függ össze.[5]
  • Vénás és artériás lábszárfekély: A krónikus vénás elégtelenség okozta fekély (ulcus cruris venosum) jellemzően a belső boka felett jelentkezik, míg az artériás fekély (ischaemiás ulcus) distalisan, éles szélű, fájdalmas elváltozás.[6]
  • Diabéteszes fekély: A cukorbetegséghez társuló ideg- és érkárosodás következtében kialakuló fekély, amely leggyakrabban a láb talpi felszínén jelenik meg. Kezelés hiányában súlyos szövődményekhez vezethet.[7]
  • Felfekvés (decubitus): Hosszabb ideig fennálló nyomás miatt kialakuló bőr- és lágyrészelhalás, különösen mozgáskorlátozott, ágyhoz kötött betegeknél. A megelőzés kiemelt fontosságú.[8]
  • Sugárfekély: Daganatterápia során alkalmazott ionizáló sugárzás okozta nyálkahártya- vagy bőrsérülés, amely elhúzódó sebgyógyulással jár.[9]
  • Autoimmun és gyulladásos fekélyek: Krónikus gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség) vagy autoimmun kórképek (pl. pemphigus vulgaris) kísérő jelenségeként jelentkezhetnek.[10]
  • Malignus fekélyek: Rosszindulatú daganat is megjelenhet fekély formájában, illetve ritkán tartósan fennálló hegek vagy krónikus sebek talaján is kialakulhat laphámrák. Ennek klasszikus példája a Marjolin-fekély, amely leggyakrabban régi égési hegek vagy krónikus sebek területén jelentkezik.[11]

Szövődmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekélyek szövődményei a kiváltó októl, a lokalizációtól és a kezelési körülményektől függenek. A krónikus, nem gyógyuló fekélyek felülfertőződhetnek baktériumokkal, ami cellulitishez, mély lágyrészfertőzéshez vagy csontérintettséghez vezethet.[12] A tartósan fennálló fekély fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal és az életminőség romlásával is járhat. Nem gyógyuló, növekvő vagy szokatlan megjelenésű fekély esetén fel kell merülnie rosszindulatú folyamat lehetőségének is.[13]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:ulcus
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekély témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Overview: Chronic wounds". InformedHealth.org. Institute for Quality and Efficiency in Health Care, NCBI Bookshelf. Hozzáférés: 2026. május 4.
  2. ↑ "Complex Wound Management". StatPearls. NCBI Bookshelf. Hozzáférés: 2026. május 4.
  3. ↑ "Guidelines on offloading foot ulcers in persons with diabetes" (PDF). International Working Group on the Diabetic Foot. 2023. Hozzáférés: 2026. május 4.
  4. ↑ "Pressure ulcers: prevention and management". NICE. 2014. április 23. Hozzáférés: 2026. május 4.
  5. ↑ Feldman M, Friedman LS, Brandt LJ. Sleisenger and Fordtran's Gastrointestinal and Liver Disease. 11th ed. Elsevier; 2020.
  6. ↑ O'Donnell TF Jr, Passman MA, Marston WA, et al. Management of venous leg ulcers: Clinical practice guidelines. J Vasc Surg Venous Lymphat Disord. 2014;2(3):348–52.
  7. ↑ Armstrong DG, Boulton AJ, Bus SA. Diabetic foot ulcers and their recurrence. N Engl J Med. 2017;376:2367–75.
  8. ↑ EPUAP/NPIAP/PPPIA. Prevention and Treatment of Pressure Ulcers/Injuries: Clinical Practice Guideline. 2019.
  9. ↑ Hopewell JW, et al. Radiation-induced skin injury: pathogenesis, treatment, and prevention. J Radiol Prot. 2011;31(4):389–406.
  10. ↑ Danese S, Fiocchi C. Ulcerative colitis. N Engl J Med. 2011;365:1713–25.
  11. ↑ Sharma A, et al. Marjolin's ulcer: a rare entity. Clin Cancer Investig J. 2015;4(3):314–316.
  12. ↑ Game F, Hinchliffe RJ, Apelqvist J, et al. A systematic review of interventions to enhance the healing of chronic ulcers of the foot in diabetes. Diabetes Metab Res Rev. 2012;28(S1):119–141.
  13. ↑ Eriksson, E.; Liu, P. Y.; Schultz, G. S. (2022). "Chronic wounds: Treatment consensus". Wound Repair and Regeneration. 30 (2): 156–171. doi:10.1111/wrr.12994. PMC 9305950. PMID 35077255.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: PMC formátum (link)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekély&oldid=28952368”