Fáskövirózsa-formák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fáskövirózsa-formák
Echeveria coccinea
Echeveria coccinea
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
J. St.-Hil.
Alcsalád: Sempervivoideae
Arn. (1832)
Szinonimák
  • Diamorphoideae Endl., Gen. Pl.: 812. 1839.
  • Echeverioideae A.Berger in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam., ed. 2, 18a: 384. 1930.
  • Sedoideae Endl. in Walp. Repert. Bot. Syst. 2: 260. 1843.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fáskövirózsa-formák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fáskövirózsa-formák témájú kategóriát.

A fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe sorolt varjúhájfélék (Crassulaceae) családjában a három alcsalád egyike (a legtöbb fajt számláló).

Elterjedésük, élőhelyük[szerkesztés]

Valamennyi nemzetség holarktikus — a fajok többsége Közép-Amerikában, illetve az Andokban él. Az Újvilágban észak felé az USA déli részéig (Arizona) értek el.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Levélszukkulens pozsgás növények. Egyesek levelei tőlevélrózsában, másokéi rövid szár végén fejlődő levélrózsában, megint másoké a száron szórtan nőnek.

Felhasználásuk[szerkesztés]

Az alcsalád több pozsgás nemzetségét dísznövényként termesztik — főleg sziklakertekben, illetve cserepes növényként.

Rendszerezésük[szerkesztés]

Az alcsaládba 4 nemzetségcsoportot sorolnak összesen 30 nemzetséggel:

Források[szerkesztés]

  • Crassulaceae J.St.-Hil. Plants of the World Online
  • Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat. Budapest, 1984. p. 264.
  • Ray Stepnenson: Sedum. Cultivated stonecrops
  • Arnott, G.A.W. 1832. Botany 112.
  • Mort, M.E., O’Leary, T.R., Carrillo-Reyes, P., Nowell, T., Archibald, J.K. & Randle, C.P. 2010. Phylogeny and evolution of Crassulaceae: past, present, and future. Schumannia 6: 69-86. PDF from ResearchGate Reference page.
  • Nikulin, V.Y., Gontcharova, S.B., Stephenson, R. & Gontcharov, A.A. 2016. Phylogenetic relationships between Sedum L. and related genera (Crassulaceae) based on ITS rDNA sequence comparisons. Flora 224: 218-229. DOI: 10.1016/j.flora.2016.08.003 PDF Reference page.
  • Nikulin, V.Yu. & Goncharov, A.A. 2017. Molecular and phylogenetic characteristics of Sedum (Crassulaceae) and related genera based on a comparison of the nucleotide sequences of the matK gene of chloroplast DNA and the ITS of the ribosomal DNA region. Botanical Journal 102 (3): 309-328. PDF from ResearchGate In Russian, abstract in English. Reference page.
  • Shaw, J.M. 2017. (2512) Proposal to conserve the name Orostachys with a conserved type (Crassulaceae). Taxon 66(2): 521-522. DOI: 10.12705/662.24 Reference page.
  • Reveal, J.L. 2012. An outline of a classification scheme for extant flowering plants. Phytoneuron 2012-37: 1–221. Full text PDF Reference page.
  • Stevens, P.F. 2001 onwards. Angiosperm Phylogeny Website. Version 14, July 2017 [and more or less continuously updated since]. Online. Reference page.
  • Thiede, J. & Eggli, U. 2007. Crassulaceae in Kubitzki, K., Bayer, C. & Stevens, P.F. (Eds.) Flowering plants : Eudicots ; Berberidopsidales, Buxales, Crossosomatales, Fabales p.p., Geraniales, Gunnerales, Myrtales p.p., Proteales, Saxifragales, Vitales, Zygophyllales, Clusiaceae Alliance, Passifloraceae Alliance, Dilleniaceae, Huaceae, Picramniaceae, Sabiaceae pp. 83–119 DOI: 10.1007/978-3-540-32219-1_12 ISBN 3540322140 Crassulaceae PDF in Research Gate Reference page.