Fáskövirózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fáskövirózsa
Echeveria coccinea
Echeveria coccinea
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
Alcsalád: Fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Sedeae
Fr.
Nemzetség: Echeveria
DC.
Szinonimák
  • Courantia Lem.
  • Oliveranthus Rose
  • Oliverella Rose
  • Reidmorania Kimnach
  • Urbinia Rose
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fáskövirózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fáskövirózsa témájú médiaállományokat és Fáskövirózsa témájú kategóriát.

A fáskövirózsa (Echeveria) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

Elterjedésük, élőhelyük[szerkesztés]

A fajok többsége Közép-Amerikában (főleg Mexikóban), némelyikük az Andokban él, ezért a nemzetséget magyarul időnként amerikai kövirózsának is hívják. Észak felé az USA Texas államáig ért el.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Levélszukkulens pozsgás növény. Levelei a szár végén nyíló levélrózsában, illetve tőlevélrózsában nőnek — utóbbi fajok erősen emlékeztetnek a Kárpát-medencében is honos kövirózsa fajokra. Többségük ennek megfelelően kimondottan alacsony termetű.

Egyes fajok leveleit szöszös, illetve hajszerű szőrzet védi a direkt napsugárzástól — a kertészetekben ezeket kedvelik a leginkább. Más fajok leveleit viaszréteg védi (és egyúttal a párologtatást is csökkenti); az ilyen levelek kékeszöldek.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Eredeti élőhelyei kimondottan csapadékszegények és melegek, ezért a fáskövirózsa fényigényes és szárazságtűrő, de fagyérzékeny: teleltetni 5–8 °C fölött célszerű. A vizet jól vezető talajt kedveli. A szöszös-hajas fajok levelei a víztől foltosodnak.

A legtöbb faj jól sarjadzik, és a könnyen legyökeresedő tősarjakról jól szaporítható. Az idősebb levelekből készített levéldugványok is jól gyökeresednek. A nagyobb termetű fajok szára feldarabolva szárdugványnak alkalmas. Magról is szaporítható, de a magoncok gyengék és érzékenyek; csak gondos felügyelettel nevelhetők fel.

Felhasználásuk[szerkesztés]

Több faját dísznövénynek termesztik, főleg szabályosan álló, színes leveleik és többnyire élénk színű virágaik miatt — leginkább sziklakertekben, illetve cserepes növényként.

Rendszerezés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]