Vörös kánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös kánya
Repülő vörös kánya Svájcban
Repülő vörös kánya Svájcban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kányaformák (Milvinae)
Nem: Milvus
Faj: M. milvus
Tudományos név
Milvus milvus
(Boddaert, 1783)
Szinonimák
  • Falco milvus Boddaert, 1783
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös kánya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös kánya témájú médiaállományokat és Vörös kánya témájú kategóriát.

A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában mindenekelőtt Közép-Európában, Franciaországban és Spanyolországban fordul elő. Száma erősen csökkent, vagy teljesen ki is pusztult Dél-Európa egyes területein, mindenekelőtt a Balkán-félszigeten, ahol egykor honos volt.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon alkalmi fészkelő, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során négy vörös kányát figyeltek meg.[1]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 41 itthon telelő vörös kányát figyeltek meg a madarakat számlálók.[2]

Alfajai[szerkesztés]

A vörös kányának mindössze kettő alfaja ismert:

  • Milvus milvus milvus - az alapfaj fordul elő az elterjedési terület szinte egészén
  • Milvus milvus fasciicauda - Zöld-foki-szigeteki kánya, ez alfaj kizárólag a Zöld-foki Köztársaság szigetein él. Néhány taxonómus faji szintre emeli Milvus fasciicauda néven. Pontos taxonómiai helye tisztázatlan és valószínűleg az is marad, mert 2000-re az alfajt kihaltnak nyilvánították, mivel a megritkult populáció egyedei hibridizálni kezdtek a szigeteken élő barna kánya egyedekkel, míg végül a teljes populációt hibrid eredetűnek minősítették.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím hossza 60–66 centiméter, a tojóé körülbelül 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 160 centiméter. A hím testtömege 800–1200 gramm között, míg a nőstényé 980–1600 gramm is lehet. Tollazata vörös és feketés-barnás, feje pedig világosabb, majdnem fehér. Az evezőtollak hosszúak és ujjszerűen elállóak, sikló- és vitorlázórepülésre alkalmasak. Hosszú és mélyen villázott farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Életmódja[szerkesztés]

A vörös kánya tartós párkapcsolatban él. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Rendszerint 4–5 évet él a vadonban, de megfigyeltek már 26 éves madarat is. Fogságban elérheti a 38 éves kort is.

Szaporodása[szerkesztés]

A vörös kánya ivarérettségét 3 éves korában éri el, a költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 1–4 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32 napig kotlik. A kirepülés 48–54 nap múlva következik be.

Védettsége[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján mint nem fenyegetett. Európában biztos állományúként van nyilvántartva. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Rokon fajok[szerkesztés]

A vörös kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő barna kánya (Milvus migrans) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Ez utóbbi faj egyes rendszerbesorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 10.)  
  2. Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]