Tønder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tønder
Tondern
Tondern Torvet.jpg
Tønder címere
Tønder címere
Közigazgatás
Ország Dánia
Régió Syddanmark
KözségTønder község
Rang község
Irányítószám 6270
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség7543 fő (2015) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3,0 m
Terület
Összesen1278,00 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Tønder (Dánia)
Tønder
Tønder
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 54° 56′ 34″, k. h. 8° 51′ 50″Koordináták: é. sz. 54° 56′ 34″, k. h. 8° 51′ 50″
Tønder weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tønder témájú médiaállományokat.

Tønder (német: Tondern; déljüt nyelvjárásban: Tynne; északfríz nyelvjárásban: Tuner) egy dán kisváros a Vidå (Wiedau) partján, közel a német-dán határhoz. A hasonló nevű község központja Syddanmark régióban és a szintén hasonló nevű egyházközséghez tartozik. A 2017. január elsejei adatok szerint 7693 lakosa van.

Az első világháború idején a város melletti légibázis ellen hajtották végre az első repülőgép-hordozóról indított légicsapást. A város manapság a Tønder Festival révén ismert nemzetközileg, ami egy évente megrendezett folk- és roots-zenei rendezvény.

Történelme[szerkesztés]

A település neve 1800 előtt Thundern volt, melynek jelentése „körbekerített strand”. A 13. században Tunder illetve Tundær néven fordult elő az írásokban.[1]

A település és Tonderen kastély egy 1651-ből származó térképen
Belváros
Sétálóutca
Tradicionális tønderi csipke (Tønderknipling)

Tønder az Északi- és Balti-tenger között terület egyik legrégebbi városa. Már 1017-ben említik flensburgi iratok mint kikötőt. 1227-ben a domonkosok 1238-ban a ferencesek alapítottak itt kolostort. 1243-ban a település lübecki jogot kapott, ami révén Dánia legrégebbi városának számít. A középkor folyamán egyike volt Schleswig kevés nyugati kikötőinek és a város valamikori kikötő jellegére utal a címerében látható hajó. Alacsony fekvése miatt a várost időről időre elárasztotta a vihardagály, így a 16. században kétszer is: 1532-ben és 1593-ban. 1615-ben a víz szintje egészen a kastély ablakaiig ért, 1634-ben három láb magasan állt a templomban. A település számos tűzvészt átélt, a 16. és 17. században a pestis ötször pusztított.

A 20. század elejéig nagy jelentőséggel bírt a településen a marhakereskedelem, mivel a város a marhaút (Ochsenweg) nyugati végén feküdt. A kereskedőváros szélén fekvő kastély fontos hivatali központtá vált. A terület 1544-es felosztása után II. (Idősebb) János schleswig-holstein-haderslebeni herceg, 1581-ben bekövetkezett halála után a gottorfi herceg lett a település földesura a felosztás 1713/1723-as megszüntetéséig.

A tengertől elnyert területek révén a település elveszítette kikötőjét és ezáltal gazdasági súlya is jelentősen csökkent. A 17. században a csipkeverés virágzott fel a településen és vált fontos iparággá. Az 1788-ban alapított tanárképző főiskola (Lehrerseminar) az első volt a hercegségben.

A többségében német szimpátiájú lakosság (a Tonderanerek) a 19. századi német-dán konfliktusokban a német oldalra állt, így a schleswig-holsteini háborúban (1848-51) a schleswig-holsteinieket támogatta.

A dán korona területeinek ismételt összefogása után a település megtarthatta adminisztratív funkcióit. A nyelvi előírások, melyek a hivatalos egyenjogúság ellenére a dán nyelvet a német rovására előnyben részesítették, tovább fokozták a konfliktust.

Az 1864-es német-dán háború után a város 1920-ig Poroszország, illetve 1871-től a Német Birodalom részévé vált. Tondern járás központja lett, de ugyanakkor veszített gazdasági súlyából. Az első világháború idején fontos léghajótámaszpont üzemelt a település határában, melynek hangárai ellen a britek 1918. július 19-én légicsapást intéztek. A hangárok csak kis mértékben rongálódtak meg, de ugyanakkor két léghajó is megsemmisült a támadásban.[2]

1868-ra épült meg a települést Tinglevvel összekötő vasút, melynek révén rácsatlakozhatott a HamburgFredericia fő vasúti vonalra. 1887-ben a Hamburg felől dán határig tartó és onnan a dán Esbjergig továbbhaladó „lápvasút” (Marschbahn) csomópontja lett, majd a röviddel rá átadott Højer Sluse felé tartó szárnyvonal révén a Syltre utazók átszálló állomása lett.

Az első világháború után Tondern az En-Bloc-szabály értelmében a schleswigi népszavazás során az I. zónához osztották be. Habár választásra jogosult lakosainak 77%-a a Német Birodalom melletti maradásra szavazott, a szabály miatt mégis elcsatolták Dániához. A következő évek során a német pártok voltak többségben a városi tanácsban. 1945-ig a város közterei két nyelven voltak kitáblázva. A dán közigazgatás felállítása után röviddel immár Tøndert helyőrséggel látták el. 1940. április 9-én a Wehrmacht megszállta és egészen a háború végéig megszállás alatt is tartotta. A háború után a német lakosság politikai súlya erősen megcsappant. A határ menti fekvése jelentősen akadályozta a város fejlődését, bár pár vállalat így is megtelepedett itt és erősödött a turizmus is. A határforgalom növekedése ellenére a 20. század végére jelentősen romlott a település helyzete. 1989-ben a 200 éves tanárképzőt, 2002-ben a kaszárnyát, majd 2003-ban a kórházat zárták be, mely utóbbi időközben privát klinikaként ismét megnyílt.

Közigazgatási reformok[szerkesztés]

A település 1970-ig a Tønder Amt (megye) részét képező Tønder, Højer és Lø századhoz (herredhez) tartozott. Ezt követően Tønder községként szerepelt Sønderjyllands Amtban. A 2007. január 1-ei közigazgatási reformmal hozták létre az új Tønder községet.

1970-ben környező Møgeltønder, Abild, Hostrup települések és a Tønder egyházközség, melyhez Lille Emmerske (német Klein Emmerschede), Store Emmerske (Groß Emmerschede) és Tved (Twedt) tartozott, váltak a község részévé.

Látnivalók[szerkesztés]

A Kaakmann a piactéren
A Kristkirke (Christkirche)
  • Az óvárosban számos jó állapotban fennmaradt patríciusház található, főként a 17-18. századból.
  • A város 1592-ben késő gótikus stílusban épült és számos epitáfiummal rendelkező temploma, a Kristkirke (Christkirche).
  • Museum Sønderjylland Kulturhistorie Tønder – várostörténeti gyűjtemény és jelentős műalkotások múzeuma.
  • Museum Sønderjylland – a múzeumhoz tartozó egykori víztoronyban a bútortervező Hans J. Wegner munkáinak kiállítása tekinthető meg.
  • Museum Sønderjylland – csipkemúzeum részlege a Vestergade sétálóutcában található.
  • Zeppelin- & Garnisonsmuseum Tønder – 1920-ig itt állt a Német Birodalom egyik legnagyobb léghajóhangárja (a Toska).
  • „Kaakmann“ – a piactéren áll a Kaakmann szobra. E névvel illették a város törvényszéki szolgáját és a szégyenfa oszlopát (kaak).
  • Drøhses Haus – egy 1672-ben épült polgári ház, melyben a 16. század óta Tønderben használt csipkeminták kiállítását valamint egy üveggyűjteményt rendeztek be

További látnivalók tekinthetők meg a szomszédos Møgeltønderben.

Zenei fesztivál[szerkesztés]

A kisváros kulturális életének csúcspontja a Tønder Festival, mely augusztus utolsó hétvégéin kerül megrendezésre. Ez Európa egyik legnagyobb folk- és roots-zenei fesztiválja.

Közlekedés[szerkesztés]

A településtől délre ér véget a német B5 jelű főútvonal, mely Dániában Primærrute 11 néven folytatódik. További fontos út még az A 8 jelű, mely Sønderborg irányába visz és Krusånál rácsatlakozik a Flensburg felé vezető útra, valamint a Kolding és Aabenraa felé vezetőek.

A település vasútállomása „lápvasút” északi végpontján van és déli irányban összeköti Niebüllel. A település északi részén van egy vasúti megálló is. Északra a vasút Esbjerg irányába halad tovább. Az 1868-ban átadott Tinglevbe vezető vonalat 1974-ben lezárták és a szakasz ezt követően a vasúti múzeum részét képezte. A település vasútállomásának vasúti váltóit leszerelték. A Tønder–Højer Sluse szakaszból, mely a Hindenburg-gát megépítéséig az egyetlen összeköttetés volt Sylt sziget és a szárazföld között, mára már csak vasúti töltések maradtak meg.

Ismert személyiségek[szerkesztés]

A jelenleg múzeumként szolgáló víztorony ad otthont Hans J. Wegner alkotásainak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nudansk Ordbog, 13. Ausgabe, Politikens Forlag.
  2. www.zeppelin-museum.dk. [2014. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 13.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tønder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Carsten Erich Carstens: Die Stadt Tondern. Eine historisch-statistische Monographie. F. Dröhse, Tondern 1861.
  • Ludwig Andresen: Geschichte der Stadt Tondern bis zum dreißigjährigen Krieg. Heimat und Erbe, Flensburg 1939.
  • Ludwig Andresen: Beiträge zur neuen Geschichte der Stadt Tondern. Heimat und Erbe, Flensburg 1943.
  • Heimatkundliche Arbeitsgemeinschaft für Nordschleswig: 750 Jahre Stadt Tondern 1243–1993. HAG, Apenrade 1993, ISBN 87-87301-00-8.
  • Britta Bargfeldt: Die deutsche Volksgruppe und der Nationalsozialismus – am Beispiel der Stadt Tondern in den dreißiger Jahren. In: Heimatkundliche Arbeitsgemeinschaft für Nordschleswig. Heft 78, HAG, Apenrade 2003, ISBN 87-87301-03-2, 9–109. o.
  • Hans Bock: Die Marschbahn von Altona nach Westerland. Boyens, Heide 1989, ISBN 3-8042-0458-9.
  • Hågen Kiil: Die Christkirche Tondern. Tønder Menighedsråd/Lokalhistorisk Arkiv, Tondern 1992.
  • Günter Weitling: Deutsches Kirchenleben in Nordschleswig seit der Volksabstimmung 1920. Hrsg. vom Bund Deutscher Nordschleswiger und Archiv/Historische Forschungsstelle der deutschen Volksgruppe, Apenrade 2007, ISBN 978-87-991948-0-3.
  • Claus Eskildsen: Tønder 1243–1943. Guldhorn, Tondern 1943.
  • W. Christiansen, Ingolf Haase: Nystaden. Billeder fra det gamle Tønder. Forlaget Neffen, Tondern 1986, ISBN 87-88995-04-6.
  • Henrik Becker-Christensen: Byen ved grænsen. Tønder 1920–1970. Institut for Grænseregionsforskning, Apenrade 1993, ISBN 87-87637-85-5. (dán)
  • Ingolf Haase, Tønder Menighedsråd: Kristkirken 1592–1992. Christo Salvatori Sacrum. Tondern 1992, ISBN 87-981088-8-3. (ddán)
  • Hans Christian Christensen, Magnus Lorentzen: Dengang i Tønder. Sorgenfri Tryk, Tondern 1997, ISBN 87-90476-03-4. (dán)

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Tønder témájú leírást.