Házi veréb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Házi veréb
A házi veréb hangja  Sajnáljuk, a böngésződben vagy le van tiltva a JavaScript, vagy nincs egyetlen támogatott lejátszója sem. Letöltheted a klipet, vagy letölthetsz egy lejátszót a böngészőben való megtekintéshez.
A házi veréb hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 1 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Verébfélék (Passeridae)
Nem: Passer
Faj: P. domesticus
Tudományos név
Passer domesticus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
PasserDomesticusDistribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Házi veréb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi veréb témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi veréb témájú kategóriát.

Verebek.jpg

A házi veréb (Passer domesticus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszország kivételével (ahol helyette közeli rokon faja, az olasz veréb a legelterjedtebb verébfaj) egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van.

Számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Jelenleg természetes elterjedési területén kívül a következő területeken is él: USA, Kanada, Mexikó, Guatemala, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Chile, Peru, Ecuador, Falkland-szigetek, Kuba, Bermuda-szigetek, Hawaii, Ausztrália, Norfolk-sziget, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Vanuatu, Fidzsi-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Kenya, Szomália, Szudán, Zanzibár, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek, Mauritius, Réunion, Rodriguez-sziget, Brit Indiai-óceáni Terület, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek.

Vannak területek, ahová viszont mindeddig nem sikerült betelepíteni, pedig történtek rá kísérletek. Ilyen területek: Jamaica, a Bahama-szigetek, Szent Ilona, Grönland, a Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Déli-Georgia szigete.

A verebek, különösen a mezei veréb állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például a britek verébállománya az eredeti létszám 3%-ára csökkent, hazánkban pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a mezei verebet választotta az "év madarának" 2007-ben. Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentősen szûkült a házi veréb élettere és táplálékbázisa is.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Passer domesticus africanus
  • Passer domesticus bactrianus
  • Passer domesticus balearoibericus
  • Passer domesticus biblicus
  • Passer domesticus brutius
  • Passer domesticus domesticus
  • Passer domesticus hufufae
  • Passer domesticus hyrcanus
  • Passer domesticus indicus
  • Passer domesticus maltae
  • Passer domesticus niloticus
  • Passer domesticus parkini
  • Passer domesticus payni
  • Passer domesticus persicus
  • Passer domesticus rufidorsalis
  • Passer domesticus tingitanus
  • A korábban többek által alfajnak tekintett Passer domesticus italiae az újabb kutatások alapján önálló fajnak tekintendő Passer italiae néven.[1]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre fekete, de télen szürke, s csak a hegye sötétszínű; lába sárgásbarna.

A hím
a tojó
és a fióka

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk (Európa) nem vonuló. Azonban a keleti alfajcsoport egyes alfajai (P. d. bactrianus; P. d. parkini) igen. Bár a költési időszak alatt is szociális marad, monogám faj. Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben és az utódgondozásban. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el, de faodvakban, gólyafészkekben, valamint ritkán fák sűrű lombjaiban is költhet. Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széleskörű elterjedését.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Passer domesticus domesticus

Amikor a házi veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy tojónak. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. A házi veréb állandó "házasságban" él. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. A csupasz fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket.

Kárpát-medencei elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Magyarországon ma még erõs állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztetõ jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelõzni, mint visszafordítani.

Védettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Monitoring Központ szerint Biztos állományú faj.[2]
  • Ha a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján beadjuk azt a keresőkérdést, hogy Passer domesticus, akkor nem mint "veszélyeztetett", hanem "nem fenyegetett faj" megjelöléssel tünteti fel.[3]
  • A Greenfo szerint sem védett a házi veréb, hanem Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős.[4]
  • Magyarországon szerepel a 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletben a védett fajok listájában.[5]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemere István: A Neutron akció című regényében az egyik szereplő neve: Passer.

Amerikába az első európai, azaz voltaképpen „angol” verebeket, és pedig nyolc párat, eddigi tudomásunk szerint 1850-ben vitték, mégpedig az Egyesült Államokba; ezeknek azonban valahogy nyomuk veszett, úgy eltűntek, és sem őket, sem utódaikat többé senki sem látta. Két évvel később a Brooklyn Intézet tagjai a veréb meghonosítása céljából bizottságot alakítottak, s erre a célra 200 dollárt szavaztak meg. Kanadába a verebet 1854-ben, New Yorkba 1860-ban és New Havenbe 1867-ben vitték be. Ugyanebben az évben engedtek szabadon Philadelphiában 500 párat; 1871-ben vagy 1872-ben San Franciscóba is bevitték és 1873-ban vagy 1874-ben Utah-ba, a Sóstó mellett levő nagy Mormon városba. Ezek példáját aztán egymás után követte sok város és falu, melyek szárnyas vendégeiket vagy közvetlenül Európából, vagy más észak-amerikai városból szerezték.

Megjegyzések és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. A Monitoring Központ referenciaként ezt adja meg:
    Heath et al. 2000
    13/2001. ( V. 9.) KÖM rendelet
    Madárfajok > Verébalakúak > Verébfélék > Házi veréb, Monitoring Központ > MME-BirdLife Hungary. Hozzáférés ideje: 2009. március 30. 
  3. Passer domesticus (House Sparrow)Status: Least Concern ver 3.1, IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species.. Hozzáférés ideje: 2009. március 30. 
  4. Greenfo - Zöld Iránytű a Neten. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  5. Védett fajok listája a 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletben. (Hozzáférés: 2011. március 21.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]