Ugrás a tartalomhoz

Rodriguez-sziget

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rodriguez-sziget
Tengerparti látkép Rodriguez szigetén
Tengerparti látkép Rodriguez szigetén
Közigazgatás
Ország Mauritius
SzékhelyPort Mathurin
Népesség
Teljes népesség41 669 fő
Földrajzi adatok
FekvéseIndiai-óceán
SzigetcsoportMascarenhas-szigetcsoport
Terület109 km²
Hosszúság19 km
Szélesség9,0 km
Tengerszint feletti magasság398 m
Legmagasabb pontMont Limon
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Rodriguez-sziget (Indiai-óceán)
Rodriguez-sziget
Rodriguez-sziget
Pozíció az Indiai-óceán térképén
d. sz. 19° 43′ 12″, k. h. 63° 25′ 12″19.720000°S 63.420000°EKoordináták: d. sz. 19° 43′ 12″, k. h. 63° 25′ 12″19.720000°S 63.420000°E
Térkép
Rodriguez-sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodriguez-sziget témájú médiaállományokat.

Rodriguez-sziget (franciául: Île Rodrigues; kreol nyelven: Rodrig) a Mauritiusi Köztársaság autonóm külső szigete az Indiai-óceánban, Mauritiustól körülbelül 560 km-re keletre.[1] A sziget keleti vége egész Afrika legkeletibb pontja egyben; érdekesség, hogy Izland kivételével valamennyi eurázsiai ország közelebb van hozzá, mint Afrika legnyugatibb pontja, a zöld-foki Porto Novo, s Tűzföld révén még Argentína és Chile is egy kicsit közelebb fekszenek Rodrigues-hez.

A Mascarenhas-szigetcsoport része, ami Rodriguez mellett magában foglalja Mauritius szigetét és Réuniont. Vulkanikus eredetű, korallzátonyok veszik körül. Néhány apró, lakatlan sziget található a partjainál. Egykoron közigazgatásilag Mauritius tizedik körzete volt; 2002. december 10-én nyerte el autonóm státuszát, azóta már a Rodriguez-i Regionális Közgyűlés (Rodrigues Regional Assembly) kormányozza. A sziget fővárosa Port Mathurin.

Lakosai mauritiusi állampolgárok. 2014-ben a sziget lakossága körülbelül 41 669 volt,[2] melynek többsége afrikai származású. Gazdasága elsősorban a halászatra, a mezőgazdaságra, a kézművességre és a fejlődő turizmusra épül.[3]

Az arabok már a 10. századtól látogatták Mascarenhas szigeteit. Ash-Sharif al-Idrisi arab földrajztudós 12. századi térképe világosan mutatja a három szigetet: Dina Arobi (Mauritius), Dina Margabin (Réunion) és Dina Moraze (Rodriguez). A szigetet Dom Diogo Rodrigues portugál hajosról nevezték el 1528-ban.

1601-től kezdve a hollandok élelmiszerekért kezdték látogatni a szigetet. 1691-ben a hugenotta François Leguat és 7 társa partra szállt a szigeten. Ők mezőgazdasági gyarmatot szerettek volna létrehozni protestáns menekültekből, azonban nem járták sikerrel.

A 18. században a franciák több kísérletet is tettek a sziget fejlesztésére és gyarmatosítására. A franciák afrikai rabszolgákat hoztak a szigetre – ők a sziget mai lakosságának ősei. A szigetet Franciaország állattenyésztésre és gazdálkodásra használta.[4]

A britek a napóleoni háborúk végén kapták meg a szigetet a franciáktól.[5] Mivel ekkor már a rabszolgaságot felszámolták[6] a Brit Birodalomban, a szigeten sem volt már legális a rabszolgaság intézménye a brit megszállást követően.1968-ban, a függetlenség elnyerésekor Rodrigues egyesült Mauritiusszal.[7] 2002 óta az országgyűlés egyöntetű döntése alapján autonóm státusszal rendelkezik.[8] Az Organisation du Peuple Rodriguais elnevezésű párt a sziget függetlenítésére törekszik Mauritiustól.[9]

Sz. Zóna
2000-ben
1Piments-Baie Topaze1445
2La Ferme1112
3Baie Malgache1076
4Oyster Bay2594
5Port Mathurin5929
6Grand Baie-Montagne Goyaves844
7Roche Bon Dieu-Trèfles2059
8Lataniers-Mont Lubin3806
9Petit Gabriel3658
10Mangues-Quatre Vents2870
11Plaine Corail-La Fouche Corail2832
12Rivière Cocos2893
13Port Sud-Est2717
14Coromandel-Graviers1944
 Rodrigues35779

Oktatási rendszere hasonló Mauritius más részeinek oktatási rendszeréhez. Egészen a felsőoktatásig ingyenes az oktatás, ezt a kormány biztosítja. Főként angol nyelven folyik.[10]

A szigetet kiszolgáló Sir Gaëtan Duval repülőtérről rendszeres járatok indulnak a Mauritius szigetén található Sir Seewoosagur Ramgoolam nemzetközi repülőtérre.

Rodriguez gazdasága leginkább Mauritiustól függ. A fő bevételi forrása a turizmus, a halászat, a mezőgazdaság, valamint az állattenyésztés. A kézművesipar hasznosnak bizonyult a sziget gazdasága szempontjából. A tengeri termékek, a szarvasmarha és az élelmiszer-növények exportjából származó bevétel azonban kisebb, mint az importtermékek költségei, ami hiányt okoz.[11] 2020-ban az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 16 400 dollár volt.[12]

A sziget hagyományos zenéje a Sega Tambour. A zene hangsúlyos ritmusú, általában harmonikával, tapssal és rögtönzött ütőhangszerekkel, például bambuszokkal kísért.[13]

A legelterjedtebb sportág Rodriguez szigetén a labdarúgás. Szinte egész évben vannak helyi versenyek és bizonyos versenyek győztesei Mauritiusra utaznak megmérkőzni az ország más csapataival.

  1. "Cseppkőbarlang mesél a parányi indiai-óceáni sziget múltjáról". National Geographic. 2018. január 3. Hozzáférés: 2022. május 4.
  2. Ministry of Finance & Economic Development (2012). "ANNUAL DIGEST OF STATISTICS 2012" (PDF). Government of Mauritius: 19. Hozzáférés: 2013. október 20. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  3. "General Information about Rodrigues". Government of Mauritius. Hozzáférés: 2012. március 10.[halott link]
  4. "Rodrigues (island)" (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. május 4.
  5. "Rodrigues Island". Encyclopedia Britannica. Hozzáférés: 2022. május 4.
  6. "How did the slave trade end in Britain?". Royal Museums Greenwich. Hozzáférés: 2022. május 4.
  7. "Rodrigues Island - Country Guide". Hozzáférés: 2022. május 4.
  8. "Independence and Republic". Cercle de Généalogie Maurice-Rodrigues. Hozzáférés: 2022. május 4.
  9. 1976: Création de l'OPR
  10. "EDUCATION FOR A SUSTAINABLE FUTURE" (PDF) (angol nyelven). Rodrigues Regional Assembly. 2009. 2022. július 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. május 4. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  11. "Mauritius : Economy - The Commonwealth". thecommonwealth.org. 2020. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 8.
  12. "Gross National Income per Capita (in 1000 US$ 2011 PPP) - Area Database - Global Data Lab". globaldatalab.org. 2022. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 7.
  13. "Sega tambour of Rodrigues Island". UNESCO. Hozzáférés: 2022. május 4.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rodrigues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]