Tűzföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tűzföld
műholdfelvétel
műholdfelvétel
Közigazgatás
Ország Chile, Argentína
Népesség
Teljes népesség 135 000 fő (2010)
Földrajzi adatok
Nagyobb szigetek Isla Grande
Terület 73 746 km²
Elhelyezkedése
Cities of Tierra del Fuego.png
Tűzföld (Dél-Amerika)
Tűzföld
Tűzföld
Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 54°, ny. h. 70°Koordináták: d. sz. 54°, ny. h. 70°
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzföld témájú médiaállományokat.

Tűzföld a Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág. A Magellán-szoros választja el a dél-amerikai kontinenstől. Részben Chiléhez, részben pedig Argentínához tartozik. Itt fekszik a világ legdélibb városa, Ushuaia. A hideg, nyugaton nedves, keleten száraz éghajlat sok szokatlan állatnak ad otthont.

Fekvés és domborzat[szerkesztés]

Tűzföld csak 35 fokkal fekszik északabbra a déli-sarknál. Sok kicsi, túlnyomórészt lakatlan szigetből és a főszigetből, Isla Grandéból áll, amelytől a Le Maire-szoros választja el az Államok-szigetet. Tűzföld szigetei együtt 73 746 négyzetkilométeren helyezkednek el, egyharmaduk Argentínához tartozik, kétharmaduk pedig Chiléhez. A fősziget északi részén a gleccserek hatására tó- és morénavidék alakult ki, amely alig nyúlik magasabbra 180 méternél. Az Atlanti-óceán és a Magellán-szoros partjai is nagyon alacsonyan húzódnak. Ezzel szemben a fősziget és a többi sziget déli és nyugati részén húzódik az Andok legdélibb csücske több mint 2000 méteres hegycsúcsokkal, mint például a Monte Darwin és a Monte Sarmiento. A partvidéket szétszabdalta a sok szűk fjord. A terület legnagyobb tava a Fagnano-tó.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat összességében szubarktikus. Nyáron hűvös van, télen pedig jéghideg, erős, olykor orkánszerű szelek söpörnek végig a vidéken. Bár sok hegy viszonylag alacsony, csúcsukat egész évben hó fedi, és a gleccserek egészen a tengerig lenyúlnak. A nedves déli és nyugati részeken jóval több csapadék hullik, mint a száraz keleti részen, amelyet az Andok véd. Az átlagos évi csapadékmennyiség nyugaton 4500, keleten 510 mm.

Állatvilág[szerkesztés]

Emlősök[szerkesztés]

Tűzföldön kevés szárazföldi emlősállat él. Ezek közzé tartozik a kecses guanakó (a láma egyik vadon élő rokona), a tevék családjának tagja. Ezenkívül ritka rókafajnak is otthont adnak a szigetek, az andesi rókának és a Magellán-rókának. Az andesi róka nagyon emlékeztet a vörös rókára. 1956-ban a főszigeten Lago Fagnanónál hódokat telepítettek. Ezek az állatok azonban kidöntik a fákat, s ezzel jelentős károkat okoznak. Sok tengeri emlősállat is található Tűzföld parti vizeiben. Élnek itt medvefóka- és oroszlánfóka-kolóniák, valamint delfinek és más cetfélék. Sok faj állományai az intenzív vadászat miatt az utóbbi időben megritkultak.

Madarak[szerkesztés]

Bár Tűzföldön Dél-Amerika melegebb vidékeinek fajgazdagságával összehasonlítva kevés madárfaj él, találhatunk itt néhány csodálatos példányt. Az óriás viharmadár és a dolmányos albatrosz a hullámok fölött a felszálló légáramlatok szárnyán suhannak tova. A mulatságos Magellán-pingvin ide-oda biceg a parton a tenger és óriás költőkolóniák fészekbarlangjai között. Szokatlan állat a röpképtelen óriás gőzhajóréce, amely úgy hajtja magát előre, hogy szárnyával csapkodja a vizet. A Magellán-harkály a Dél-Amerikában előforduló harkályfaj. Teste szinte teljesen fekete, csak farkánál és szárnyánál fehér. A hímnek kis piros bóbita van a fején. A tojó fejét feltűnő fekete, előrebukó bóbita ékesíti. A régió legimpozánsabb ragadozó madara a hatalmas andesi kondor. Fenségesen lebeg a hegycsúcsok fölött dögöket keresve. Több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával a világ legnagyobb ragadozó madara. A barátságtalan, hideg időjárás ellenére él Tűzföldön néhány madár, amely egyébként a trópusi régiókban honos. Ilyen például a piros homlokú és szeme fölött piros színű zöld verébpapagáj, amely repülés közben átható hangokat ad.

Képek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6