Magellán-harkály

Magellán-harkály
	Hím példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae);
Nemzetség:	Megapicini;
Nem:	Campephilus; G. R. Gray, 1840
Faj:	C. magellanicus;
Tudományos név
	Campephilus magellanicus; (King, 1828)
Szinonimák
	;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Magellán-harkály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Magellán-harkály témájú médiaállományokat és Magellán-harkály témájú kategóriát.

A Magellán-harkály (Campephilus magellanicus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

Argentína és Chile területén honos, az Andok déli lejtőin.

Megjelenése

A Magellán-harkály az egyik legnagyobb és legimpozánsabb harkály. A hím feje piros, a tojó feje fekete színű. Idejének túlnyomó részében függőleges testhelyzetben a fatörzseken kopácsol. Ennek megfelelően fejlődött ki teste is. Hogy megkapaszkodhasson a fakéregben, rövid lábán az ujjak hegyes, erős karmokban végződnek. Merev farktollai révén képes támaszkodni a törzseken. Testhossza 45 centiméter.^[2] A hím testtömege 312-363 gramm, a tojó testtömege 276-312 gramm.

Életmódja

A Magellán-harkály a hegyes, egyenes csőrét vésőként használva addig vájja a fakérget, míg eléri a rovarlárvák kéreg alatti járatait. Hosszú, szigonyszerű nyelvével átszúrja és csőréhez emeli a lárvát.

Természetvédelmi állapota

Még nem veszélyeztetett faj, de az ember egyre többet vág ki azokból a fákból, melyeken szívesen fészkel.

Jegyzetek

↑ "Campephilus magellanicus". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. 2012. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ https://books.google.com/books?id=qrI5ph6BWiIC&pg=PA242&lpg=PA242&dq=Magellanic+Woodpecker+cm&source=bl&ots=3I7YENjaCV&sig=ZQy8y8AuurHJaHe61rRhuXPIpKg&hl=en&ei=ebxmTbysFsP58AauyfjPCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CC8Q6AEwBQ#v=onepage&q=Magellanic%20Woodpecker%20cm&f=false

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. március 21.
A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó. 2005. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |origmonth=, |accessmonth=, |month=, |chapterurl=, |origdate= és |coauthors= (súgó)

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Campephilus magellanicus". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. 2012. Hozzáférés: 2013. november 26. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[2] ttps://books.google.com/books?id=qrI5ph6BWiIC&pg=PA242&lpg=PA242&dq=Magellanic+Woodpecker+cm&source=bl&ots=3I7YENjaCV&sig=ZQy8y8AuurHJaHe61rRhuXPIpKg&hl=en&ei=ebxmTbysFsP58AauyfjPCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CC8Q6AEwBQ#v=onepage&q=Magellanic%20Woodpecker%20cm&f=false

[1]

[2]