Olasz veréb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Olasz veréb
Passer italiae 1 (loz).jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Verébfélék (Passeridae)
Nem: Passer
Faj: P. italiae
Tudományos név
Passer italiae
(Vieillot, 1817)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Olasz veréb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz veréb témájú médiaállományokat és Olasz veréb témájú kategóriát.

Passer italiae

Az olasz veréb (Passer italiae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Egyes korábbi rendszerezések a házi veréb alfajának tartották, más vélekedések szerint a házi veréb és a berki veréb hibridje lehet.

Újabban egyre többen tekintik önálló fajnak, többek közt a Glenn-Peter Sætre és munkatársai által a Molecular Ecology című folyóiratban 2011-ben publikált DNS-vizsgálatok alapján, melyek egyébként a hibrid eredetre vonatkozó feltételezést támasztották alá.[1] Érdekes adat, hogy a faj mitokondriális DNS-e ugyanakkor igen közeli rokonságot jelez a házi verébbel.[2][3]

Előfordulása[szerkesztés]

Elsősorban Olaszországban és Dél-Európa más területein él, Korzikától Svájcon át Szlovéniáig, fészkelési területe mindössze keskeny sávban mutat átfedést a házi veréb elterjedési területével. Máltán és Krétán, illetve a mediterrán szigetvilágban átmeneti alakok is előfordulnak. Világállományát 5 és 10 millió közöttire becsülik,[4] de állománya a házi verébhez hasonlóan 1990 óta csökkenést mutat.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon 2008-ban bizonyították az előfordulását, a faj első hazai megfigyelése Pécsett történt 2008. március 9-én.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Megjelenése a legtöbb tekintetben átmenetet képez a házi veréb és a berki veréb között, mindkettőhöz sok mindenben hasonlít. Hossza 14-16 centiméter, farokhossza 5-6 centiméter. A hímek a berki veréb hímjeihez hasonlóan csokoládébarna fejtetejűek, és arcuk is hasonlóképpen fehéres, de fekete torokfoltjuk a berki verébtől eltérően nem nyúlik le a testaljukra és oldalukra, hanem jóval kisebb, nagyjából akkora kiterjedésű, mint a házi veréb hímjénél, és határozott kontraszttal válik el testaljuk világos színétől. A tojókat viszont nehéz megkülönböztetni rokon fajok – elsősorban a házi veréb – tojóitól; mindkét nemnél hiányzik a testoldal sötét csíkozottsága, ami a berki veréb jellemző sajátossága. Irodalmi adatok szerint elvétve albinizmus és leucizmus is előfordul a fajnál.[6]

Életmódja[szerkesztés]

Magevő, nem vonuló, de kisebb mértékű kóborlásra hajlamos. Viselkedése meglehetősen hasonlít a házi veréb életmódjára, ahhoz hasonlóan a környezetszennyezés biológiai indikátorfajának is tekintik.[7]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1]
  2. [Allende, L.M.; Rubio, I.; Ruíz-del-Valle, V. et al (2001): "The Old World sparrows (genus Passer) phylogeography and their relative abundance of nuclear mtDNA pseudogenes" (PDF). Journal of Molecular Evolution 53 (2): 144–154. PMID 11479685. https://web.archive.org/web/20110721034443/http://chopo.pntic.mec.es/~biolmol/publicaciones/Passer.pdf.]
  3. [2]
  4. [Dinetti, Marco (2008). "I passeri Passer spp.: da "problematici" a specie di interesse conservazionistico". Avocetta 32: 61–68. http://www.ciso-coi.org/avoxvol32.htm.]
  5. [3]
  6. [4]
  7. [Gragnaniello, S.; Fulgione, D.; Milone, M. et al. (2001): "Sparrows as Possible Heavy-Metal Biomonitors of Polluted Environments". Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology 66 (6): 719–726. DOI:10.1007/s001280068. PMID 11353373.]

További információk[szerkesztés]