Berki veréb
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Passer hispaniolensis Temminck, 1820 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berki veréb témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berki veréb témájú médiaállományokat és Berki veréb témájú kategóriát.
|
A berki veréb (Passer hispaniolensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Spanyolország, a Kanári-szigetek, Dél-Európa, Észak-Afrika és Kis-Ázsia területén él. Betelepítették vagy magától meghonosodott Madeira és a Zöld-foki-szigetek területén is. Leginkább a vízben bővelkedő vidékeket szereti. Már Magyarországon is megfigyelték, először Bácsborsódon 2014. június 13-án. Ekkor költését is sikerült bizonyítani.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Passer hispaniolensis hispaniolensis
- Passer hispaniolensis transcaspicus
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hossza 16 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–20 centiméter, farkhossza 6 centiméter. Egyes korábbi rendszerezések a házi veréb alfajának tartották, azonban nemcsak színezete, hanem életmódja is eltér attól. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vöröses gesztenyebarna; szemsávja, egy keskeny csík a szeme alatt, dolmánya és válla fekete. A test többi alsó része és az alsó szárnyfedők fakó sárgásfehérek. A hímekkel ellentétben a tojókat nehéz megkülönböztetni a házi verébtől, esetleg a hason elmosódottan kivehető sávozás, illetve a hasoldal kissé világosabb szürke színe segíthet a meghatározásban, de mivel ezek nem általános jegyek, a tojók fajára csak akkor lehet biztonsággal következtetni, ha együtt vannak a hímekkel.[1]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magevő, állandóan a fészkelőhelyén tartózkodik, nem vonuló. Vízben bővelkedő, mezei területeken él. Nagy tömegekben táplálkozva, nagy károkat okoz.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bár általában saját zárt tetejű, oldairányú bejáratú, fűszálakkal, állati szőrökkel, tollacskákkal bélelt fészket épít, néha megtelepszik nagyobb madarakéiban is.[1] Fészekalja 4–8 tojásból áll.
Hazai előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon először Tamás Ádám és társai figyeltek meg 2014 júniusában, Bácsborsódon egy költő párt, akkor több megfigyelése is összegyűlt. Emiatt nagyon ritka madárként van számontartva hazánkban. 2025 áprilisában a Tolna megyei is Őcsényben is észlelték.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Dr. Juhász Lajos: Távoli tájak madarai. Egy veréb Dél-Európából - A berki veréb". 2021. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 23.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. július 31.
- Brehm Az állatok világa
