Földigiliszta-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földigiliszta-félék
Közönséges földigiliszta
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Lumbricina
Család: Földigiliszta-félék (Lumbricina)
Nemek
  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Földigiliszta-félék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Földigiliszta-félék témájú kategóriát.

A földigiliszta-félék (Lumbricidae) a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, ezen belül a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a kevéssertéjűek (Oligochaeta) alosztályába, a Haplotaxida rendbe és a Lumbricina alrendbe tartozó család.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Elterjedése holarktikus; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él. Észak-Amerikában (tehát a nearktikus faunatartományban) a családnak mindössze két neme (Eisenoides és Bimastos) őshonos.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából mintegy 60 faj található meg. Az itt élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 50 cm között változik.

Életmód[szerkesztés]

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés[szerkesztés]

A földigiliszta-félék besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

Nemeik[szerkesztés]

  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca

Egyes fajaik[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]