Victoria (Ausztrália)
| Victoria | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Melbourne | ||
| Koordináták: d. sz. 37°, k. h. 144° | |||
| Királyi gyarmat | 1851. július 1. | ||
| Önkormányzat | 1855. november 23. | ||
| Ausztrál szövetségi állam | 1901. január 1. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 5 926 624 fő (2016) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 227 444 km² | ||
| Időzóna |
| ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Victoria témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Victoria állam Ausztrália második legnépesebb állama. A kontinens dél-délkeleti részén helyezkedik el. Területét Új-Dél-Wales határolja északról, Dél-Ausztrália nyugatról és a Tasman-tenger délről. Victoria legnagyobb városa és egyben fővárosa Melbourne. Az állam lakosságának 70%-a lakik a városban. Egyéb főbb regionális központok az államban Geelong, Ballarat, Bendigo, Shepparton, Mildura, Warrnambool és Latrobe Valley.
Victoriát, akárcsak Queenslandet („a királynő földje”), Victoria királynőről nevezték el.
2012. június 20-án 5,3-as erősségű földrengés volt az államban, mely a valaha itt bekövetkezett legerősebb rengés volt.[1]
Történelem[szerkesztés]
A mai Victoria állam területén az első települést 1803-ban alapították. Akkor az volt a cél, hogy elkerüljék a franciák esetleges észrevétlen behatolását.
A mai legnagyobb várost, Melbourne-t 1835-ben alapították. Ekkoriban kezdődött a lakosság komolyabb növekedése. Önálló, Új-Dél-Wales-től független gyarmattá 1851-ben szervezték. Még ebben az évben aranyat találtak a gyarmat területén. Az 1851-1860 közötti évtizedben innen került ki a világ aranytermelésének harmada. Ugyanebben az évtizedben a lakosság meghétszereződött és meghaladta a félmilliót. Bevándorlók az egész világból érkeztek, de különösen sokan Írországból és Kínából. Az életkörülmények nehezek és egészségtelenek voltak. 1854-ben egy tífuszjárvány ezer embert ölt meg. 1857-ben fegyveres lázadás tört ki, amit brit csapatok vertek le. Ezután reformokat hajtottak végre, amelyek jelentősen enyhítették a feszültséget.
Melbourne ezekben az években lett Ausztrália és Új-Zéland pénzügyi központja. Ezt a szerepét a 20. században is megőrizte. Ausztrália Államszövetség megalakulása után, 1901-től 1927-ig, mialatt Canberra épült, Melbourne volt Ausztrália ideiglenes fővárosa. Ekkoriban nem csak főváros volt, de Ausztrália legnagyobb városa is Melbourne volt.
Kormányzat[szerkesztés]
Victoria állam kormányzati rendszere a westminsteri rendszeren alapul Ausztrália szövetségi alkotmányos monarchikus államformáján belül. A törvényhozó hatalom a victoriai parlamenté, amely a mindenkori uralkodót képviselő kormányzóból és a kétkamarás törvényhozásból áll. A Törvényhozó Gyülekezet, a parlamenti alsóház 88 képviselőjét négyévente a nép választja egyéni választókerületekben. A Törvényhozó Tanács, a felsőház 40 képviselőjét a nép választja egyszeri átruházható szavazati rendszerben. A parlament Melbourne-ben ülésezik.[2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Index - Külföld - 5,3-as földrengés rázta meg Ausztráliát. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ A New Electoral System for Victoria's Legislative Council. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2010. máj. 24.) (Hozzáférés: 2020. júl. 3.)
- ↑ Victoria's Parliamentary History. Parliament of Victoria. (angolul) Melbourne (2019. feb. 15.) (Hozzáférés: 2020. júl. 3.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
