Columbia (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Columbia
A Columbia Reverstoke-nál
A Columbia Reverstoke-nál
Közigazgatás
Országok  USA,  Kanada
Földrajzi adatok
Hossz2000 km
Vízgyűjtő terület668 217 km²
Forrás Columbia tó
Torkolat Csendes-óceán
é. sz. 50° 13′ 00″, ny. h. 115° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 13′ 00″, ny. h. 115° 51′ 00″
Elhelyezkedése
A Columbia térképe
A Columbia térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Columbia témájú médiaállományokat.

A Columbia a Csendes-óceán északnyugati térségének észak-amerikai szakaszán a legnagyobb folyó. [1] A folyó a kanadai Brit Columbia Sziklás-hegységéből ered . Északnyugatra, majd délre folyik az USA Washington államába, majd nyugatra fordul, és a Washington és Oregon állam közötti határ legnagyobb részét képezi, mielőtt a Csendes-óceánba torkollik. A folyó 2000 km hosszú, legnagyobb mellékfolyója a Kígyó folyó. A vízgyűjtő területe nagyjából Franciaország területével egyezik meg: hét amerikai államra és egy kanadai tartományra terjed ki. Az USA negyedik legnagyobb folyója, a Columbia a legnagyobb vízhozamú észak-amerikai Csendes-óceánba torkolló folyó.

A Columbia és mellékfolyói évezredek óta központi szerepet játszanak a régió kultúrájában és gazdaságában. Az őskor óta használják szállításra, összekapcsolva a régió számos kultúráját. A halak, különösen a lazacfajok biztosítják az őshonos népek alapvető megélhetését.

Őslakosok[szerkesztés]

Több mint 15 000 éve laknak emberek a Columbia vízgyűjtő területén, és 3500 éve van lazacra épülő életmódjuk a helyi őslakosoknak.

Ökológia és környezet[szerkesztés]

Halak vándorlása[szerkesztés]

A Columbia számos anadrom halfajnak előnyös, ezért a Csendes-óceán és a folyó mellékfolyói között vándorolnak. A vörös lazac, a Coho, a királylazac és a szivárványos pisztráng egytől egyig az Oncorhynchus nemzetségbe tartozó hal, melyek életciklusuk végén felvándorolnak a folyókba, hogy lerakják ikráikat. [2]

Szennyezés[szerkesztés]

Washington állam délkeleti részén egy 80 km-es folyószakasz halad át a Hanford telephelyen, melyet 1943-ban alapítottak a Manhattan terv részeként. A telephely plutóniumtermelő komplexumként működött, kilenc atomreaktorral és kapcsolódó létesítménnyel a folyó partján. 1944. és 1971. között a szivattyúrendszerek hűtővizet szivattyúztak a folyóból, és miután ezt a vizet a reaktorok felhasználták, visszaengedték a folyóba. Mielőtt visszaengedték volna a folyóba, a felhasznált vizet nagy tartályokban tartották (visszatartó medencékben) legfeljebb hat órán keresztül. A hosszabb élettartamú izotópokat ez a visszatartás nem befolyásolta, és minden nap több terabecquerel-el engedték vissza a folyóba a vizet. 1957-re a nyolc hanfordi plutóniumtermelő reaktor átlagosan napi 50 000 curie radioaktív anyagot engedett a Columbiába. [3] Ezt a szövetségi kormány titokban tartotta mindaddig, amíg a 80-as évek végén nyilvánosságra nem hozták a hivatalos dokumentumokat. [4] A sugárzást nyugaton, Washington és Oregon állam partjainál mérték. [5]

A cluster of industrial structures lie on a flat plain by a big river. The structures include a few low rectangular buildings, many smaller buildings, cylindrical tanks of varied sizes, and a tall smokestack. Several roads connect the cluster to other parts of the plain. Smoke or steam rises from two places further upriver.
Atomreaktorok a folyó mentén lévő Hanford telephelyen

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Columbia River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek és külső hivatkozások[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

  1. According to the United States Geological Survey fact sheet, "Largest Rivers in the United States", "Rivers are considered large on the basis of one or more of three characteristics: total length from source to mouth, area of basin (watershed) drained by the stream, and average rate of flow (discharge) at the mouth." The Columbia is the largest river of the Pacific Northwest in all three senses.
  2. Salmon and Steelhead. Bonneville Power Administration. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  3. Washington Physicians for Social Responsibility: Hanford History, 2007. [2017. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 4.)
  4. Hanford Health Information Network: An Overview of Hanford and Radiation Health Effects, 2000. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Radiation Flowed 200 Miles to Sea, Study Finds”, The New York Times, 1992. július 17. (Hozzáférés ideje: 2007. január 29.) 

Források[szerkesztés]