John Pierpont Morgan
| John Pierpont Morgan | |
 | |
| Született | 1837. április 17.[1][2][3][4][5] Hartford[6] |
| Elhunyt | 1913. március 31. (75 évesen)[1][2][3][4][5] Róma[1][7] |
| Állampolgársága | amerikai[8] |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Juliet Pierpont Junius Spencer Morgan |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Cedar Hill Cemetery[1] |
 | |
| John Pierpont Morgan aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Pierpont Morgan témájú médiaállományokat. | |
John Pierpont Morgan Sr. (Hartford, 1837. április 17.[1][2][3][4][5] – Róma, 1913. március 31.[1][2][3][4][5])[10] amerikai pénzember és befektetési bankár, aki a Wall Street vállalati pénzügyeit uralta az aranyozott korban. A végül J.P. Morgan and Co. néven ismertté vált banki cég vezetőjeként ő volt az Amerikai Egyesült Államokban a 19. század végén és a 20. század elején lezajlott ipari konszolidációs hullám mozgatórugója.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Wall Street-i karrierje során J. P. Morgan számos kiemelkedő multinacionális vállalat megalakulásának élére állt, köztük a U.S. Steel, az International Harvester és a General Electric, amelyek később az ő felügyelete alá kerültek. Ő és partnerei számos más amerikai vállalkozásban is ellenőrző részesedéssel rendelkeztek, köztük az Aetna, a Western Union, a Pullman Car Company és 21 vasúttársaságban.[11] Az amerikai pénzügyek feletti uralmának mértékéből adódóan Morgan óriási befolyást gyakorolt a nemzet politikájára és a gazdaság alapjául szolgáló piaci erőkre. Az 1907-es pánik idején megszervezte a pénzemberek koalícióját, amely megmentette az amerikai monetáris rendszert az összeomlástól.
A progresszív korszak vezető pénzembereként a hatékonyság és modernizáció iránti elkötelezettsége hozzájárult az amerikai gazdaság átalakításához.[10][12] Adrian Wooldridge, a Bloomberg News újságírója úgy jellemezte Morgant, mint Amerika "legnagyobb bankárát". 1913-ban, 75 éves korában, álmában halt meg Rómában, Olaszországban. Vagyonát és üzletét fia, John Pierpont Morgan Jr örökölte. Ron Chernow életrajzíró 80 millió dollárra (2021-ben 2,2 milliárd dollárnak megfelelő összegre) becsülte a vagyonát.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 various authors (1885). "Dictionary of National Biography" (angol nyelven).
- 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. augusztus 14.
- ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2009. április 30. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
- 1 2 "Kindred Britain".
- 1 2 "J.P. Morgan". Encyclopædia Britannica. Hozzáférés: 2020. április 17.
- ↑ Geoffrey C. Ward, Ken Burns (2014). The Roosevelts: An Intimate History. Alfred A. Knopf. 78. o. ISBN 978-0-307-70023-0.
- ↑ Kenton, Will. "Morganization". Investopedia. Hozzáférés: 2020. április 17.
- ↑ "John Pierpont Morgan and the American Corporation". Biography of America. 2019. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 11.
További Információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bibliográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Auchincloss, Louis: J.P. Morgan: The Financier as Collector, Harry N. Abrams, Inc., 1990, ISBN 0-8109-3610-0
- Bryman, Jeremy: J. P. Morgan: Banker to a Growing Nation, Morgan Reynolds Publishing, 2001, ISBN 1-883846-60-9
- Burgan, Michael (2007). J. Pierpont Morgan: Industrialist and Financier. Capstone.
- Carosso, Vincent P. (1987). The Morgans: Private International Bankers, 1854–1913. Harvard Univ. Press. 888. o. ISBN 978-0-674-58729-8.
- Chernow, Ron (2001). The House of Morgan: An American Banking Dynasty and the Rise of Modern Finance. ISBN 0-8021-3829-2.
- Morris, Charles (2006). The Tycoons: How Andrew Carnegie, John D. Rockefeller, Jay Gould, and J. P. Morgan Invented the American Supereconomy. New York: Holt Paperbacks. ISBN 978-0-8050-8134-3.
- Satterlee, Herbert L. (1939). J. Pierpont Morgan. New York: The Macmillan Company., written by Morgan's son-in-law
- Strouse, Jean (1999). Morgan, American Financier. Perennial. ISBN 978-0-06-095589-2.
- Wheeler, George: Pierpont Morgan and Friends: the Anatomy of a Myth, Englewood Cliffs, N.J., Prentice-Hall, 1973, ISBN 0136761488
Speciális tanulmányok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brandeis, Louis D. Other People's Money and How the Bankers Use It, szerkesztő: Melvin I. Urofsky, 1995, ISBN 0-312-10314-X
- Robert F.Bruner, Sean D. Carr (2007). The Panic of 1907: Lessons Learned from the Market's Perfect Storm.
- Brands, H.W. (2010). American Colossus: The Triumph of Capitalism, 1865–1900. New York: Anchor Books.
- John J. Clark, Margaret T. Clark (1997). "The International Mercantile Marine Company: A Financial Analysis". American Neptune. 57 (2): 137–154.
- Carosso, Vincent P.: Investment Banking in America: A History, Harvard University Press, 1970
- De Long, Bradford: Did JP Morgan's Men Add Value?: An Economist's Perspective on Financial Capitalism, In Peter Temin (szerk.): Inside the Business Enterprise: Historical Perspectives on the Use of Information, 1991, 205–36. o. (idézet: shows firms with a Morgan partner on their board had higher stock prices (relative to book value) than their competitors)
- Forbes, John Douglas: J. P. Morgan Jr. 1867–1943, 1981, (262 oldal)
- Fraser, Steve: Every Man a Speculator: A History of Wall Street in American Life, HarperCollins, 2005
- Garraty, John A. Right-Hand Man: The Life of George W. Perkins, 1960, ISBN 978-0-313-20186-8
- Garraty, John A. (1960). "The United States Steel Corporation Versus Labor: the Early Years". Labor History. 1 (1): 3–38. doi:10.1080/00236566008583839.
- Geisst, Charles R.: Wall Street: A History from Its Beginnings to the Fall of Enron, Archiválva 2012. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Oxford University Press, 2004
- Giedeman, Daniel C.: J. P. Morgan, the Clayton Antitrust Act, and Industrial Finance-Constraints in the Early Twentieth Century, In: Economic and Business History, 2004/22, 111–126. o.
- Hannah, Leslie: J. P. Morgan in London and New York before 1914, Business History Review, 2011/85. (tavasz), 113–50. o.
- David Hein, Gardiner H. Shattuck (2005). The Episcopalians. Westport: Praeger.
- Keys, C.M. (1908. január). "The Builders I: The House of Morgan". The World's Work. Vol. 15, no. 2. 9779–9704. o. Hozzáférés: 2009. július 10.
- Moody, John: The Masters of Capital: A Chronicle of Wall Street, 1921, (archive.org)
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Baker, Ray Stannard (1901. október). "J. Pierpont Morgan". McClure's Magazine. Vol. 17, no. 6. 507–518. o. Hozzáférés: 2009. július 10., a biographical magazine article
- Brands, H.W. (1999). Masters of Enterprise: Giants of American Business from John Jacob Astor and J. P. Morgan to Bill Gates and Oprah Winfrey., including a short biography of Morgan
- Gross, Michael (2009). Rogues' Gallery: The Secret History of the Moguls and the Money That Made the Metropolitan Museum. New York: Broadway Books. 69. o. ISBN 978-0-7679-2488-7. OCLC 244417339.
- Rottenberg, Dan (2006). The Man Who Made Wall Street: Anthony J. Drexel and the Rise of Modern Finance. University of Pennsylvania Press. 98. o. ISBN 9780812219661. Hozzáférés: 2015. szeptember 21.
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Amerika koronázatlan királyai. Carnegie, Rockefeller, Morgan, Astor, Hearst, Vanderbilt, Pulitzer, Barnum; Singer-Wolfner, Bp., 1912 (Karriérek)
