Paunik

Paunik

Vallások

kereszténység animizmus peyotizmus

A Wikimédia Commons tartalmaz Paunik témájú médiaállományokat.

A paunik történelmi elhelyezkedési területe

A paunik (angolul Pawnee) Észak-Amerikában élő indián nép. Először 1541-ben említik őket a spanyolok. A paunik a síksági indián népek közé tartoznak. Nyelvük a kadó nyelvcsalád (angolul Caddoan languages) tagja. A 19. században az év nagy részében növényt termesztettek a Platte folyó menti falvaikban. Egy évben kétszer, télen és nyáron az asszonyokkal és a gyerekekkel elvándoroltak a prérire vadászni.

Létszámuk ma kb. 5500 fő. Oklahoma államban élnek.

Történelem

A pauni nép eredetileg a mai Nebraska állam területén, a Platte folyó mentén élt. Négy önálló törzset alkottak, ezek a Skídi, a Chauí, a Kit’kahaxki és a Pítahauírata voltak. Ezek közül a Skídi volt a legnagyobb és sok szempontból a vezető törzs. Nyelvüket illetően némileg különböztek a többi három törzstől, melyek ugyanazon nyelvjárást beszélték. A Skídi törzsnek tizenhárom faluja volt. A Pítahauírata törzs két faluban élt, ezek a Kawarakis és a Pitahaurat voltak. A Chauí és a Kit’kaháxki törzsek egy-egy falut foglaltak el.

A falu volt a társadalom alapegysége, bár látszólag nem jelentett merev korlátot a házasság terén. Egy férfi a faluban elfoglalt társadalmi helyzetét az anyja társadalmi helyének megfelelően tölthette be. Az asszonyok sosem hagyták el azt a falut, amelyben születtek, de ha egy férfi más falubéli asszonyt vett feleségül, annak a nő falujába kellett költöznie. A gyermekeit az anya faluja tekintette közössége tagjának. Valójában a falvak lakói általában egymás között házasodtak, mivel egy férfi csak a közösség vezetőinek hozzájárulásával házasodhatott más faluba. Ezt a hozzájárulást azonban többnyire megtagadták megakadályozandó a közösség meggyengülését.

A leghíresebb pauni főnök Petalesharo volt, aki már 1816-ban, tizenkilenc évesen betiltotta az emberáldozatot. Mivel a pauniknak csak egy szövetségesük volt, a szkidiktől elvált arikarák, hamar szövetséget kötöttek az Egyesült Államokkal, és sok csatát vívtak az Amerikai Lovasság oldalán ősi ellenségeik, a sziúk és cheyennek ellen.

Irodalom

• Lagace, Robert O.. Pawnee: Culture summary. Canterbury, UK

University of Kent  Archiválva 2009. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Meredith, Howard. Dancing on Common Ground: Tribal cultures and alliances on the southern plains. Lawrence, KS

University of Kansas (1995) „... addresses achieving and maintaining peace among the Wichita, Pawnee, Caddo, Plains Apache, Cheyenne and Arapaho, and Comanche.” 

• Pawnee. New York, NY

Houghton Mifflin 

• Clark, J.S. (1942. december 1.). „A Pawnee Buffalo Hunt”. Oklahoma Chronicles 20 (4), Kiadó: Oklahoma State Historical Society. (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.) 
• Blaine, Martha R.. Some Things are not Forgotten: A Pawnee family remembers. Lincoln, NE

University of Nebraska Press (1997). ISBN 0-8032-1275-5 

További információk

• Hivatalos weboldal. Pawnee Nation
• Ha többet szeretnél megtudni a pauni kultúráról és történelemről
• Pawnee Indian Tribe. Access Genealogy, 2011. július 9.
• Pawnee Indian History in Kansas. Kansas Genealogy. [2004. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. július 2.)
• Pawnee Indians – Their lands, allies, and enemies. Flickr
• Pawnee Indian Village Museum. Kansas State Historical Society. „A museum featuring the excavated floor of a large 1820s Pawnee earth lodge and associated artifacts.”
• Kansas Monument Site. Archaeophysics. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 13.) „describes technique and findings of non-invasive imagery of a Pawnee 18th–19th century archaeological site located on the Republican River.”
• Inventory. Newberry Library, 1935. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 28.) (See also: Gene Weltfish.)
• Pawnee Nation College. [2019. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)