Lakoták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
1891. január 17.-én készült fénykép egy lakota férfiről és a falujáról
Az oglala lakoták zászlója

A lakoták vagy tetonok, teton sziúk hét rokon sziú törzset összefoglaló indián szövetség, melynek neve Očhéthi Šakówiŋ, azaz a Hét Tanácstűz Népe. A Thítȟuŋwaŋ-k vagy tetonok (a név eredete tisztázatlan, jelentése talán "a préri lakói". A név a helyiek archaikus nyelvéből származik, akik viszont szívesebben nevezték magukat Lakȟóta néven.[1]): Ők voltak a nyugati sziúk, akik vadászó és harcos kultúrájukról váltak ismertté és gyakran lakota néven emlegetik őket. A lakoták egyike az észak-amerikai síksági indiánoknak. Nyelvük a lakota nyelv (Lakȟótiyapi), mely a három sziú nyelvből a legnyugatabbi; persze manapság emellett az angolt is beszélik. Vallás szerint tartozhatnak: a Native American Church-hoz (Amerikai Őslakosok Vallási Mozgalomhoz), a Nap Tánchoz vagy a [kereszténység]]hez.

Az 1990-es évek népszámlálása szerint 103 255-ön tartották magukat sziú indiánnak;[2] ezekből 55 000-en lakotának.[2] Manapság a földjeik Észak- és Dél-Dakota államokban vannak. A kanadai Manitoba és Saskatchewan tartományok déli részén is élnek dakoták és lakoták, ők együttesen 6000 lelket számlálnak.

A lakota szövetség a következő hét törzsből áll: oglala,[2] hunkpapa (húgpápá, hunkpapha),[2] szihászapa,[2] minikondzsu (mnikhóvozsu),[2] brulé,[2] szanzark (itázipcshó)[2] és az oóhenupa (two kettle).[2][3]

Leghíresebb lakota személyek: a hunkpapa Ülő Bika (Tatanka Ijotake, Sitting Bull, 1831 – 1890. december 15.), a minikondzsu Touch the Clouds (Maȟpíya Ičáȟtagya vagy Maȟpíya Íyapat’o, c. 1838 – 1905. szeptember 5.), az oglala Őrült Ló (Tȟašúŋke Witkó, Crazy Horse, c. 1842 – 1877. szeptember 5.), az oglala Red Cloud (Maȟpíya Lúta, 1822 – 1909. december 10.), az oglala Black Elk (Hehaka Sapa, 1863. december – 1950. augusztus 19.), a brulé Spotted Tail (Siŋté Glešká Spotted Tail c. 1823 – 1881. augusztus 5.) és az oglala Billy Mills (Makata Taka Hela, 1938. június 30.).

Történetük[szerkesztés]

A sziú nyelvet beszélők talán a Mississippi folyó alsóbb szakaszainál jelentek meg, később pedig az Ohio folyó vidékére költöztek. A mezőgazdasággal foglalkoztak és meglehet, hogy az úgynevezett Hallom Építő civilizáció részei voltak; körülbelül Kr.u. a 9.-12. századokban.[2] A késő 16. és kora 17. századokban a dakota-lakota beszélők elhagyták a Mississippi vidékét és letelepedtek a mai Minnesota, Wisconsin, Iowa és Dakotákba. A 17. század második felében az Anishinaabe és odzsibvék kiűzték őket e területekről. A lakoták ezután a nagy síkságokra költöztek.[2]

1730 körül a sájenek bemutatták nekik a lovakat,[4] melyek a šuŋkawakaŋ megnevezést kapták; a szó jelentése: „rejtélyes kutyák” vagy „csodálatos kutyák”. Miután befogadták a lovakat, alább hagytak a mezőgazdasággal és a bölényvadászat, valamint a lovaglás került a társadalmuk központjába. Az 1660-as évekbeli francia úttörők becslései szerint körülbelül 28 000 lakota és rokon indián létezett a térségben. 1805-ben csak a lakotákból volt 8500, ez a szám 1881-re 16 110-re nőtt. A lakoták azon kevés amerikai bennszülöttek egyike, kiknek lélekszáma a 19. században nem csökkent, hanem nőtt.[5] A 2016-os népszámlálás szerint 170 000 lakota létezik;[6] ezekből 2000-en beszélik a lakota nyelvet.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ullrich, Jan (2008). New Lakota Dictionary.
  2. ^ a b c d e f g h i j k Pritzker 329
  3. Major dialectal divisions of Dakota, Lakota, Assiniboine and Stoney
  4. Liberty, Dr. Margot: Cheyenne Primacy: The Tribes' Perspective As Opposed To That Of The United States Army; A Possible Alternative To 'The Great Sioux War Of 1876'. Friends of the Little Bighorn. (Hozzáférés: 2008. január 13.)
  5. Bray, Kinglsy M."Teton Sioux: Population History, 1655–1881." Nebraska History. Summer, 1994, pp. 169, 175
  6. [1]. Census.gov. Retrieved on May 4, 2016.
  7. [2] Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Lakhota.org. Retrieved on May 4, 2016.

Források[szerkesztés]

  • Beck, Paul N. (2013). Columns of Vengeance: Soldiers, Sioux, and the Punitive Expeditions, 1863-1864. Norman, OK: University of Oklahoma Press.
  • Christafferson, Dennis M. (2001). "Sioux, 1930–2000". In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, Part 2, pp. 821–839). W. C. Sturtevant (Gen. Ed.). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. ISBN 0-16-050400-7.
  • DeMallie, Raymond J. (2001a). "Sioux until 1850". In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, Part 2, pp. 718–760). W. C. Sturtevant (Gen. Ed.). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. ISBN 0-16-050400-7.
  • DeMallie, Raymond J. (2001b). "Teton". In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, Part 2, pp. 794–820). W. C. Sturtevant (Gen. Ed.). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. ISBN 0-16-050400-7.
  • Matson, William and Frethem, Mark (2006). Producers. "The Authorized Biography of Crazy Horse and His Family Part One: Creation, Spirituality, and the Family Tree". The Crazy Horse family tells their oral history and with explanations of Lakota spirituality and culture on DVD. (Publisher is Reelcontact.com)
  • Parks, Douglas R.; & Rankin, Robert L. (2001). "The Siouan Languages". In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, Part 1, pp. 94–114). W. C. Sturtevant (Gen. Ed.). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. ISBN 978-0-16-050400-6.
  • Pritzker, Barry M. A Native American Encyclopedia: History, Culture, and Peoples. Oxford: Oxford University Press, 2000. ISBN 978-0-19-513877-1.
  • Ullrich, Jan. New Lakota Dictionary. Lakota Language Consortium. ISBN 0-9761082-9-1. (The most comprehensive dictionary of the language, the only dictionary reliable in terms of spelling and defining words.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lakota people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakoták témájú médiaállományokat.