2004-es Formula–1 monacói nagydíj
 2004-es monacói nagydíj | |
| Az évad 6. versenye a 18-ból a 2004-es Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 2004. május 23. |
| Hivatalos elnevezés | LXII Grand Prix de Monaco |
| Helyszín | Circuit de Monaco, Monaco |
| Versenypálya | 3,34 km |
| Táv | 257.18 km |
| Körök | 77 |
| Időjárás | száraz |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Jarno Trulli(Renault) |
| Idő | 1:13.985 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző |  Michael Schumacher(Ferrari) |
| Idő | 1:14.439 (23. a(z) 77-ből) |
| Dobogó | |
| Első | Jarno Trulli (Renault) |
| Második | .svg){kind=small} Jenson Button(BAR-Honda) |
| Harmadik |  Rubens Barrichello(Ferrari) |
A monacói nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama, amelyet 2004. május 23-án rendeztek meg a monacói Circuit de Monacón, Monacóban.
Csütörtöki versenyzők[szerkesztés]
A Formula–1 többi versenyétől eltérően, Monacóban – péntek helyett – csütörtökön tartják az első két szabadedzést.
| Versenyző | Csapat/Motor |
|---|---|
| Anthony Davidson
|
BAR-Honda |
| nem volt | Sauber-Petronas |
 Björn Wirdheim
|
Jaguar-Cosworth |
| Ricardo Zonta
|
Toyota |
| Timo Glock
|
Jordan-Ford |
.svg){kind=small} Bas Leinders
|
Minardi-Cosworth |
Időmérő edzés[szerkesztés]
A szűk utcai versenypályán Jarno Trulli pályafutása során először szerezte meg a rajtelsőséget. Ralf Schumacher második időt autózott a kvalifikáción ám autójában motort kellett cserélni így a második helyett a tizenkettedik pozícióból volt kénytelen rajtolni.[1]
| Helyezés | Versenyző | Csapat/Motor | Idő | Különbség |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Jarno Trulli
|
Renault | 1:13.985 | – |
| 2 | Ralf Schumacher
|
Williams-BMW | 1:14.345 | + 0.360 |
| 3 | Jenson Button
|
BAR-Honda | 1:14.396 | + 0.411 |
| 4 |  Fernando Alonso
|
Renault | 1:14.408 | + 0.423 |
| 5 | Michael Schumacher
|
Ferrari | 1:14.516 | + 0.531 |
| 6 |  Kimi Räikkönen
|
McLaren-Mercedes | 1:14.592 | + 0.607 |
| 7 | Rubens Barrichello
|
Ferrari | 1:14.716 | + 0.731 |
| 8 |  Szató Takuma
|
BAR-Honda | 1:14.827 | + 0.842 |
| 9 | David Coulthard
|
McLaren-Mercedes | 1:14.951 | + 0.966 |
| 10 |  Juan Pablo Montoya
|
Williams-BMW | 1:15.039 | + 1.054 |
| 11 | Giancarlo Fisichella
|
Sauber-Petronas | 1:15.352 | + 1.367 |
| 12 |  Mark Webber
|
Jaguar-Cosworth | 1:15.725 | + 1.740 |
| 13 |  Olivier Panis
|
Toyota | 1:15.859 | + 1.874 |
| 14 |  Christian Klien
|
Jaguar-Cosworth | 1:15.919 | + 1.934 |
| 15 | Cristiano da Matta
|
Toyota | 1:16.169 | + 2.184 |
| 16 | Felipe Massa
|
Sauber-Petronas | 1:16.248 | + 2.263 |
| 17 | Nick Heidfeld
|
Jordan-Ford | 1:16.488 | + 2.503 |
| 18 | Giorgio Pantano
|
Jordan-Ford | 1:17.443 | + 3.458 |
| 19 |  Baumgartner Zsolt
|
Minardi-Cosworth | 1:20.060 | + 6.075 |
| 20 | Gianmaria Bruni
|
Minardi-Cosworth | 1:20.115 | + 6.130 |
- * Ralf Schumacher tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt.
Futam[szerkesztés]
A vasárnapi versenyen Olivier Panis Toyotája leragadt a rajtrácson, s emiatt meg kellett ismételni a rajtot. A második rajtnál Szató Takuma kiugrott a rajtnál, és körökön keresztül füstölő motorral tartotta fel a mögötte autózokat. A második körben a japán motorja leállt. Giancarlo Fisichella a füstben hátulról beleszaladt az előtte haladó Coulthardba. Mindketten kiestek a versenyből. A 41. körben Alonso az alagútban megpróbálta lekörözni Ralf Schumachert, de a spanyol megcsúszott és a korlátnak ütközött. A baleset miatt bejön a biztonsági autó. Trulli és Button is kijött ekkor a boxkiállására. Az élre Michael Schumacher került. Montoya nagyon közel autózott a Ferrari mögött, és amikor Michael fékezett egyet, hogy gumijait melegítse, a kolumbiai belement a német Ferrarijába. Mindketten kiestek, a versenyt a pole-ból induló Trulli nyerte.[2]
| Helyezés | Rajtszám | Versenyző | Csapat/Motor | Futott kör | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 7 | Jarno Trulli
|
Renault | 77 | 1h45:46.601 | 1 | 10 |
| 2 | 9 | Jenson Button
|
BAR-Honda | 77 | + 0.497 | 2 | 8 |
| 3 | 2 | Rubens Barrichello
|
Ferrari | 77 | + 1:15.766 | 6 | 6 |
| 4 | 3 | Juan Pablo Montoya
|
Williams-BMW | 76 | + 1 kör | 9 | 5 |
| 5 | 12 | Felipe Massa
|
Sauber-Petronas | 76 | + 1 kör | 16 | 4 |
| 6 | 16 | Cristiano da Matta
|
Toyota | 76 | + 1 kör | 15 | 3 |
| 7 | 18 | Nick Heidfeld
|
Jordan-Ford | 75 | + 2 kör | 17 | 2 |
| 8 | 17 | Olivier Panis
|
Toyota | 74 | + 3 kör | 13 | 1 |
| 9 | 21 | Baumgartner Zsolt
|
Minardi-Cosworth | 71 | + 6 kör | 19 | |
| 10 | 4 | Ralf Schumacher
|
Williams-BMW | 69 | Váltóhiba | 12 | |
| Ki | 1 | Michael Schumacher
|
Ferrari | 45 | Baleset | 4 | |
| Ki | 8 | Fernando Alonso
|
Renault | 41 | Baleset | 3 | |
| Ki | 6 | Kimi Räikkönen
|
McLaren-Mercedes | 27 | Kerékhiba | 5 | |
| Ki | 20 | Gianmaria Bruni
|
Minardi-Cosworth | 15 | Váltóhiba | 20 | |
| Ki | 19 | Giorgio Pantano
|
Jordan-Ford | 12 | Váltóhiba | 18 | |
| Ki | 14 | Mark Webber
|
Jaguar-Cosworth | 11 | Váltóhiba | 11 | |
| Ki | 10 | Szató Takuma
|
BAR-Honda | 2 | Motorhiba | 7 | |
| Ki | 5 | David Coulthard
|
McLaren-Mercedes | 2 | Ütközés | 8 | |
| Ki | 11 | Giancarlo Fisichella
|
Sauber-Petronas | 2 | Ütközés | 10 | |
| Ki | 15 | Christian Klien
|
Jaguar-Cosworth | 0 | Baleset | 14 |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés]
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. |  Michael Schumacher
|
50 | 1. | Ferrari
|
88 |
| 2. |  Rubens Barrichello
|
38 | 2. | Renault
|
52 |
| 3. |  Jenson Button
|
32 | 3. | BAR-Honda
|
40 |
| 4. |  Jarno Trulli
|
31 | 4. | Williams-BMW
|
35 |
| 5. |  Juan Pablo Montoya
|
23 | 5. |  Sauber-Petronas
|
7 |
Statisztikák[szerkesztés]
A versenyben vezettek:
- Jarno Trulli 72 kör (1–23., 26–42., 46–77.),
- Fernando Alonso 1 kör (24.)
- Michael Schumacher 4 kör (25., 43–45.).
- Ez volt Jarno Trulli első Formula–1-es pole pozíciója és máig egyetlen futamgyőzelme, Michael Schumacher 61. (R) leggyorsabb köre.
- Renault 17. győzelme.
- Michael Schumacher ezen az egy versenyen esett ki a 2004-es világbajnokságban.
- Olivier Panis a boxutcából kezdte meg a versenyt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Trulli parádézott a monacói időmérőn. [2006. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
- ↑ Schumacher ütközött, Trulli nyert Monacóban. [2009. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
Források[szerkesztés]
| Előző nagydíj: 2004-es Formula–1 spanyol nagydíj |
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 2004-es Formula–1 európai nagydíj |
| Előző nagydíj: 2003-as Formula–1 monacói nagydíj |
Formula–1 monacói nagydíj | Következő nagydíj: 2005-ös Formula–1 monacói nagydíj |
