Hesketh Racing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hesketh
Hesketh.gif
Teljes név Hesketh Racing
Székhely brit Easton Neston, Northamptonshire, Egyesült Királyság
Alapító(k) brit Lord Thomas Alexander Fermon-Hesketh
Jelentős versenyzők brit James Hunt
Ausztrál Alan Jones
Motorok Ford
Formula–1-es szereplése
Első verseny Monaco 1973-as monacói nagydíj
Utolsó verseny Dél-Afrika 1928-1994 1978-as dél-afrikai nagydíj
Versenyek száma 52
Konstruktőri világbajnoki címek 0
Versenyzői világbajnoki címek 0
Első győzelem Hollandia 1975-ös holland nagydíj
Utolsó győzelem Hollandia 1975-ös holland nagydíj
Győzelmek 1
Első rajtkockák 0
Leggyorsabb körök 1

A Hesketh Racing egy 1972-ben létrehozott Formula–1-es csapat. 1973 és 1978 között vett részt a versenyekben. A csapat legsikeresebb éve az 1975-ös volt, miután a Konstruktőrként a 4. helyen végeztek.

Története[szerkesztés]

Megalapítója Lord Alexander Hesketh brit arisztokrata (akit excentrikusként tartanak számon). A csapat leghíresebb és egyben legsikeresebb versenyzője James Hunt volt. Hesketh barátja volt Anthony Horsley, aki elég gyengén szerepelt a 70-es évek Forma 3-as versenyein. James Hunt eközben megpróbált nevet szerezni magának. Gyors volt, de balszerencsés - ott kellett hagynia a March-ot, mert összevitatkozott Max Mosley-val. Ekkor ismerte meg Horsley-t Belgiumban, majd megegyeztek, hogy Hunt részt vesz a Forma 3-as bajnokságban, Hesketh támogatásával.

Hesketh 1973-ra megvásárolt egy Forma-2-es Surtees-t, de Hunt a kipróbáláskor nem találta elfogadhatónak. Ezért Hesketh úgy döntött, hogy bérbe vesz egy Forma 1-es Surteest. Hunt harmadik lett Brands Hatchben, ezért Hesketh rendelt egy új March-ot, és sikerült magához csábítania egy fiatal mérnököt is a gyártól, Harvey Postlethwaite-et, hogy az Easton Neston-birtokon megtelepedve tervezzen új autót.[1] Hunt nagyon ígéretesnek bizonyult, először a francia nagydíjon ért el helyezést, majd izgalmas versenyben negyedik lett Silverstone-ban, végül Ronnie Peterson mögött a második helyen zárta az évet.

Az első év folyamán szinte mindenhol megvetéssel néztek a csapatra. Mindenütt komornyikok, pezsgő és Rolls Royce-ok kíséretében jelentek meg, de komoly tehetség lapult a felszín alatt és eredményeik igazolták, hogy nem vehetik őket fél vállról.

Hunt 1975-ös Hesketh 308-asa

Jackie Stewart visszavonulása lehetőséget nyújtott egy új rangsor kialakítására, amelynek Hunt az élvonalába került. Postlethwaite elkészítette a Hesketh 308-at az 1974-es silverstone-i nagydíjra, és Hunt fergetegesen nagy győzelmet aratott.[2] Hesketh számára az 1974-es évad további ígéreteket hordozott, de feltűntek a Ferrarik, mint legveszélyesebb ellenfelek bár a bajnoki cím végül Emerson Fittipaldié és a McLarené lett. Hunt másodszor is nagyszerűen szerepelt.

Sebességben nem volt hiány, 1975-ben Zandvoortban fantasztikus első győzelmét aratta a csapat.[3] Nedves/száraz pályán versenyezve Hunt megkockáztatta, hogy korán cserélt slick-gumikra, és sikerült egész idő alatt feltartania Niki Lauda Ferrariját. Mindkét öklével a levegőbe csapva haladt át a célvonalon.

A Hesketh sohasem igényelt kereskedelmi támogatást autói futtatásához, csakhogy Hesketh pénztárcája sem volt feneketlen, ezért az 1976-os év némileg zűrösnek ígérkezett.[4] Hunt ekkoriban igencsak felkapott lett, és amikor Fittipaldi váratlanul otthagyta a McLarent, hogy a brazíliai cukorgyár támogatásával saját vállalkozásba kezdjen, Hunt megkapta a helyét. Miután megvívta ősi csatáját Laudával, tovább küzdött az 1976-os bajnoki címért.

Hunt távozása után a Hesketh csapat eladta autóit Frank Williamsnek, aki éppen akkor lépett akkor társult a kanadai olajmágnással Walter Wolffal. Postlethwaite 308C-je lett a Wolf-Williams. Hosley jóvoltából a Hesketh Racing még néhány évadon át szenvedett a régi autó korszerűsített változataival, fizetett versenyzőkkel. Frenk Dernie mérnök pedig megtervezte a 308E-t. Mivel azonban Hunthoz hasonló kaliberű versenyzőjük nem volt, örökre elveszett a múltbéli lelkesedés. Hanyatlásnak indult a Hesketh Racing bár egy darabig még rendelésre gyártott Cosworth-motorok szervizelésével foglalkozott. Majd végleg búcsút intett a Formula–1-nek

Formula–1-es eredményei[szerkesztés]

Év Kasztni Motor Gumi Versenyzők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Pont Helyezés
1973 March 731 Ford Cosworth DFV 3.0 V8 ARG BRA RSA ESP BEL MON SWE FRA GBR NED GER AUT ITA CAN USA -* -*
24 GBR James Hunt 9 6 4 3 Ki 7 2
1974 March 731 Ford Cosworth DFV 3.0 V8 ARG BRA RSA ESP BEL MON SWE NED FRA GBR GER AUT ITA CAN USA -* -*
24 GBR James Hunt Ki 9
308 Ki 10 Ki Ki 3 Ki Ki Ki Ki 3 Ki 4 3 15 6.
31 Dél-Afrika 1928-1994 Ian Scheckter DNQ
1975 308
308B
308C
Ford Cosworth DFV 3.0 V8 ARG BRA RSA ESP MON BEL SWE NED FRA GBR GER AUT ITA USA 33 4.
24 GBR James Hunt 2 6 Ki Ki Ki Ki Ki 1 2 4 Ki 2 5 4
26 AUS Alan Jones Ki Ki 11
25 Ki
AUT Harald Ertl 8
USA Brett Lunger 13 10 Ki
SWE Torsten Palm DNQ
32 10
AUT Harald Ertl Ki
34 9
1976 308D Ford Cosworth DFV 3.0 V8 BRA RSA USW ESP BEL MON SWE FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA JPN 0 NC
24 AUT Harald Ertl 15 DNQ DNQ Ret DNQ Ki Ki 7 Ki 8 Ki 16 13 8
25 GBR Guy Edwards DNQ 17 Ki 15 DNS 20
FRG Rolf Stommelen 12
BRA Alex Ribeiro 12
1977 308E Ford Cosworth DFV 3.0 V8 ARG BRA RSA USW ESP MON BEL SWE FRA GBR GER AUT NED ITA USA CAN JPN 0 NC
24 GBR Rupert Keegan Ki 12 Ki 13 10 Ki Ki 7 Ki 9 8 Ki
25 AUT Harald Ertl Ki DNQ 9 16 DNQ
GBR Ian Ashley DNQ 17 DNS
MEX Héctor Rebaque Ki DNQ DNQ
39 DNQ DNQ DNQ
GBR Ian Ashley DNQ DNQ
1978 308E Ford Cosworth DFV 3.0 V8 ARG BRA RSA USW MON BEL ESP SWE FRA GBR GER AUT NED ITA USA CAN 0 NC
24 GBR Divina Galica DNQ DNQ
USA Eddie Cheever Ki
IRE Derek Daly DNPQ DNPQ DNQ
* – Nem vett részt konstruktőrként.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hesketh Racing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Modellgeschichte des March 721G/3 auf der Internetseite”, www.oldracingcars.com 
  2. Zur Modellgeschichte des Hesketh 308 s. die Internetseite”, www.oldracingcars.com 
  3. Überblick über den Großen Preis der Niederlande 1975 auf der Internetseite”, www.motorsport-total.com 
  4. F1 Hall of Fame: James Hunt. F1 website. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]