Andrea Moda Formula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrea Moda
Teljes név Andrea Moda Formula
Székhely Olaszország
Alapító(k) Andrea Sassetti
Jelentős versenyzők ITA Alex Caffi
ITA Enrico Bertaggia
BRA Roberto Moreno
GBR Perry McCarthy
Motorok Judd
Gumik Goodyear
Formula–1-es szereplése
Első verseny Dél-Afrika 1928-1994 1992-es dél-afrikai nagydíj
Utolsó verseny BEL 1992-es belga nagydíj
Versenyek száma 13 (1 rajt)
Konstruktőri világbajnoki címek 0
Versenyzői világbajnoki címek 0
Győzelmek 0
Első rajtkockák 0
Leggyorsabb körök 0

Az Andrea Moda egy megszűnt olasz Formula–1-es versenycsapat, amely az 1992-es világbajnokságon állt rajthoz. Alapítója Andrea Sassetti, az olasz cipőtervező, a csapat nevét pedig az általa vezetett divatmárka adta. Összesen kilenc nagydíjon vettek részt, de ebből csak egyre sikerült kvalifikálniuk magukat, azt is csak egy autóval. Statisztikailag és a csapatot övező botrányokat tekintve is az egyik legrosszabb csapat a Formula-1 történetében.

Története[szerkesztés]

1991 szeptemberében Sassetti felvásárolta az akkor már erősen gyengélkedő Coloni csapatot. Abban az évben sem sikerült egyetlen prekvalifikációs körön sem túljutniuk, sőt erre utoljára az 1989-es portugál nagydíjon került sor - 82 próbálkozásból mindössze 14 alkalommal indulhattak el versenyen. Legjobb helyezésüket Gabriele Tarquini érte el egy nyolcadik pozícióval az 1988-as kanadai nagydíjon. Az új csapat számos ex-Coloni munkatársat foglalkoztatott, és megállapodtak a Simtekkel, hogy egy, eredetileg a BMW számára 1990-ben épített kasztnival vágnak neki a küzdelmeknek. Az Andrea Moda S921 névre hallgató versenyautó a Judd V10-es motorját kapta meg, azonban nem készült el az autó az idény rajtjára.

Emiatt a dél-afrikai nagydíjon a korábbi Coloni C4B módosított változatával indultak. A szezonnyitón a csapatnál szereplő két versenyző, Alex Caffi és Enrico Bertaggia nem tudott elindulni a futamon, ugyanis a csapatfőnök Andrea Sassetti nem akarta kifizetni az újoncoknak kötelező százezer dollárt, mondván, az Andrea Moda nem is új résztvevő, hanem csak a Coloni jogutódja. Az FIA-t ez az érvelés nem hatotta meg, ugyanis Sassetti csak a csapatot vette át, de a nevezést elfelejtette megtenni a Coloni nevében is. Caffi megtett egy pár ismerkedő kört csütörtökön (ezt a pálya átépítései miatt valamennyi csapatnak megengedték), azonban ezt leszámítva már se a szabadedzéseken, se a prekvalifikáción nem vett részt. Mexikóba is elutazott a csapat, ám ott sem csináltak semmit, ugyanis az autók még nem voltak készen.

Miután kritizálták a csapatvezetést, mind Caffit, mind Bertaggiát kirúgták, helyükre Roberto Moreno és a korábban a Williamsnél is tesztelő Perry McCarthy került (aki később a közkedvelt Top Gear című tévéműsorban szerepelt, mint "The Stig"). Az első versenyen csak Moreno szerepelhetett (de már az új autóval), ugyanis McCarthy még nem kapta meg szuperlicencét. A következő, spanyol versenyen már ő is elindulhatott, de a versenye nem tartott sokáig, mert alig néhány méter megtétele után az autó lefulladt. Közben váratlanul megjelent a csapatnál Bertaggia, aki azzal próbálta magát visszajuttatni, hogy egymillió dolláros szponzorpénzt ígért az Andrea Modának. Sassetti kérdés nélkül visszahozta volna őt a csapathoz McCarthy helyére, azonban a korábbi manővereik miatt az FIA megtiltotta az újabb versenyzőcserét. Elkeseredve a pénz elvesztése miatt, Sassetti és a csapat egyre inkább Morenóra koncentrált, és a monacói versenyre már sikerült kvalifikálnia magát a csapatnak.[1][2]

Az autó digitálisan

Moreno Monte-Carlo utcáin a huszonhatodik helyről vághatott neki a versenynek. A kockás zászlót már nem látta meg, ugyanis tizenegy kör után motorhiba miatt feladni kényszerült a viadalt. Kanadában a csapat motor nélkül maradt, miután Sassetti nem fizetett a Juddnak. Egy, a Brabhamtől kölcsönkért erőforrással Moreno megtehetett néhány kört, azonban még az előkvalifikációt sem élte túl, McCarthy pedig el sem indult. Miután fokozatosan a kevés meglevő szponzor is elhagyta a csapatot, Sassetti ameddig tudta, saját zsebből finanszírozta az Andrea Moda működését.[2][3] A soron következő francia nagydíjon a csapat azért nem tudott elindulni, mert a francia kamionosok blokádja miatt nem jutottak el a pályára. Minden csapatnak sikerült megállapodnia velük, kivéve őket, így egyedül ők maradtak le a futamról. Ezután a csapat gyakorlatilag átállt arra a működési modellre, hogy egyedül Morenóra koncentráltak, McCarthy autója pedig gyakorlatilag csak csapattársa tartalék járműveként funkcionált. McCarthyt ezek mellett megalázó bánásmódban részesítették: hazai versenyén száraz pályán esőgumikkal kellett elindulnia, a Hungaroringen pedig negyvenöt másodperccel az időmérő vége előtt küldték csak ki, amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem fog tudni mért kört futni.

Mind az FIA, mind a csapatok McCarthy mellé álltak, és felszólították a csapatot, hogy biztosítsa a lehetőséget az ő számára is a versenyzésre, ellenkező esetben az istállót kizárják a további küzdelmekből. Az utolsó verseny, amelyen az Andrea Moda elindult, a belga futam volt, ahol már nem kellett prekvalifikálniuk magukat, miután a Brabham visszalépett. Egyik versenyző sem tudta kvalifikálni magát a versenyre, miután jóval a 107 százalékos időeredményen túl végeztek. McCarthy ráadásul balesetet szenvedett az Eau Rouge-ban, elmondása szerint azért, mert a kormánymű tönkrement. Sassetti szemrebbenés nélkül közölte, hogy tudtak a problémáról, eredetileg Moreno autójában volt a hibás szerkezet, de azt átszerelték McCarthynak.[4] Ezek után McCarthy azonnali hatállyal felmondott a csapatnál. Ugyanezen a hétvégén Sassettit letartóztatták a paddockban, számlahamisítás gyanújával. Egy héttel később, szeptember 8-án az FIA arra hivatkozva, hogy az Andrea Moda képtelen csapatként működni, és viselkedésükkel negatív színben tüntetik fel a sportágat, kizárta őket a további küzdelmekből.[5] Ennek ellenére Monzában még megjelentek, de oda nem engedték be őket.

A csapat széles körben az egyik leginkább versenyképtelen csapatként ismert a Formula–1 történetében.

Teljes Formula–1-es eredménylistája[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Karosszéria Motor Gumi Versenyzők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pont Poz.
1992 Andrea Moda C4B
Andrea Moda S921
Judd GV V10 G Dél-Afrika 1928-1994 Mexikó Brazília Spanyolország San Marino Monaco Kanada Franciaország Nagy-Britannia Németország Magyarország Belgium Olaszország Portugália Japán Ausztrália 0 HN
Alex Caffi EX DNP
Enrico Bertaggia EX DNP
Roberto Moreno DNPQ DNPQ DNPQ Ret DNPQ DNPQ DNPQ DNQ DNQ DNP
Perry McCarthy DNP DNPQ DNPQ DNPQ DNP DNPQ EX DNPQ DNQ DNP

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Scoreboard: Motor Sports: Monaco Grand Prix”, Press and Sun-Bulletin, 1992. május 29., 2C. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. január 24.) (angol nyelvű) 
  2. a b The Scoreboard: Belgian GP”, The Morning Call, 1992. augusztus 29., A53. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. január 24.) (angol nyelvű) 
  3. AP. „Andrea Moda team ruled out of Formula 1 season”, The Courier-Journal, 1992. szeptember 9., D7. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. január 24.) (angol nyelvű) 
  4. The worst car I ever drove (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  5. 9 Sep 1992, Page 40 - The Courier-Journal at Newspapers.com (angol nyelven). Newspapers.com. (Hozzáférés: 2022. január 5.)

Források[szerkesztés]