Jules Bianchi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Bianchi
Jules Bianchi 2012-ben
Jules Bianchi 2012-ben
Életrajzi adatai
Született 1989. augusztus 3.
Nizza, Franciaország
Elhunyt 2015. július 17.[1] (25 évesen)
Nizza, Franciaország
Nemzetisége FRA francia
Pályafutása
Kategória Formula–1
Aktív évei 20132014
Csapata RUS Marussia F1 Team (2013–2014)
(Csapattárs: Egyesült Királyság Max Chilton)
Rajtszáma 17
Korábbi csapatai Ferrari (2011 teszt), Force India (2012 teszt)
Nagydíjak száma 34
Győzelmek 0
Dobogós helyezések 0
Első rajtkockák 0
Leggyorsabb körök 0
VB-pontok 2
Első nagydíj AUS 2013-as ausztrál nagydíj
Első győzelem
Legutolsó győzelem
Legutolsó nagydíj JPN 2014-es japán nagydíj
2014 VB-helyezés 17. (2 pont)

Frissítve: 2014-es japán nagydíj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Bianchi témájú médiaállományokat.

Jules Bianchi (Nizza, 1989. augusztus 3.[2] – Nizza, 2015. július 17.[3]) francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta.

Autóversenyzői családból származott, alsóbb kategóriákban többször szerzett bajnoki címet. A Formula–1 vérkeringésébe akkor került be, amikor a Ferrari 2011-ben szerződtette tesztpilótának. A következő évben a Force India tesztpilótai állását kapta meg, ahol összesen kilenc nagydíjhétvégén ülhetett az autóba az első szabadedzések alkalmával. Ugyan itt végül nem kapott versenyzői ülést, a 2013-as szezonban a Marussia F1 Team pilótájaként azonban bemutatkozhatott a Formula–1-ben. Első szezonjában az összesített 19. helyét szerezte meg, legyőzve ezzel csapattársát, a szintén újonc brit Max Chiltont. A Marussia megtartotta a párost a következő szezonra is, ahol Bianchi monacói nagydíjon elért kilencedik helyének köszönhetően megszerezték fennállásuk első pontjait, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapat megmeneküljön a végcsődtől, és 2015-ben is a rajtrácson lehessenek.

A japán nagydíjon Bianchi életveszélyes sérüléseket szenvedett, miután az Adrian Sutil autóját mentő darunak csapódott a rossz látási viszonyok miatt. Azonnal kórházba vitték és megműtötték, ám ezután kómába zuhant és végül 285 napnyi küzdelem után, 2015. július 17-én éjjel elhunyt Nizzában. Ayrton Senna 1994-es balesete óta ő volt az első pilóta, aki versenyhétvégén szerzett sérülései következtében hunyt el.[4]

A legtöbben óriási tehetségnek tartották, aki nagy karrier előtt állt a Formula–1-ben, a Ferrari ülésére is jó esélye volt.[5] Pilótatársai csendes, halk szavú és barátságos embernek ismerték meg. Emlékére visszavonultatták a 17-es rajtszámot, amellyel utolsó évében versenyzett a Formula–1-ben.[6][7]

Származása, fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jules Bianchi autóversenyző családból származott.[5] Nagyapja, az olasz Mauro Bianchi (aki révén olasz felmenőkkel is rendelkezik) háromszor nyerte meg a GT-világbajnokságot,[8] valamint három, a világbajnokságba nem számító Formula–1-es versenyen is részt vett. Dédnagybátyja, a belga Lucien Bianchi pedig maga is Formula–1-es versenyző volt, aki 1959 és 1968 között 19 világbajnoki futamon vett részt, az 1968-as monacói nagydíjon felállhatott a dobogó legalsó fokára is (a futamon egyébként mindössze öt pilóta ért célba),[9] valamint ebben az évben győzedelmeskedni tudott Le Mansban is egy Ford GT40 volánja mögött, társa Pedro Rodríguez volt. Lucien azonban az ezt követő évben életét vesztette Le Mansban, miután autója kigyulladt, és ő benne égett. Mauro ekkor fejezte be versenyzői pályafutását.[5]

Jules 1989. augusztus 3-án látta meg a napvilágot a délkelet-franciaországi Nizza városában,[10] Philippe[11] és Christine Bianchi[12] gyermekeként. Két testvére van: Tom és Mélanie.[3] Jules az autóversenyzéssel hamar megismerkedett, ötéves korában kezdett el gokartozni.[13] Első versenyzői élménye hatéves korából származik, amikor édesapja elvitte egy gokartpályára. 2003-ban leszerződött az olasz Maranello Karting Team gokartcsapathoz, Armando Filini irányítása alá.[14][15][16]

Jules hosszú ideje volt kapcsolatban barátnőjével, Camille Marchettivel.[17]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

…2011-ben Monzában…
…2011-ben Monzában
… és szintén 2011-ben, a Lotus ART színeiben, Silverstone-ban
… és szintén 2011-ben, a Lotus ART színeiben, Silverstone-ban

Korai kategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gokartszériákban meglehetősen jól szerepelt, összesen ötször tudta elhódítani a bajnoki címet.[18] 17 éves korától az FIA-elnök Jean Todt fia, Nicolas Todt volt a menedzsere, ő egyengette Bianchi pályafutását.[11][19] 2007-ben váltott gokartról formulaautós versenyzésre. A Formula Renault 2.0 francia szériájában próbálta ki magát, ahol az SG Formula csapat pilótájaként rögtön első évében, a 13 verseny során összegyűjtött összesen 5 pole pozícióval, 11 pódiummal, 5 győzelemmel és 10 leggyorsabb körrel meg is nyerte a bajnokságot.[20][21] Ugyanebben az évben részt vett a Formula Renault 2.0 Eurocup szériájában is, ahol 6 versenyen indult, 1 pole pozíciót, 1 leggyorsabb kört és 4 pontot begyűjtve pedig az összetett 22. helyén zárt,[18] a bajnokságot a német Nico Hülkenberg nyerte.[22]

2008-ban a Formula–3 Euroseries szériájában állt rajthoz, ahol a harmadik helyet szerezte meg 47 ponttal, Nico Hülkenberg (85 pont) és az olasz Edoardo Mortara (49,5 pont) mögött,[23] és egyúttal a „Legjobb újonc” címet is elnyerte.[24] Továbbá ez évben győzött az évente megrendezett Masters of Formula–3 versenyen, Zolderben.[25] 2009-ben az ART csapatánál Formula–3 Euroseries világbajnok lett 6 pole pozícióval, 12 dobogóval és 9 győzelemmel, közel 40 pontos előnnyel a második helyezett Christian Vietoris előtt.[26] A szezon folyamán Valtteri Bottas, Esteban Gutiérrez és Adrien Tambay voltak a csapattársai, mindannyian újoncok.[27] Bianchi nyolc győzelmével már az utolsó előtti fordulóban, Dijon-Prenoisban bebiztosította világbajnoki címét, majd az utolsó, Hockenheimringen rendezett futamot is megnyerte. Versenyzett továbbá a brit Formula–3-as bajnokságban és a Formula Renault 3.5 szériájának monacói futamán is, ahol az SG Formula csapatánál, Kurt Mollekens autójával állt rajthoz,[28] ám itt nem kaphatott pontokat, mert vendégpilótaként vett részt a versenyen. Indult a Macau Grand Prix-n is, ahol tizedik helyen ért célba.[29] A 2009–2010-es GP2 Asia Series szezonban négyből három futamon állt rajthoz, és az összetettben a 11. helyen végzett, egy Abu-Dzabi harmadik helyet is begyűjtve.[30][31]

GP2-es és WSR évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010-ben a GP2-es szériába szerződött az ART Grand Prix csapathoz, és ismét a legjobb újonc lett a kategóriában,[32] csapattársa a brit Sam Bird volt.[33] A bajnokságban két pole pozíciót és pontokat is szerzett, mielőtt a Hungaroringen egy első körös baleset során megsérült. Az első kanyar után kipördült, és szemből ütközött a kínai Ho-Pin Tunggal, aminek következtében eltörött a második ágyéki csigolyája.[34] Ekkor a bajnokság negyedik helyén állt. A kezdeti pesszimista hangok ellenére Bianchi felépült a következő futamra, és folytatta a bajnokságot.[35] Végül a harmadik helyen végzett összetettben, négyszer állva fel a dobogóra, ám ebben az évben győzelmet nem tudott aratni.[18] Előtte Sergio Pérez végzett, a bajnok pedig Pastor Maldonado lett hat győzelemmel (mindnyájan későbbi Formula–1-es pilóták).[36] 2011-ben is maradt az ART Grand Prix csapatánál,[32] és ez évben is 3. lett a bajnokságban Romain Grosjean és az olasz Luca Filippi mögött, 36 ponttal lemaradva a bajnok franciától.[37][11] Ebben az évben Bianchi már ismét győzelmet ünnepelhetett: a brit nagydíj első futamát pole pozícióból indulva tudta megnyerni, ezen kívül pedig további öt alkalommal állhatott a dobogón.[18] Csapattársa a GP3 előző szezonjának bajnoka, Esteban Gutiérrez volt. A GP2 Asia Series első két fordulójában is rajthoz állt, ahol a legelső futamot megnyerte Grosjean előtt,[38] továbbá negyedik lett a sprintversenyben,[39] de utólag megbüntették, így a negyedik helyett végül a nyolcadik helyen zárt.[40] A bajnokságban végül második lett Grosjean mögött.[41]

2012-ben átigazolt a World Series by Renault 3.5 kategóriába, ahol 2009-ben egy futam erejéig már szerepelt, ezúttal egy teljes szezonra, a Tech 1 Racing csapathoz. Csapattársa Kevin Korjus, majd később Daniel Abt lett.[42] A szezont a második helyen fejezte be, három győzelemmel (az első futamon is győzött, de akkor technikai vétség miatt kizárták).[43][44]

Jules Bianchi 2009 októberében

Formula–1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tesztpilótaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bianchi 2009 augusztusában került először kapcsolatba a Formula–1-gyel, miután a BBC és más források is hírbe hozták a Scuderia Ferrari csapat második ülésével, amely Felipe Massa Hungaroringen elszenvedett balesete során üresedett meg, ám ezt a pozíciót Luca Badoer kapta meg.[45][46] Bianchi tesztelt a Ferrarival 2009 decemberében Jerezben, a fiatalok tesztjén, a három napból kettő során ő ülhetett az olaszok autójába (december elsején és másodikán).[47] Rajta kívül a 2009-es olasz Formula–3-as bajnokság első három helyezettje, Daniel Zampieri, Marco Zipoli és Pablo Sánchez López kapott lehetőséget december 3-án. Bianchi annyira meggyőzte a Ferrari vezetőségét a teszt során, hogy ő lett az első pilóta, akit felvettek a Ferrari Driver Academy-be, valamint hosszú távú szerződést kötöttek vele, hogy a csapat berkein belül maradjon.[48]

2010. november 11-én jelentette be a Ferrari, hogy a francia versenyző 2011-ben a tartalék- és tesztpilótájuk lesz, átvéve ezzel Luca Badoer, Giancarlo Fisichella és Marc Gené szerepkörét. Ezen felül a csapat megerősítette, hogy Bianchi fogja vezetni a csapat autóját az év végén, november 16-án és 17-én, Abu-Dzabiban megrendezendő kétnapos fiatal pilóták tesztjén.[49] Bianchi ezzel párhuzamosan folytatta GP2-es karrierjét, mivel a Formula–1 lehetővé teszi teszt- és tartalékpilótáik számára, hogy más szériákban is versenyezzenek. 2011. szeptember 13-án a Sauber F1 Team pilótája, valamint szintén Ferrari Driving Academy-tag Sergio Pérez társaságában tesztelte a Ferrari autóját Fioranóban, az akadémia programja során. Bianchi összesen 70 kört tett meg, és a legjobb köridőt futotta meg (1:00,213).[50][51]

Év végén kölcsönbe a Sahara Force India F1 Team csapathoz szerződött, ahol a következő szezonban 3. versenyzőként összesen kilenc alkalommal kapott vezetési lehetőséget a péntek délelőtti szabadedzéseken.[52] A következő futamokon ülhetett autóba: kínai nagydíj, spanyol nagydíj, európai nagydíj, brit nagydíj, német nagydíj, magyar nagydíj, olasz nagydíj, koreai nagydíj és abu-dzabi nagydíj. Ezen felül pedig rész vett a teszteken, teljes körű csapattagként.[53] Ezzel párhuzamosan teljesítette első szezonját a World Series by Renault 3.5 kategóriában, a Tech 1 Racing színeiben.

2013-ban, még marussiás szerződése bejelentése előtt megnyerte a Felipe Massa által szervezett jótékonysági gokartversenyt.[54]

… valamint a 2014-es bahreini nagydíjon, ekkor már a Marussia MR03 volánja mögött
… valamint a 2014-es bahreini nagydíjon, ekkor már a Marussia MR03 volánja mögött

2013 – debütálás a Marussiánál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Force India csapata végül nem biztosított neki pilótaülést, egy fordulat következtében mégis debütálhatott a királykategóriában. A Marussia F1 Team eredetileg Luiz Raziát szerződtette pilótának 2013-ra, ám szponzori gondok miatt a brazil szerződését végül felbontották, és bejelentették, hogy Bianchi vezeti az egyik autójukat abban az évben.[55] Csapattársa a brit Max Chilton lett, akit már korábban leigazolt a csapat.[56]

A szezonnyitó ausztrál nagydíj időmérő edzésén a 19. helyre kvalifikálta magát, háromnegyed másodpercet verve Chiltonra. A rajt után megelőzte Pastor Maldonadót és Daniel Ricciardót, és végül a 15. helyen ért célba debütáló futamán.[57] Malajziában újra 19. a helyre állhatott fel, miután 0,3 másodperccel maradt le a Q2-ről. Bár a rajtnál hátracsúszott, végül a kerékcserék során fel tudott kapaszkodni a 13. helyig, megverve ezzel csapattársát és a rivális kiscsapat, a Caterham mindkét pilótáját, Giedo van der Gardét és Charles Picet.[58] A magyar nagydíjig minden időmérő edzésen, valamint minden futamon, amelyen mindketten célba értek Chilton előtt tudott végezni.[59] A japán nagydíjra ő és Pic is 10–10 helyes rajtbüntetést kaptak, mivel a szezon során három megrovást gyűjtöttek össze. A mezőny végéről rajtoló francia futamának aztán egy van der Gardéval történt ütközés vetett idejekorán véget.[60] Bianchi végül a 19. helyen zárt a 2013-as szezonban, megelőzve csapattársát, valamint a Caterham mindkét versenyzőjét.[61]

2014 – az első pontszerzés és az utolsó szezon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még a 2013-as évad folyamán aláírta a hosszabbítását a Marussiával, ezt 2013. október 3-án jelentették be.[62] Csapattársa, Max Chilton is maradt. A 2014-es szezont gyengén indította, csapattársával együtt lefulladt az autója az ausztrál nagydíj rajtrácsán, és bár a bokszutcából végül el tudtak rajtolni, csak Chilton tudott rangsorolt helyen célba érni, mivel Bianchi túl sok kör hátrányt szedett össze, és nem tudott bekerülni a 90%-os limit fölé (ha rangsorolják, 14. lett volna).[63] A következő futamon Maldonadóval és Jean-Éric Vergne-nyel történt balesete miatt kiesett, ráadásul meg is büntették,[64] az azt követő három versenyen pedig nem keltett különösebb feltűnést, rendszerint az utolsó helyeken osztozott csapattársával, valamint a Caterham és a 2014-re erősen visszaeső Sauber pilótáival.

Az eseményekben bővelkedő 2014-es monacói nagydíj hozta meg számára az „áttörést”, ahol (részben a rengeteg kiesőnek is köszönhetően) a nyolcadik helyen intették le, ám kétszer öt másodperces büntetése miatt végül hivatalosan a 9. lett. Bianchi váltócsere miatt csak a bokszutcából indulhatott, első büntetését azért kapta, mert Chiltonhoz és Gutiérrezhez hasonlóan rossz rajtkockába állt fel, és mivel Safety Car-fázis alatt töltötte le azt, a verseny végén újabb 5 másodpercet írtak hozzá az idejéhez. Időbüntetései ellenére a kilencedik helyen ért célba, ezzel a Marussia ötéves fennállása óta az istálló első pontjait szerezte meg.[65][66] Eredménye több szempontból is kiemelkedően fontos volt csapata számára: nem csak azt jelentette, hogy ötödik szezonjukban végre feliratkozhattak a pontszerző csapatok listájára, de ezzel a két világbajnoki egységgel a Caterhamen kívül a 2014-ben nullázó Saubert is meg tudták előzni, ez pedig 10 millió dolláros pluszt jelentett az év végi elszámolásnál az anyagi gondokkal küzdő csapat számára, és hozzájárult ahhoz, hogy 2014 végén egy befektető felvásárolja a csődbe ment céget, és 2015-ben Manor F1 Team néven újra a rajtrácson lehessenek.[67][68][5] A 2014-es silverstone-i teszt második napján, július 9-én Bianchi a Scuderia Ferrari F14 T kódjelű autóját vezetve a leggyorsabb kört futotta meg az edzésen részt vevők közül, megnyerve az aznapi tesztet.[69]

A szezon kilenc futamából, amelyen ő és Chilton is célba értek, nyolc során Bianchi végzett előrébb, ezzel átvéve a csapat első számú pilótájának szerepét.[70][71] Chilton csak kétszer esett ki, míg Bianchi öt alkalommal nem jutott el a kockás zászlóig, háromszor műszaki hiba miatt. Napokkal szuzukai balesete előtt úgy nyilatkozott, hogy készen áll arra, hogy átvegye az egyre inkább távozni készülő Fernando Alonso helyét a Ferrari csapatánál.[72]

Balesete és halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bianchi Szingapúrban, a végzetes japán nagydíj előtti utolsó futamán. A fiatal francia Ayrton Senna óta az első pilóta, aki versenyhétvégén szerzett sérülései következtében hunyt el

A 2014-es japán nagydíjra a meteorológusok megjósolták a Fanfon tájfun megérkezését Japánba.[73] Felmerült annak a lehetősége, hogy a nagydíjat korábban rajtoltatják el, ám ezt (főként az európai tv-nézők miatt) nem tették meg.[74] A szombati időmérő edzést még száraz körülmények között rendezték (ezen Bianchi a 20. helyet szerezte meg, majd Maldonado és Vergne büntetése után a 18. rajtpozícióba állhatott fel),[75][76] azonban vasárnapra, a futam kezdetére (helyi idő szerint 15:00-ra) megérkezett az ítéletidő Szuzukába. A pálya rendkívül vizes volt és a látási viszonyok is nagyon rosszak voltak, ezért a futam a Safety Car mögül rajtolt el. Három kör megtétele után piros zászlóval megszakították a futamot, a pilóták a bokszutcában sorakoztak fel. Miután enyhébbre fordult az idő, szűk fél óra elteltével extrém esőgumikon elrajtolhattak a pilóták, ám a Safety Car egészen a 10. körig a mezőny előtt körözött. Ezután megkezdődött az „igazi” verseny, a pilóták többsége átmeneti esőgumikra váltott.[77]

A baleset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bianchi átmenetileg a 3. helyen is autózott, majd kerékcseréi után Kobajasi mögé, a 20. helyre csúszott vissza. A 41. körben már sötétedett, és az időjárási viszonyok ismét rosszra fordultak, ezért Adrian Sutil Sauberje kicsúszott a Dunlop kanyar kijáratánál, és a falnak ütközött. Ekkor Bianchi előtte volt, ezért ő már elhagyta azt a pontját a pályának. Miután Sutil kiszállt az autójából, egy daruskocsival kezdték meg a mentését, az érintett szakaszon dupla sárga zászló volt érvényben. Mire sikerült megemelni a Sauber roncsát (42. kör), Bianchi is megérkezett a 7-es (Dunlop) kanyarhoz. Egy vízátfolyáson megcsúszhatott az autója (aquaplaning – az a jelenség, amikor egy autó kerekei megúsznak egy vízátfolyáson, ezért irányíthatatlanná válik),[78] és teljes sebességgel a Sutilt mentő daruskocsinak (oldalról, részben az alá) csapódott. Az autó műszerei alapján az ütközés 212 km/h-s sebességnél történt,[79] a versenyzőt pedig az eredeti hírek szerint 92 g gyorsulásnak megfelelő erőhatás érte.[80] (Későbbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ennél sokkal súlyosabb, 254 g is lehetett a Bianchit érő ütés.)[81] Szurkolói videókon tisztán látható, ahogy a becsapódó Marussia megemeli a daruskocsit, amelynek következtében Sutil autója visszazuhant a földre. Az ütközés ereje darabokra törte a Marussiát, Bianchi pedig azonnal elvesztette az eszméletét, és nem reagált sem a csapatrádióra, sem a versenybíróknak. A versenyirányítás beküldte a Safety Cart és az orvosi autót, majd a 46. körben véglegesen leintették a futamot (a 44. kör eredménye alapján Hamilton győzött Rosberg és Vettel előtt).[77] A baleset helyszínére az orvosi autón kívül több mentőautó és orvos is érkezett, akik stabilizálni próbálták az életveszélyes sérüléseket szerzett Bianchit. Percekig küzdöttek, majd stabilizálása után mentőautóval (rendőri kíséret mellett) vitték a pályakórházba, onnan pedig 32 perces úton a legközelebbi, 15 km-re lévő kórházba (Mie Egyetemi Kórház),[82][83][84] mert a rossz időjárás miatt a mentőhelikopternek kockázatos lett volna felszállnia.[85]

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Max Chilton egykori csapattársának ajánlotta első Indy Lights győzelmét

Bianchit életveszélyes fejsérülésekkel szállították kórházba, ahol azonnal megműtötték,[86] egy vérömlenyt távolítottak el az agyából. A kiadott közlemény szerint Bianchinak stabil, de életveszélyes volt az állapota a műtét után is, nem volt eszméleténél és lélegeztetőgép segítségére szorult.[87] A baleset után két nappal kiderült, hogy a francia pilóta súlyos agykárosodást szenvedett, diffúz axonális károsodása van, ami a nagy erejű becsapódás következtében alakult ki. A betegek mindössze 10%-a épül fel egy ilyen jellegű sérülésből, és ők is tartós károsodást szenvedhetnek. Bianchi a Ferrari tehetségkutató programjának tagja volt, ezért Gerard Saillant professzor, az FIA orvosi bizottságának elnöke, valamint Alessandro Frati professzor, a Római La Sapienza Egyetem idegsebésze is Japánba utazott a csapat kérésére.[88]

Hasonlóan cselekedett a Marussia igazgatója, Graeme Lowdon, valamint a csapatfőnök John Booth, rögtön a versenyt követően (utóbbi az orosz nagydíj után is mellette maradt). Ugyanígy tett továbbá a Ferrari csapatfőnöke, Marco Mattiacci és Felipe Massa is. Október 6-án Pastor Maldonado, valamint közös menedzserük, Nicolas Todt és Alessandro Alunni Bravi is meglátogatták Bianchit.[89] Bianchi szülei ugyanezen napon érkeztek meg fiukhoz, három nappal később pedig Jules testvérei, Mélanie és Tom, valamint a francia pilóta legjobb barátja, Lorenz Leclerc.[90] A család köszönetét fejezte ki a rajongóktól kapott széleskörű támogatásért.[91]

Versenyzői és csapatreakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán nagydíjat egy héttel később követő orosz nagydíjra a Marussia eredetileg Alexander Rossit nevezte,[92] ám végül úgy döntöttek, hogy csak Chilton autóját indítják el a futamon.[93]

A hétvége során a versenyzők különféle módokon tisztelegtek Bianchi előtt:

  • A Marussia MR03 autójára felkerült a „#JB17” festés, amelyet az év minden további futamán és az azt követő évben a Manor autóján is rajta hagytak.[94]
  • Minden pilóta egy „Tous avec Jules #17” feliratú matricát ragasztott a sisakjára,[95] amely ötlet élharcosa a honfitárs Jean-Éric Vergne volt.[96]
  • A versenyzők a futam kezdetekor egyperces néma csenddel tisztelegtek Bianchi előtt.[97]
  • A futam nyertese, Lewis Hamilton Bianchinak ajánlotta a győzelmét.[98]

A japán nagydíj utáni napon a Ferrari leköszönő elnöke, Luca di Montezemolo kijelentette, hogy Bianchit szerződtették volna harmadik számú pilótának, amennyiben 2015-től bevezették volna az ügyfélautókat, ami akkoriban valószínű lehetőségnek tűnt.[99]

Az orosz nagydíj után a Marussia igazgatója, Graeme Lowdon kijelentette, hogy a Marussia a szezon hátralévő részére visszatér az eredeti, kétautós felálláshoz, ám a csapat még az amerikai nagydíj előtt csődeljárás alá került.[100][101][102] A csapat pénzügyi támogatója, Andrej Cseglakov később azt nyilatkozta, Bianchi balesete kulcsszerepet játszott abban, hogy kiszállt a Formula–1-ből.[103]

2015 márciusában, az ausztrál nagydíjat követően az újonnan alakult Manor F1 Team csapatfőnöke, a Marussia korábbi vezetője megemlékezett Bianchi előző évi monacói pontszerzéséről, amely a vele járó pénzdíj segítségével hozzásegítette a csapatot a csődeljárás utáni feltámadáshoz.[104] Ezen felül a Manor tagjai a monacói nagydíj idején vörös, „Monaco 2014 P8 JB17” feliratú karszalag viselésével támogatták Bianchit.[105][106]

A vizsgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baleset után az FIA vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, hibáztak-e a szervezők, valamint hogy ki tehető felelőssé a súlyos baleset miatt.[107][108][109] Az FIA az orosz nagydíjon adott ki különleges közleményt az ügyben, amelyen ugyan kiderült, hogy Bianchi lassított a balesete előtt a 7-es kanyarban, de az még nem, hogy hány km/h-nál történt az ütközés (ez a részlet csak később látott napvilágot). Továbbá tudatták, hogy az extra 37 perc, amely abból adódott, hogy helikopter helyett közúton kellett Bianchit kórházba vinni, nem befolyásolta a francia pilóta állapotát. Ezután az FIA részletes kutatásba kezdett a téren, hogy miképpen javíthatnának az autók pilótafülkéjének biztonságán, felmerült olyan javaslat is, hogy védőszoknyát helyezzenek el a mentőjárművek szélén, valamint új módszerek után néztek, amelyekkel lelassíthatnák a versenyzőket dupla sárga zászló ideje alatt. Ez utóbbira tekintettel született meg a döntés, hogy bevezetik az ún. Virtuális Safety Cart (VSC), amelynek lényege, hogy a Safety Car ugyan nem megy pályára, de a versenyzőknek kötelességük a szerint vezetni, ahogyan abban az esetben kell. Ezt a módszert a szezon utolsó három versenyén tesztelték.[110][111]

Az orosz nagydíjat követő hétvégén az FIA e-mailben kérte a csapatokat, hogy szolgáltassanak részükre minden elérhető adatot Bianchi balesetével kapcsolatosan, melyeket kizárólag az eset kivizsgálására felállított csoport vizsgált meg.[112]

Egy héttel később különleges bizottság alakult, melynek szakértői között volt több korábbi pilóta és csapatfőnök, többek között Ross Brawn és Stefano Domenicali is.[113][5] Összesen közel 400 oldalas jelentést készítettek a baleset körülményeiről, amit négy héttel később tettek közzé,[114] és amely kimondta, hogy a szerencsétlenség miatt nem tehető egyetlen személy vagy szervezet sem felelőssé (így az FIA, a pályabírók és a Marussia sem), hanem a baleset a szerencsétlen véletlenek összejátszásának következménye volt (a pálya állapota, Bianchi megengedettnél nagyobb sebessége, valamint a daruskocsi pályán elfoglalt pozíciója).[115] Számos javaslatot tettek továbbá a biztonság javítására sérült jármű mentési ideje alatt, amelyek a következő szezontól léptek életbe, valamint megállapították, hogy nem lehetett volna enyhíteni Bianchi sérüléseit egy eltérő kialakítású pilótafülkével. A vizsgálat során napvilágot látott, hogy nem működött Bianchi fékek reakcióját befolyásoló „break-by-wire” rendszere, a csapata ennek ellenére nem kapott büntetést.[114]

A 2015-ös világbajnokságtól biztonsági okokból az FIA új szabályt hozott, ami szerint egy futam legalább négy órával szürkület/napnyugta előtt kell kezdetét vegye, ez alól csak a hivatalosan éjszaka rendezett futamok (Bahrein, Abu-Dzabi és Szingapúr) kivételek.[116]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 novemberében Bianchi mélyaltatása megszűnt, de továbbra is kómában maradt, állapota viszont elég stabil volt ahhoz, hogy hazaszállíthassák Franciaországba, és egy nizzai kórházban folytathassák rehabilitációját.[117] Állapota azonban 2015-ben sem változott, és júniusra világossá vált, hogy kevés esély van a francia versenyző felépülésére. Ezt édesapja is megerősítette néhány nappal fia halála előtt a sajtónak adott interjújában, melyben azt is elmondta, a család számára nehezebb fiukat kómában látni, mintha elvesztették volna a balesetben.[118]

Jules Bianchi kilenc hónapig feküdt kómában. Állapota nem javult, és végül szülei otthonához közel, egy nizzai kórházban hunyt el 285 nappal balesetét követően, 2015. július 17-én, pénteken éjjel. Családja péntekről szombatra virradó éjszaka, hajnali 3 óra körül tudatta a sajtóval a hírt.[1][119]

Bianchi ezzel az első pilóta Roland Ratzenberger és Ayrton Senna imolai tragédiája óta, aki versenyhétvégén szerzett sérüléseibe halt bele. A Formula–1 1950-től íródó története során Bianchi a 38. (az Indy 500 áldozatait leszámítva a 31.) ilyen pilóta.[5]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kobajasi Kamui előzi Bianchit a 2014-es kínai nagydíjon. Bianchit társai tehetséges versenyzőnek és remek embernek tartották

A pilóták és a csapatok megrendüléssel fogadták Bianchi halálát. Mindannyiuk egyöntetű véleménye volt, hogy a fiatal francia pilótát egy kedves, halk szavú és tiszteletteljes egyéniségnek ismerték meg, aki ugyanakkor nagyszerű és elszánt versenyző is volt. Röviddel a hír bejelentése után részvétét nyilvánította a pilóták közül Max Chilton, Bianchi volt csapattársa, Alexander Rossi, az istálló akkori tesztpilótája, Valtteri Bottas, Jenson Button, Romain Grosjean, Daniel Ricciardo, Max Verstappen, Carlos Sainz Jr. és édesapja, Martin Brundle, Mario Andretti, Alan Jones, számos IndyCar- és DTM-pilóta, az ART Grand Prix (Bianchi Formula–3-as és GP2-es csapata), a GPDA, a World Series by Renault és a GP2 Series szervezői, valamint több Formula–1-es istálló is.[5][6] Chilton egykori csapattársának ajánlotta továbbá első Indy Lights győzelmét is.[120] Luca di Montezemolo Bianchi halála után azt nyilatkozta, hogy a fiatal franciának biztos ülése lett volna a Ferrarinál.[121]

Bianchi temetésére 2015. július 21-én került sor szülővárosában, a Sainte-Réparate-katedrálisban. Utolsó útjára számos egykori pilótatársa elkísérte, úgymint Jean-Éric Vergne, Sebastian Vettel, Lewis Hamilton, Nico Rosberg, Jenson Button, Felipe Massa, Romain Grosjean, Valtteri Bottas, Nico Hülkenberg, Daniel Ricciardo, Esteban Gutiérrez, Roberto Merhi, valamint Alain Prost, Olivier Panis és a Marussia/Manor teljes menedzsmentje.[122] A francia pilóta végakarata szerint hamvait a tengerbe szórták Monaco és Menton között.[123] A július végi magyar nagydíjon a versenyzők gyászszünettel és (saját elmondásuk szerint) „mindent beleadva versenyezve” tisztelegtek Bianchi előtt, valamint egy „#CiaoJules” hashtag viselésével is megemlékeztek róla.[124] A hungaroringi megemlékezésen Bianchi családja is részt vett, miután Bernie Ecclestone magángépével Magyarországra utaztak.[125] A futamon győztes Sebastian Vettel Bianchinak ajánlotta győzelmét.[126]

Az FIA hivatalos közleményben jelentette be, hogy 2015-től visszavonultatja a 17-es rajtszámot, amellyel Bianchi utolsó évében versenyzett, egyfajta tisztelgésül a francia pilóta emléke előtt, így ezentúl egy újonc pilóta sem választhatja majd ezt a számot a jövőben.[127]

Eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnokság Csapat Rajtszám Versenyszám Győzelem Pole Leggyorsabb kör Dobogós hely Pont Helyezés
2007 French Formula Renault 2.0 SG Formula 6 13 5 5 10 11 172 1.
Eurocup Formula Renault 2.0 43 6 0 1 1 0 4 22.
2008 Formula Three Euroseries ART Grand Prix 24 20 2 2 2 7 47 3.
Masters of Formula–3 ART Grand Prix 24 1 1 0 0 1 Hn
Macau Grand Prix ART Grand Prix 24 1 0 0 0 0 9.
2009 Formula Renault 3.5 Series SG Formula 26 1 0 0 0 0 0 Hn
British Formula Three Championship ART Grand Prix 91 4 0 2 2 3 0 Hn†
Formula Three Euroseries 1 20 9 6 7 12 114 1.
Macau Grand Prix 3 1 0 0 0 0 10.
2009–10 GP2 Asia Series ART Grand Prix 7 6 0 1 2 1 8 11.
2010 GP2 Series ART Grand Prix 1 20 0 3 1 4 52 3.
2011 GP2 Asia Series Lotus ART 5 4 1 0 1 2 18 2.
GP2 Series 5 18 1 1 0 6 53 3.
Formula–1 Scuderia Ferrari Tesztpilóta
2012 Formula–1 Sahara Force India F1 Team Tesztpilóta
Formula Renault 3.5 Series Tech 1 Racing 8 17 3 5 7 8 185 2.
2013 Formula–1 Marussia F1 Team 22 19 0 0 0 0 0 19.
2014 Formula–1 Marussia F1 Team 17 15 0 0 0 0 2 17.

† - Bianchi vendégversenyzőként volt jelen, így nem kaphatott pontot a bajnoki értékelésben.

Teljes Formula–3 Euroseries erdménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat Kasztni,
motor
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hely Pontok
2008[128] ART Grand Prix Dallara F308/049,
Mercedes
HOC
1

Ki
HOC
2

13
MUG
1

3
MUG
2

4
PAU
1

Ki
PAU
2

26
NOR
1

Ki
NOR
2

9
ZAN
1

3
ZAN
2

9
NÜR
1

2
NÜR
2

3
BRH
1

22
BRH
2

18
CAT
1

Ki
CAT
2

3
BUG
1

1
BUG
2

17
HOC
1

7
HOC
2

1
3. 47
2009[129] ART Grand Prix Dallara F308,
Mercedes
HOC
1

5
HOC
2

3
MUG
1

1
MUG
2

14
PAU
1

1
PAU
2

3
NOR
1

1
NOR
2

1
ZAN
1

1
ZAN
2

6
NÜR
1

1
NÜR
2

5
BRH
1

Ki
BRH
2

Ki
CAT
1

1
CAT
2

5
BUG
1

2
BUG
2

1
HOC
1

1
HOC
2

7
1. 114

Teljes Formula Renault 3.5 Series eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Hely Pontok
2009[130] KMP Group/SG Formula CAT
1
CAT
2
SPA
1
SPA
2
MON
1

Ki
HUN
1
HUN
2
SIL
1
SIL
2
BUG
1
BUG
2
ALG
1
ALG
2
NÜR
1
NÜR
2
ALC
1
ALC
2
Hn 0
2012[131] Tech 1 Racing ALC
1

KIZ
ALC
2

13
MON
1

2
SPA
1

2
SPA
2

17
NÜR
1

1
NÜR
2

12
MSC
1

2
MSC
2

7
SIL
1

1
SIL
2

3
HUN
1

3
HUN
2

9
LEC
1

4
LEC
2

1
CAT
1

7
CAT
2

Ki
2. 185

Teljes GP2 eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Hely Pontok
2010[132] ART Grand Prix ESP
FEA

Ki
ESP
SPR

12
MON
FEA

4
MON
SPR

3
TUR
FEA

Ki
TUR
SPR

13
VAL
FEA

2
VAL
SPR

Ki
GBR
FEA

2
GBR
SPR

5
GER
FEA

5
GER
SPR

4
HUN
FEA

Ki
HUN
SPR

Ni
BEL
FEA

14
BEL
SPR

Ki
ITA
FEA

2
ITA
SPR

4
ABU
FEA

18
ABU
SPR

7
3. 52
2011[132] Lotus ART TUR
FEA

3
TUR
SPR

7
ESP
FEA

7
ESP
SPR

Ki
MON
FEA

Ki
MON
SPR

19
VAL
FEA

Ki
VAL
SPR

7
GBR
FEA

1
GBR
SPR

5
GER
FEA

4
GER
SPR

2
HUN
FEA

7
HUN
SPR

6
BEL
FEA

2
BEL
SPR

2
ITA
FEA

8
ITA
SPR

3
3. 53

Teljes GP2 Asia Series eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 Hely Pontok
2009–10[132] ART Grand Prix ABU1
FEA
ABU1
SPR
ABU2
FEA

3
ABU2
SPR

7
BHR1
FEA

10
BHR1
SPR

Hn
BHR2
FEA

10
BHR2
SPR

Ki
12. 8
2011[132] Lotus ART ABU
FEA

1
ABU
SPR

8
ITA
FEA

3
ITA
SPR

Ki
2. 18

Teljes Formula–1-es eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Helyezés Pont
2012 Force India AUS MAL CHN
Tp
BHR ESP
Tp
MON CAN EUR
Tp
GBR
Tp
GER
Tp
HUN
Tp
BEL ITA
Tp
SIN JPN KOR
Tp
IND ABU
Tp
USA BRA
2013 Marussia F1 Team AUS
15
MAL
13
CHN
15
BHR
19
ESP
18
MON
Ki
CAN
17
GBR
16
GER
Ki
HUN
16
BEL
18
ITA
19
SIN
18
KOR
16
JPN
Ki
IND
18
UAE
20
USA
18
BRA
17
19. 0
2014 Marussia F1 Team AUS
Hn
MAL
Ki
BHR
16
CHN
17
ESP
18
MON
9
CAN
Ki
AUT
15
GBR
14
GER
15
HUN
15
BEL
18†
ITA
18
SIN
16
JPN
20†
RUS
Sér
USA
Sér
BRA
Sér
UAE
Sér
17. 2
† A versenyt nem fejezte be, de helyezését értékelték, mert a versenytáv több mint 90%-át teljesítette.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jules Bianchi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Meghalt Jules Bianchi”, gphirek.hu, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 18.) 
  2. Jules Bianchi, 1989-2015: F1's lost star”, skysports.com, 2015. július 19. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  3. ^ a b Elhunyt Jules Bianchi”, f1vilag.hu, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) 
  4. Jules Bianchi dies”, espn.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  5. ^ a b c d e f g Akinek az egyetlen ellensége a pályán a daruskocsi volt”, gphirek.hu, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) 
  6. ^ a b Manor: Bianchi fényt hozott az életünkbe”, gphirek.hu, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) 
  7. F1: visszavonultatják Jules Bianchi 17-es rajtszámát”, nemzetisport.hu, 2015. július 20. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  8. Jules Bianchi in profile: A promising young driver taken way before his time”, express.co.uk, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  9. GRAND PRIX RESULTS: MONACO GP, 1968”, grandprix.com (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  10. Jules Bianchi's funeral to be held ahead of Hungarian Grand Prix in home city of Nice on Tuesday”, dailymail.co.uk, 2015. július 19. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  11. ^ a b c Gregory Heirman. „Interview Jules Bianchi”, fotoformulak.com, 2009. december 16. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  12. 'Shirking responsibility': Jules Bianchi's mother hits out over son's horror crash”, express.co.uk, 2014. október 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  13. Jules Bianchi”, f1fanatic.co.org (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  14. Jules Bianchi: F1 rising star who has shown he is the ‘real deal’”, theguardian.com, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  15. Exkluzív interjú Jules Bianchival”, mcsatorna.hu, 2012. június 21. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) 
  16. 25 év, 9 hónap kóma, 17-es rajtszám”, amdala.hu, 2015. július 19. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) 
  17. Camille Marchetti: F1 Driver Jules Bianchi Girlfriend”, fabwags.com, 2015. július 17. (angol nyelvű) 
  18. ^ a b c d Jules Bianchi - Drivers Database (angol nyelven). driverdb.com. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  19. Calado to be managed by Nicolas Todt”, asia.eurosport.com, 2013. január 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  20. Jules Bianchi: 'One of the most promising drivers in Formula 1'”, bbc.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  21. Formula One: Jules Bianchi factfile”, zeenews.india.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  22. Bianchi's career milestones in pictures”, plus.autosport.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  23. Formula 3 Euro Series 2008 :: Schedule and Standings”, motorsport-archive.com (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  24. Jules Bianchi”, All Road Management (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  25. Masters of Formula–3 2008 results (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 20.)
  26. Formula One driver Jules Bianchi dies: David Beckham leads the tributes as the sporting world pays their respects to the young driver”, thetelegraph.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  27. ART complete Euro Series line-up”, autosport.com, 2009. január 6. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  28. SG Formula enters World Series”, autosport.com, 2009. május 14. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  29. Macau Grand Prix newsletter 11-09-2009”, motorsport.com, 2009. november 9. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  30. Turvey leads iSport 1-2 in Abu Dhabi”, gpupdate.net (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  31. 2009-2010 GP2 Asia Series standings”, gpupdate.net (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  32. ^ a b Jules Bianchi back with Lotus ART”, gp2series.com, 2010. december 23. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  33. Tributes to Marussia F1 driver Jules Bianchi after his death”, autosport.com, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  34. Bianchi suffers back injuries”, autosport.com, 2010. július 31. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  35. Bianchi cleared to race at Spa”, autosport.com, 2010. augusztus 26. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  36. Hall of Fame: Pastor Maldonado”, gp2series.com (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  37. Hall of Fame: Romain Grosjean”, gp2series.com (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  38. Bianchi thrilled to end win drought”, autosport.com, 2011. február 11. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  39. Coletti wins Abu Dhabi race two”, autosport.com, 2011. február 12. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  40. Bianchi given post-race penalty”, autosport.com, 2011. február 12. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  41. 2011 GP2 Asia TWPC - FINAL RESULTS”, forums.autosport.com, 2011. március 23. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  42. Jules Bianchi joins Tech 1 for FR3.5 season”, autosport.com, 2012. február 9. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  43. Motorland Aragón – Race 1 Bianchi disqualified for technical irregularity”, worldseriesbyrenault.com (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  44. TWPC 2012 WSR 3.5 Predictions - FINAL RESULTS”, forums.autosport.com, 2012. október 24. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  45. Belgian GP practice as it happened”, news.bbc.co.uk, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  46. Montezemolo gives Badoer one more chance, Bianchi waits for call up”, jamesallenonf1.com, 2009. augusztus 25. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  47. Ferrari to test Bianchi at Jerez”, autosport.com, 2009. november 20. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  48. Ferrari expands young driver academy”, autosport.com, 2010. március 6. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  49. Ferrari confirms Bianchi as 2011 tester”, autosport.com, 2010. november 11. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  50. Bianchi és Pérez jól ment a Ferrari-teszten”, mcsatorna.hu, 2011. szeptember 16. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  51. Perez and Bianchi complete Ferrari test”, f1fanatic.co.uk, 2011. szeptember 15. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  52. Jules Bianchi Joins Sahara Force India, To take part in Friday Practice”, rachf1.com, 2012. január 27. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  53. Jules Bianchi joins Force India F1 team as reserve driver”, autosport.com, 2012. január 27. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) (angol nyelvű) 
  54. Jules Bianchi wins Massa's karting event”, espn.co.uk, 2013. január 13. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  55. Jules Bianchi replaces Razia at Marussia”, en.espn.co.uk, 2013. március 1. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  56. Bianchi váltja Raziát a Marussiánál”, f1vilag.hu, 2013. március 1. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  57. Jules Bianchi relishing first night race”, motorsportstalk.nbcsports.com, 2013. szeptember 15. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  58. Bianchi inks new Marussia deal”, crash.net, 2013. október 3. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  59. F1: How have the rookies done this season?”, sportskeeda.com, 2013. október 4. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  60. Japanese GP: Jules Bianchi to miss FP2 due to Friday crash damage”, autosport.com, 2013. október 11. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  61. 2013 Formula 1 standings (angol nyelven). gpdupdate.net. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  62. Bianchi marad a Marussia egyik versenyzője 2014-ben”, gphirek.hu, 2013. október 3. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  63. Nem fulladt benzinspórolási harcba az új korszak nyitánya”, gphirek.hu, 2014. március 16. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  64. A Mercedesek kettős győzelmet arattak Malajziában”, gphirek.hu, 2014. március 30. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  65. A Marussia csapta a legnagyobb ünneplést”, gphirek.hu, 2014. május 25. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  66. Ninth place for Jules Bianchi in Monaco saw Marussia score their first F1 points”, skysports.com, 2014. május 14. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  67. Bianchi points could prove a lifeline for low budget Marussia team”, jamesallenonf1.com, 2014. május 14. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  68. Hamarosan új székhelyre költözhet a Manor”, f1vilag.hu, 2015. május 20. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  69. Silverstone F1 test: Jules Bianchi goes quickest for Ferrari”, autosport.com, 2014. július 9. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  70. Jules Bianchi Race Results 2014 (angol nyelven). Results.co.uk. Results UK. (Hozzáférés: 2014. december 6.)
  71. Max Chilton Race Results 2014 (angol nyelven). Results.co.uk. Results UK. (Hozzáférés: 2014. december 6.)
  72. Noble, Jonathan. „Jules Bianchi 'ready' if Fernando Alonso leaves Ferrari F1 team”, 2014. október 2. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  73. Szétverheti a vihar a Japán Nagydíjat”, sport.hir24.hu, 2014. október 2. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  74. Jules Bianchi crash may have been avoided if rain-soaked Japanese Grand Prix started two hours earlier”, dailymail.co.uk, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  75. Qualifying results - 2014 Japanese Formula 1 Grand Prix (angol nyelven). gpupdate.net. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  76. A Japán Nagydíj valódi rajtrácsa”, gphirek.hu, 2014. október 4. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  77. ^ a b Hamilton nyert, Bianchi megsérült a Japán Nagydíjon”, gphirek.hu, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  78. A vízen való felúszás (aquaplaning) nagyon valóságos, bár láthatatlan veszély”, michelin.hu, 2011. június 21. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  79. FIA asks teams for Bianchi crash information”, grandprix.com, 2014. október 16. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) (angol nyelvű) 
  80. http://www.gphirek.hu/f1/20141014-f1-92-g-s-erohatas-erhette-jules-bianchi-fejet.html”, gphirek.hu, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  81. Sokkal súlyosabb volt Bianchi balesete, mint eddig hitték”, gphirek.hu, 2015. július 23. (Hozzáférés ideje: 2015. július 26.) 
  82. AUTOSPORT Live: Sunday – Japanese Grand Prix – F1 2014 Japanese Grand Prix (angol nyelven). Autosport. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  83. Formula 1 – Bianchi 'undergoing surgery' after Suzuka crash (angol nyelven). Yahoo Eurosport UK, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  84. Smith, Luke. „Bianchi suffers severe head injuries at Suzuka, requiring surgery”, MotorSportsTalk, NBC Sports, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2014. december 6.) (angol nyelvű) 
  85. Jules Bianchi taken to hospital after F1 crash”, telegraph.co.uk, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) (angol nyelvű) 
  86. Bianchi túl van a műtéten, önállóan lélegzik”, gphirek.hu, 2014. október 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  87. Bianchi állapota továbbra is kritikus, de stabil”, gphirek.hu, 2014. október 6. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  88. Bianchi súlyos agykárosodást szenvedett”, gphirek.hu, 2014. október 7. (Hozzáférés ideje: 2015. július 21.) 
  89. Parents of F1 driver Jules Bianchi arrive by his bedside in intensive care as he fights for his life after Japanese Grand Prix smash (angol nyelven). Daily Mail, 2014. október 8. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  90. Jules Bianchi crash update: Concern grows as brother, sister and friend arrive at stricken F1 star's bedside”, telegraph.co.uk, 2014. október 10. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) (angol nyelvű) 
  91. Marussia: Nem igaz, hogy Bianchi nem lassított”, gphirek.hu, 2014. október 15. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  92. Rossi nevezve, holnap reggel dönt a Marussia”, f1vilag.hu, 2014. október 9. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  93. Chilton: Jules-ért fogunk versenyezni Szocsiban”, f1vilag.hu, 2014. október 11. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  94. Booth anticipating 'tough' Monaco weekend (angol nyelven). GP Update, 2015. május 18. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  95. F1: 'Emotional' weekend ahead in Sochi following Bianchi crash”, CNN, 2014. október 10. (Hozzáférés ideje: 2015. július 19.) 
  96. Vergne arranges helmet stickers to honour Bianchi”, Grandprix.com, Inside F1, Inc., 2014. október 9. (Hozzáférés ideje: 2014. október 10.) (angol nyelvű) 
  97. Historic win for Mercedes in Russia overshadowed by Bianchi tribute”, CNN, 2014. október 12. (Hozzáférés ideje: 2015. július 19.) (angol nyelvű) 
  98. Jules Bianchi honoured at Russian Grand Prix as Formula One community sends message of support to stricken driver”, Mail Online, 2014. október 12. (Hozzáférés ideje: 2015. július 19.) (angol nyelvű) 
  99. Bianchi would have driven third Ferrari says Montezemolo”, Grandprix.com, Inside F1, Inc., 2014. október 7. (Hozzáférés ideje: 2014. október 10.) (angol nyelvű) 
  100. Marussia set to run two cars in US Grand Prix”, ThisisF1, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 20.) (angol nyelvű) 
  101. Marussia and Caterham to miss US Grand Prix – Bernie Ecclestone (angol nyelven). BBC, 2014. október 25. (Hozzáférés: 2014. október 25.)
  102. Marussia F1 team fold after crisis talks (angol nyelven). BBC Sport, 2014. november 7. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
  103. Stephenson, Les: F1 drivers to attend Bianchi's funeral (angol nyelven). wheels24, 2015. július 21. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  104. Elizalde, Pablo: Booth: Bianchi made Manor return possible (angol nyelven). GP Update, 2015. március 19. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  105. Marussia to honour Jules Bianchi`s Monaco exploits by wearing special wristbands (angol nyelven). Zee News (India), 2015. május 21. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  106. Manor creates Jules Bianchi wristbands for Monaco GP”, ESPN, ESPN UK, 2015. május 22. (Hozzáférés ideje: 2015. július 20.) (angol nyelvű) 
  107. Az FIA beperli a Bianchi-baleset jelentését bíráló exversenyzőt”, gphirek.hu, 2015. január 23. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  108. Nem szabad elhamarkodottan reagálni Bianchi balesetére”, gphirek.hu, 2014. október 7. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  109. Péter, Farkas. „Mit érdemes tanulnia az F1-nek Bianchi balesetéből? - Szuzukai Görbe Tükör”, gphirek.hu, 2014. október 8. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  110. Jules Bianchi: Drivers at Russian GP back 'virtual safety car' plan”, bbc.com, 2014. október 11. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) (angol nyelvű) 
  111. FIA breaks silence on Bianchi accident – Considering ways to slow cars in crash zones (angol nyelven). James Allen on F1, 2014. október 10. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  112. Formula 1 – FIA asks teams for Suzuka information (angol nyelven). AutoSport, 2014. október 16. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
  113. Wurz: A Bianchi-jelentés igazat mond”, formula.hu, 2014. december 5. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  114. ^ a b Accident Panel”, FIA.com, Nemzetközi Automobil Szövetség, 2014. december 3. (Hozzáférés ideje: 2014. december 6.) (angol nyelvű) 
  115. Benson, Andrew. „Jules Bianchi: Key findings from FIA's crash report”, BBC Sport, 2014. december 3. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) (angol nyelvű) 
  116. Formula 1 alters grand prix start times after Jules Bianchi crash (angol nyelven). BBC Sport, 2015. január 20. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  117. F1: Bianchit hazaszállították”, vezess.hu, 2014. november 19. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  118. Egyre kevesebb a remény Bianchi felépülésére”, gphirek.hu, 2015. július 13. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  119. Gyász: Meghalt Jules Bianchi”, formula.hu, 2015. július 18. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  120. Bianchinak ajánlotta győzelmét Max Chilton”, formula.hu, 2015. július 19. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  121. A Ferrari Bianchit szerződtette volna Räikkönen helyére”, gphirek.hu, 2015. július 20. (Hozzáférés ideje: 2015. július 22.) 
  122. Vettel és Hamilton is elkísérte utolsó útjára Bianchit”, gphirek.hu, 2015. július 21. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  123. A tengerbe szórták Bianchi hamvait”, sport.hir24.hu, 2015. július 25. (Hozzáférés ideje: 2015. július 26.) 
  124. A Hungaroringen is elbúcsúztatja Bianchit a Forma-1”, gphirek.hu, 2015. július 22. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  125. A Hungaroringre érkezett Bianchi családja”, telesport.hu, 2015. július 26. (Hozzáférés ideje: 2015. július 26.) 
  126. Vettel Bianchinak ajánlotta győzelmét a Hungaroringen”, f1vilag.hu, 2015. július 26. (Hozzáférés ideje: 2015. július 26.) 
  127. Az FIA visszavonultatja Bianchi rajtszámát”, telesport.hu, 2015. július 20. (Hozzáférés ideje: 2015. július 23.) 
  128. 2008 Formula 3 Euroseries results (angol nyelven). Speedsport. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
  129. 2009 Formula 3 Euroseries results (angol nyelven). Speedsport. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
  130. 2009 Formula Renault 3.5 results (angol nyelven). Speedsport. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
  131. 2012 Formula Renault 3.5 results (angol nyelven). Speedsport. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
  132. ^ a b c d Jules Bianchi at GP2 series (angol nyelven). GP2 series. (Hozzáférés: 2014. március 2.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]