Sörtefogúfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sörtefogúfélék
Evolúciós időszak: Paleocén - jelen
Szemfoltos pillangóhal (Chaetodon auriga)
Szemfoltos pillangóhal (Chaetodon auriga)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Sörtefogúfélék (Chaetodontidae)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sörtefogúfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörtefogúfélék témájú kategóriát.

Sávos pillangóhal (Chaetodon fasciatus)
Sárga pillangóhal (Chaetodon semilarvatus)
Chaetodon auriga
Közönséges csipeszhal (Chelmon rostratus)
Hemitaurichthys polylepis
Ostorhal (Heniochus acuminatus)
Heniochus intermedius
Heniochus diphreutes

A sörtefogúfélék (Chaetodontidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A sörtefogúfélék elsősorban korallzátonyokon a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán, a Vörös-tenger, a déli félteke egyes csendes-óceáni szigeteinél, valamint a Bengáli-öböl és Guineai-öböl trópusi éghajlatú partjai mentén találhatók meg. Mivel szívesen tartják őket akváriumban, kereskedelmi céllal számos fajt fognak be. A korallzátonyok szennyeződése és a dinamittal végzett robbantások miatt valamennyi szirtlakó faj veszélyben van.

Megjelenésük[szerkesztés]

A halak hossza fajtól függően 9-30 centiméter. Minden faj és bizonyos mértékben minden hal egyedi rajzolatot visel. A csíkok és a nyeregfolt elmosódottá teszik az állat körvonalait, így megnehezítik a támadó dolgát, ezenkívül az egyedek fajon belüli megkülönböztetését szolgálják. Egyes fajoknál, a farok közelében folt található, amely megtéveszti a ragadozót. Az arcorr fajonként eltérő. Egyesek csőszerűen előrenyúló állkapoccsal rendelkeznek, amellyel kicsipegetik a táplálékot a hasadékból. Más fajoknál az állkapocs rövidebb, és csőrre emlékeztet.

Életmódjuk[szerkesztés]

A korallszirtlakók, párosával vagy kisebb csapatokban úsznak, és túlnyomórészt nappal aktívak. Táplálékuk főleg korallpolipok és kisebb tengeri gerinctelenek: férgek és csigák.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A sörtefogúfélék nagyszámú ikrát raknak, amelyeket sorsukra hagynak. A lárvaállapot planktoni.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak

Források[szerkesztés]