Patachich Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Patachich Gábor
Kalocsa püspöke
Született 1699. május 3.
Madžarevo
Elhunyt 1745. december 5. (46 évesen)
Bécs
Felekezet katolikus egyház
Püspökségi ideje
1733. február 6. – 1745. december 5.
Előző püspök
Következő püspök
Csáky Imre
Csáky Miklós
Patachich Gábor a Catholic Hierarchy-n

Zajezdai gróf (1735-től, 1706–1735 báró) Patachich Gábor Hermann Antal (más írásmóddal Patacsics) (Magyarlak, 1699. május 3.Bécs, 1745. december 5.) kalocsa-bácsi (röviden kalocsai) érsek.

Élete[szerkesztés]

Patachich Ádám későbbi kalocsai érsek másod-nagybátyja, apja Patachich Boldizsár horvát nemes, anyja a magyar Geréczy Terézia. Tanulmányait Felső-Stájerországban kezdte, majd a gimnáziumot Varasdon végezte el. Nagyszombatban tanult filozófiát. 1718. október 19-től 1722. augusztus 30-ig a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke, ahonnan teológiai doktorátussal tért haza. 1722. április 4-én a Lateráni bazilikában szentelték pappá. Varasd plébánosaként tért haza, 1723-tól egészen 1733-ig zágrábi kanonok.

1729. június 27-től szerémi püspök (1731. február 12-én erősítette meg a pápa, püspökké is ezután szentelték), ahol nagyon nehéz körülmények között kezdett az újjáépítésbe, hiszen sem székesegyháza, sem püspöki rezidenciája, sem klérusa nem volt, hívei is alig.

Patachich Gábor mellszobra Kecelen

1733. február 6-án nevezte ki III. Károly kalocsai érsekké, aki a bácsi főispáni hivatalt is rá ruházta. A pápa szeptember 28-án erősítette meg. Érseki egyházmegyéjét november 4-én foglalta el, és még aznap megnyitotta a szemináriumot. 1734-ben és 1738-ban plébániákat vizitált. Megalapította Kecelt és Császártöltést. 1735. június 2-án kezdett neki a kalocsai Főszékesegyház építtetésének. Újjászervezte a káptalant: 5 valóságos és 3 címzetes kanonoknak is helyet teremtett, akik nagy része a paphiány miatt egyben plébános is maradt. 1738. augusztus 14-én a Nagyboldogasszony-napi búcsú előestéjén nyitotta meg az addig elkészült részeket, és iktatta be az új kanonokokat. 10 új plébániát szervezett, kiadta az egyházmegyei statútumokat, valamint az egész érseki tartományra érvényes, a latin mellett magyar, német és délszláv nyelvű szertartáskönyvet (Rituale). 1738-ban pedig zsinatot tervezett, amely azonban csak terv maradt.

Sok időt töltött Hajóson épített érseki kastélyában, amelyből később árvaház lett. Fiatalon hunyt el, holttestét Kalocsán helyezték nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

  • Rituale Romano Colocense..., Buda, 1738.
  • Statuta generalia..., 1738.

Forrás[szerkesztés]


Előde:
Csáky Imre
Kalocsai érsek
1733–1745
Utóda:
Csáky Miklós