Sas Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sas Ede
Sas Ede.jpg
Élete
Született 1869. december 23.
Pest
Elhunyt 1928. június 27. (58 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, vers
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sas Ede témájú médiaállományokat.

Sas Ede (eredetileg Hille Ede; Pest, 1869. december 23.Budapest, 1928. június 27.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Pályája[szerkesztés]

Sas Ede sírja

Hille Ede csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozéfa fia. Betegsége miatt középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1886-ban kezdett írni a Szegedi Híradóba és Szegedi Naplóba, ekkor családi nevét Sasra változtatta. 1889-ben a Szegedi Naplónak és az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891-től a Nagyvárad című napilap segédszerkesztője; 1893 októbertől másfél évig, majd 1898-tól a lap szerkesztője, 1907-től 1918-ig főszerkesztője volt. Közben 1893–1898 között Budapesten a Fővárosi Lapok és a Pesti Napló munkatársaként dolgozott.

Kolozsvárott került kapcsolatba a filmgyártással. Első filmes munkája Janovics Jenő vállalkozó és filmrendező Méltóságos rabasszony című filmjének (1916) forgatókönyve volt, 1917-ben további négy Janovits-filmben működött közre íróként. A háború után Budapestre költözött és az Uher Filmgyár művészeti vezetője lett. Itt készített munkái közül kiemelkedik A megfagyott gyermek, ebben Eötvös József versét ültette át a (néma)film nyelvére. 1923-tól a Pesti Hírlap munkatársa volt. Ezeken kívül számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg cikkei, versei és fordításai; elsősorban francia szerzőktől fordított. Kilenc színdarabot írt; a Légyott előtt című színművével megnyerte a szegedi Dugonics Társaság pályadíját, ezt a színművét több vidéki színpadon előadták.

A szegedi Dugonics Társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti Társaságnak főtitkára, 1916-tól elnöke; a Petőfi Társaságnak 1907-től tagja, 1920-tól titkára; a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatósági tagja volt.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Álarc nélkül (novellák, Nagyvárad, 1892)
  • Házasságok (novellák, Budapest, 1895)
  • Klára szerdái (novellák, Budapest, 1896)
  • Mesék a valóságról (versek, Budapest, 1900)
  • Mai hősök (novellák, Budapest, 1902)
  • Aratás (versek, Budapest, 1902)
  • Én vagyok az élet (regény, Budapest, 1903)
  • Mai tündérek (elbeszélések, Budapest, 1905)
  • Desdemona leánya (regény, Budapest, 1906)
  • Az utolsó állomás (regény, Budapest, 1908)
  • A bölcs meg a bolond (elbeszélések, Budapest, 1912)
  • A fehér város (versek, Budapest, 1917)
  • Bolond Istók (daljáték, Városi Színház: 1923)
  • Szittya – egy vitéz komondor története (regény, Budapest, 1924)
  • A nagy láz (regény, Budapest, 1926)
  • A megújrázott élet (novellák, Budapest, 1927)
  • Petőfi hegedűse (regény, Budapest, 1928).

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

  • 1918: Az ingovány
  • 1921: A megfagyott gyermek
  • 1921: Bolond Istók
  • 1921: Petőfi (Hevesi Sándorral).

Források[szerkesztés]