Sas Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sas Ede
Sas Ede.jpg
Élete
Született 1869. december 23.
Pest
Elhunyt 1928. június 27. (58 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, vers
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sas Ede témájú médiaállományokat.

Sas Ede (eredetileg Hille Ede; Pest, 1869. december 23.Budapest, 1928. június 27.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Pályája[szerkesztés]

Sas Ede sírja

Hille Ede csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozéfa fia. Betegsége miatt középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1886-ban kezdett írni a Szegedi Híradóba és Szegedi Naplóba, ekkor családi nevét Sasra változtatta. 1889-ben a Szegedi Naplónak és az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891-től a Nagyvárad című napilap segédszerkesztője; 1893 októbertől másfél évig, majd 1898-tól a lap szerkesztője, 1907-től 1918-ig főszerkesztője volt. Közben 1893–1898 között Budapesten a Fővárosi Lapok és a Pesti Napló munkatársaként dolgozott.

Kolozsvárott került kapcsolatba a filmgyártással. Első filmes munkája Janovics Jenő vállalkozó és filmrendező Méltóságos rabasszony című filmjének (1916) forgatókönyve volt, 1917-ben további négy Janovits-filmben működött közre íróként. A háború után Budapestre költözött és az Uher Filmgyár művészeti vezetője lett. Itt készített munkái közül kiemelkedik A megfagyott gyermek, ebben Eötvös József versét ültette át a (néma)film nyelvére. 1923-tól a Pesti Hírlap munkatársa volt. Ezeken kívül számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg cikkei, versei és fordításai; elsősorban francia szerzőktől fordított. Kilenc színdarabot írt; a Légyott előtt című színművével megnyerte a szegedi Dugonics Társaság pályadíját, ezt a színművét több vidéki színpadon előadták.

A szegedi Dugonics Társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti Társaságnak főtitkára, 1916-tól elnöke; a Petőfi Társaságnak 1907-től tagja, 1920-tól titkára; a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatósági tagja volt.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Álarc nélkül (novellák, Nagyvárad, 1892)
  • Házasságok (novellák, Budapest, 1895)
  • Klára szerdái (novellák, Budapest, 1896)
  • Mesék a valóságról (versek, Budapest, 1900)
  • Mai hősök (novellák, Budapest, 1902)
  • Aratás (versek, Budapest, 1902)
  • Én vagyok az élet (regény, Budapest, 1903)
  • Mai tündérek (elbeszélések, Budapest, 1905)
  • Desdemona leánya (regény, Budapest, 1906)
  • Az utolsó állomás (regény, Budapest, 1908)
  • A bölcs meg a bolond (elbeszélések, Budapest, 1912)
  • A fehér város (versek, Budapest, 1917)
  • Bolond Istók (daljáték, Városi Színház: 1923)
  • Szittya – egy vitéz komondor története (regény, Budapest, 1924)
  • A nagy láz (regény, Budapest, 1926)
  • A megújrázott élet (novellák, Budapest, 1927)
  • Petőfi hegedűse (regény, Budapest, 1928).

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

  • 1918: Az ingovány
  • 1921: A megfagyott gyermek
  • 1921: Bolond Istók
  • 1921: Petőfi (Hevesi Sándorral).

Források[szerkesztés]