Sebők Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond
Élete
Született 1861. szeptember 22.
Párkány
Elhunyt 1916. június 4. (54 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetiség magyar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebők Zsigmond témájú médiaállományokat.

Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22.Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi alakjait.

Élete[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)en végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el;[1] vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.

1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackótörténetek (Később Dörmögő Dömötör).

Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy-Társaság, 1904).

Munkássága[szerkesztés]

Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektól kezdett a gyermekirodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatja tovább kalandjait.

Művei[szerkesztés]

Mackó úr szobra a budai Európa Parkban, Maugsch Gyula alkotása, 1934. 1970-ben került itteni helyére
  • Alakok (elbeszélések) Szeged, 1887
  • Elbeszélések, 1893
  • Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893
  • Petőfi, 1899
  • Tarka mesék, 1903
  • Kossutha Lajos élete, 1902
  • Városi cica falun (elbeszélések), 1903
  • Cserebogár úrfi a tengeren (mesék), 1904
  • Uatazás Tündérországba (mesék), 1905
  • Tilinkós Lajkó (mesék), 1907
  • A doktor úr (elbeszélések), 1907
  • Mackó úr szárazon és vízen, 1907
  • A bogarak háborúja, 1911
  • Dörmögő Dömötör az országban (regény), 1912
  • Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával (regény), 1913
  • Színfoltok, 1914

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Más forrás szerint jogásznak készült – mirarcképcs

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Nyugat, 1923.
  • Katona Piroska: Sebők Zsigmond. Kecskemét, 1939.
  • Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. 1990.