Sebők Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond
Sebők Zsigmond
Élete
Született 1861. szeptember 22.
Párkány
Elhunyt 1916. június 4. (54 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetiség magyar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebők Zsigmond témájú médiaállományokat.

Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22.Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait.

Élete[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)en végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el;[1] vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.

1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackótörténetek (Később Dörmögő Dömötör).

Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy-Társaság, 1904).

Munkássága[szerkesztés]

Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektól kezdett a gyermekirodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatja tovább kalandjait.

Művei[szerkesztés]

Mackó úr szobra a budai Európa Parkban, Maugsch Gyula alkotása, 1934. 1970-ben került itteni helyére
  • Alakok (elbeszélések) Szeged, 1887
  • Elbeszélések, 1893
  • Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893
  • Petőfi, 1899
  • Tarka mesék, 1903
  • Kossutha Lajos élete, 1902
  • Városi cica falun (elbeszélések), 1903
  • Cserebogár úrfi a tengeren (mesék), 1904
  • Uatazás Tündérországba (mesék), 1905
  • Tilinkós Lajkó (mesék), 1907
  • A doktor úr (elbeszélések), 1907
  • Mackó úr szárazon és vízen, 1907
  • A bogarak háborúja, 1911
  • Dörmögő Dömötör az országban (regény), 1912
  • Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával (regény), 1913
  • Színfoltok, 1914

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Más forrás szerint jogásznak készült – mirarcképcs

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Nyugat, 1923.
  • Katona Piroska: Sebők Zsigmond. Kecskemét, 1939.
  • Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. 1990.