Abonyi Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abonyi Árpád
Született nagyabonyi Csiba Árpád
1865. szeptember 11.[1]
Garamszentkereszt
Elhunyt 1918. július 25. (52 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Abonyi Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Abonyi Árpád, születési nevén nagyabonyi Csiba Árpád (Barsszentkereszt, 1865. szeptember 11.Budapest, 1918. július 25.) író, kolozsvári, majd budapesti újságíró.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású nagyabonyi Csiba család sarja. A teljes születési neve Bertalan Emil Árpád. Apja nagyabonyi Csiba Bertalan, mérnök, anyja Taug Mária volt.[2] Jogtudományi tanulmányokat Kolozsvárott folytatott, a jogi egyetem befejezése után az újságírói pályára lépett. 1896-tól több újságnak dolgozott (Kolozsvári lapok, Ország-Világ, Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Magyarország). 1887-ben Füst című novellájával pályadíjat nyert, Hírnév c. drámáját bemutatták Kolozsvárott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak.

Regényeket, ifjúsági műveket és színdarabokat írt.

Nevezetesebb regényei és novelláskötetei[szerkesztés]

Vitéz Balassa György c. könyvének borítója
Major Henrik karikatúrája az íróról, 1913. Abonyi megjegyzése: „Szerencsére bizonyosan tudom, hogy nem ilyen. Abonyi Árpád sk.”
  • Forradalom
  • A mesemondó
  • Fülöp házassága. Regény; Szépirodalmi Könyvtár, Bp., 1891 (Szépirodalmi könyvtár)
  • A nagyasszony. Regény; Szépirodalmi Könyvtár, Bp., 1892 (Szépirodalmi könyvtár)
  • Bosnyák képek; Athenaeum, Bp., 1893 (Az Athenaeum olvasótára)
  • A mammuth. Regény; Athenaeum, Bp., 1894 (Jeles elbeszélők kincsestára)
  • Abonyi Árpád novellái, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum olvasótára)
  • A második férj. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1895 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Abonyi Árpád bosnyák novellái. Újabb sorozat; Athenaeum, Bp., 1896
  • Jön a hajnal; Athenaeum, Bp., 1897 (Az Athenaeum olvasótára)
  • A haldokló gladiátor (regény, 1898)
  • Orvosok. Elbeszélések, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1899 (Az Athenaeum olvasótára)
  • A pilvai várda; Légrády, Bp., 1899 (Legjobb könyvek)
  • A század gyermekei. 15 elbeszélés; Franklin, Bp., 1900 (Szépirodalmi könyvtár)
  • Három magyar baka meg egy káplár kalandjai. Fiatal barátainak írta Abonyi Árpád; Singer-Wolfner, Bp., 1901
  • A pavlinoi csoda. Regény; Pallas, Bp., 1901
  • Férfiak. Tizenkét elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1902
  • Két leány regénye. A Fráterek és a Grabowszkiak; Athenaeum, Bp., 1904
  • Miklós vitéz. Világverő Mátyás király első ágyúhőse. Regényes elbeszélés; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1905
  • A havasok ura. Elbeszélés II. Rákóczi Ferencz idejéből; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1906
  • Magyar fiúk Afrikában. Regényes elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1907 (Filléres könyvtár)
  • Ősemberek. Fantasztikus regény; Grill, Bp., 1908 (Magyar írók aranykönyvtára)
  • A fehér asszony (regény, 1909)
  • Frida kisasszony. Regény; Tolnai Világlapja Ny., Bp., 1914 (Világkönyvtár)
  • Vitéz Balassa György (regényes elbeszélés, 1914)
  • A vörös Regina (regény, 1918)
  • Portyázó katonák. Egy "Streif-patrouille" kalandjai. Regényes elbeszélés; Légrády, Bp., 1919
  • A pavlinoi csoda. Regény; Érdekes Újság, Bp., 1920 (Legjobb könyvek)

Főbb színművei[szerkesztés]

  • A Zách család. Dráma; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • A kápolna
  • A mikolai bíró
  • A gyermek

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]